Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-203
22 203. orsiágos ülés márezius ü. 1S8S. gyár egyetemeken való tanulhatásra a szükséges előkészültséget és kellő nyelvismeretet nem lenne képes adni, ily nem magyar tannyelvű középiskolák az országban egyszerűen nem tűrhetők meg, követelni kell, hogy a magyar nyelvet a középiskola 1-ső osztályában kezdjék meg, mivel azt a magyar államtól senki sem kívánhatja, hogy a külföldnek neveljen idegen szakembereket. Ha a közoktatási bizottság eme módosítványát a többség elfogadná, akkor ez — a magyar intelligentia érdekében — a részletes tárgyalásnál az általam jelzett irányban lenne még kibővítendő. Magára a törvényjavaslatra vonatkozó általános megjegyzéseimet a következőkben foglalhatom össze: A törvényjavaslat — a 4-ik fejezetben, mely a középiskolai tanárok kiképeztetéséről szól. — a törvényjavaslat megengedi, hogy a leendő tanár, a főiskolai négyéves tanfolyamból három évet külföldön tölthet. Ezen engedély túlságos, mivel általa a külföldi felsőbb tanintézetek mintegy hazai egyetemeink fölé helyeztetnek s mig a tanárjelölteknek külföldre vonulását fölötte előmozdítja, másrészt rendszeres és megfelelő tanulmányaiknak szükséges ellenőrzését igen megnehezíti, sőt ez által esetleg épen a legkitűnőbb fiatal tanerőinket el is veszíthetjük, annál fogva ezen szakaszt meg kellene fordítani, vagy legalább oda módosítani, hogy a 4 éves tanfolyamból két évet magyar egyetemen tartozik minden tanárjelölt eltölteni. Továbbá azt szintén nem tartom helyesnek, hogy a külföldön nyert tanári oklevelek, a tanárvizsgáló bizottság által esetről esetre honosíthatok legyenek; s ezélszerűbbnek vélném mereven ragaszkodni ahhoz és a törvényben kimondani azt, hogy magyar tanári képesítést mindig itt az országban, magyar tanárvizsgáló bizottság előtt és ez által előirt vizsgálatok útján lehessen csak megszerezni. A törvényjavaslatban nagy ellenmondás az is, hogy a reáliskolát végzett egyén, ha reáliskolai tanár kivan lenni, tartozik a latin nyelv ismeretét is igazolni, de a reáliskola tantárgyai közé a latin nyelv nincs felvéve és igy az alkalom is hiányzik, hogy a leendő reáliskolai tanár a latin nyelvet elsajátítsa. Már most kérdem t. ház, mikép fogja az illető bebizonyítani, ha tanár akar lenni, hogy a latin nyelvet érti? Én azt látom ebben is, hogy a tisztelt minister urnak, midőn követelte, hogy reáliskolai tanárok tudják a latin nyelvet, mintegy előrelátása volt arra, hogy a reáliskolákban a latin nyelvet is taníttatni kellend. Végre, a t. házat tovább fárasztani nem kívánván, legyen szabad őszintén igazán megmondanom azt zárszóképen, hogy a hitfelekezetek, melyek középiskoláikat fentartjäk, nem barátai ezen törvényjavaslatnak, nem barátjai annak, hogy a mit ők saját pénzükön fentartanak, abba a közoktatási ministernek beavatkozása legyen. De midőn én ezt állítom, meg kell vallanom őszintén, hogy én ennek okát meg tudom magyarázni és meg akarom egyszersmind igen t. Thaly és Mocsáry képviselőtársaimnak mondani, hogy azon mérges beszédjük, (Derültség) melyet a katholikus főpapság ellen intéztek, helytelen volt. De hogy bebizonyítsam ezen állításomat. . . Németh Albert: Hívja meg őket ebédre! (Nagy derültség.) GöndÖCS Benedek: Engedelmet kérek, hogy bebizonyítsam állításomat, indokolni fogom. (Halljuk!) Miért nem barátjai a hitfelekezetek annak, hogy az ő iskolájukba beavatkozzék a cultusminister 1 A hitfelekezetek egyházai, a vallás és tiszta erkölcsnek édes anyái, az iskolák pedig leányai. (Tartós derültség.) Valamint t. ház, minden jó édes anya maga óhajtja nevelni leányát, annak szivét, lelkét művelni s minden áron a legmagasabb és legszentebb és legszelídebb érzést abba beleönteni és óhajtja megőrizni mindattól, a mi annak ártalmára lehetne: ép ugy vannak a felekezetek az ő iskoláikkal. A felekezetek ugy tekintik iskoláikat, mint édes leányaikat s ők, a kik a vallásnak és tiszta erkölcsöknek anyái, megvallom őszintén, igazán, nagyon félnek a közoktatási ministertől. (Zajos, hosszas derültség.) De most az a kérdés, ha vájjon félhetnek-e jelenleg (Nagy derültség) nem a minister úrtól, hanem annak törvényjavaslatától? (Derültség.) Nem félhetnek. Mert az előttünk fekvő törvényjavaslat azt akarja, hogy a hitfelekezetek működjenek ugy áldásosán, mint eddig, őket korlátozni nem akarja; csak egyet követel tőlük, t. i. először azt, hogy a tanárok képesek legyenek és értsék a mit tanítanak; és másodszor azt, hogy minden felekezetnek minden iskoláiban a magyar nyelv tanittassék, hogy igy lassan elérjük azt, hogy minden gyermek a magyar nyelvet elsajátítsa, beszélje. Most azt kérdem: hogy én, mint magyar ember, ellenezhetem-e ezt ? Nem uraim, soha! Azért én a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Hoitsy Pál: T. ház! Nem szándékozom az előttünk fekvő törvényjavaslatnak ama vonatkozásaira kiterjeszkedni, melyek egyenesen a protestáns egyház autonómiáját illetik. Hozzá szóltak e tárgyhoz ezen oldalon előttem többen és én azokhoz valamit is hozzá tenni nem kívánok, sem azokból, a mik elmondattak, valamit is elvenni magamat hivatva nem tartom. A kérdést tisztán paedagogiai szempontból kívánom tárgyalni, de midőn ezt teszem, ki kell egyszersmind jelentenem azt is, hogy egyáltalában nem csodálom, ha
