Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-215
282 215. országos ülés április 3. 1SS3. modern nyelvek, az irodalom és természettudomány mellett magasabb műveltségre is képesít, abból természetesen következik, hogy a gymnasium legyen és maradjon meg, mint oly iskola, a hol a classicus nyelvek és irodalom taníttatnak s e tekintetben a latin nyelvet elégségesnek nem tartom. A görög nyelvnek és ez az összes tudós világ és az összes szakemberek véleménye nemcsak itt az európai continensen, de Angliában és a praeticus Amerikában is, a görög nyelvnek és irodalomnak rendkívül művelő és képző hatása van; (Ugy van! jolbfelől) annyival is inkább, minthogy a legszorosabb összeköttetésben van a latin nyelvvel, ugy hogy ennek titkaiba nem képes behatolni az, a ki a görög nyelvet nern tudja. Mi az egész latin irodalom'? Azt lehet mondani, nem egyéb, mint fordítása a görög irodalomnak és ép most az utolsó napokban olvastam egy tudós írónak, a ki nem csak tudós, de elegáns iró is, ki nemcsak a classicus nyelvekben járatos, de elsőrendű iró, Benannak azon nyilatkozatát: „Mi francziák, nyelvre nézve latinok, de szellemre és műveltségre nézve görögök vagyunk." Végre azt, hogy annak praeticus hatása van, azt hiszem min denki, a ki görögül tud, tapasztalta, mert a tudományok terminológiája legnagyobb részt görög és így ennek ismeretével az könnyebben elsajátítható. Az mondatik a görög nyelv tanítása ellen, hogy a mi fiatal embereink nem szeretik tanulni, én pedig mondhatom, hogy sok gymnasiumban voltam és láttam, hogy a fiatal emberek nagyobb szeretettel tanulják a görög nyelvet, mint a latint. Azt mondják, hogy anomália, hogy egy iskolában négy nyelv taníttassák. Egész Európában pl. Németországban tanítják a görögöt, a latint, természetesen a németet és francziát, mint kötelezőt és a franczia középiskolákon eme három nyelven kivül köteles tantárgy még alternatív vagy a német vagy az angol. Azt hiszem, hogy a mi fiatal embereink absolute nem kevésbbé képesek, mint Németországban és Francziaországban. Azt mondják, hogy a görög nyelv kevés sikerrel taníttatik. A mi a sikert illeti, a gymnasi um nem nevel az élet számára, mert csak előkészítő iskola. Azt lehet mondani, hogy a ki a gymnasiu mot végzi, a mathematicában vagy a modern nyelvekben sem fog azonnal praeticus sikert felmutathatni, Azt pedig tudjuk tapasztalásból, hogy a német nyelvnek megtartása szükséges, mert ennek praeticus hatása van és azt mondom, hogy kár volna e törvényt a középiskolákról megalkotni, ha a német nyelvet ki akarnók törülni a tantárgyak közül és azt hiszem, hogy ez a t. képviselő urnak individuális nézete, mely visszhangra nem fog találni. A mi a sikert illeti, a mathe matica tanításának szintén nincs kézzelfogható praeticus czélja, han em fejleszti az elmét, mert hiába, a gynmasium még mindig a szellemi gymnasticának iskolája lesz, a mely előkészít a magasabb oktatásra. Sokszor mondták, hogy ne hivatkozzunk mindig a külföldre. Én magam is azt hiszem, hogy valamint az egyes embernek jövője nem attól függ, hogy mit mond vagy gondol róla a szomszédja, ugy az egyes országok sorsa sem függ attól, hogy mit mondanak a szomszéd országok lapjai; de mégis nagyon különös világításban fognánk feltűnni műveltség tekintetében, ha mi most, midőn a középiskolákról törvényt alkotunk, azokat nem hogy emelnők, hanem sülyesztjük, ha mi a görög nyelv tanítását most a gymnasiumokból kihagynók. Nem is szólok a német és a franczia nyelv tanításának elhagyásáról, mert voltak a felszólalók közt, a kik egyrészről a gymnasiumból ki akarták hagyni a német nyelvet, mint kötelező tantárgyat és másrészt a reáliskolákból a franczia nyelvet. Halász Géjza t. képviselő ur azt a kérdést intézte hozzám, hogy miért nem vettem fel a kötelező tantárgyak közé az egészségügytant és az emberélettant? Nem vettem fel azon egyszerű oknál fogva, mert ugy is nagy a panasz, hogy fiatal embereink túl vannak terhelve tantárg} ? akkal, tehát nem akartam szaporítani a tantárgyak számát. Egyébiránt a javaslat 6. §-ában ugy is megvan mondva, hogy a köteles tantárgyakon kivül még mely tantárgyak taníttassanak mint rendkívüliek, az a tantervben állapittatik meg és én kijelentem, hogy az egészségügytanra mindenesetre kellő súlyt fogok fektetni, a mint hogy már a képezdék és seminariumok illető hatóságait mindenütt felszólítottam, hogy az egészségügytant tanítsák, mert ez csakugyan szükséges, mert a közegészség országunk első rendű érdeke. Az emberélettant, a mennyiben az az emberiség történelmére és fejlődésére vonatkozik, elő lehet adni a gymnasiumokban a természetrajz és a történelem tanítása alkalmával. (Helyeslés.) Lükő Géza: Hát a német telegrammra nézve nem méltóztatik nyilatkozni ? Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Azt nem mondhatom, hogy egyáltalában nem fogok soha ő Felségének németül telegrafirozni, mert ebben valami bajt nem látnék, de mondhatom, hogy ez esetben magyarul telegrafiroztam ő Felségének. Kőrösi Sándor: T. ház! Nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy az általános vitában elmondott beszédemre hivatkozhassam, mert abban nem vettem részt s így a részletes tárgyalásnál kívánok a tárgyhoz szólni, még pedig ígérem, hogy ha a t. ház becses figyelmét megnyerem, szorosan a tárgyhoz fogok szólani és nem teszek kitéréseket, nem fogom fejtegetni a teremtés titkait, (Helyeslés) a melyekre nézve igen sokszor szerettem volna azt mondani hogy legalább „loquatur latiné".
