Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-214

270 2,4> országos ülés április 2. 1883. skolák tantervének köteles tantárgyait megtekineni, négy nyelv van kijelölve, mint köteles tantárgy, ezeken kivül van még körülbelül, hajói számoltam, 11 tantárgy. E mellett hazánk némely vidékén azon növendékeknek, kiknek a magyar nyelv nem anyanyelvük, még saját anyanyelvüket is cultiválniok kell; továbbá tekintetbe kell venni, hogy a franczia nyelv tanulása is nagyon kívánatos és igy bátran mondhatjuk, hogy legalább 5—6 nyelvet kell a növendéknek egyszerre tanulnia. Ha ehhez veszszük a többi 11 tantárgyat, azt hiszem, hogy csak a legkiválóbb tehetségtől lehet azt várni, hogy e feladatnak sikerrel megfelelj en. Elismerem a görög és latin culturának nagy fontosságát, behatását az egész műveltségre, különösen pedig a mi művelődésünkre. T. barátom Pulszky Ágost a törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmával igen behatóan fejtegette e kérdést s szerintem találóan kitüntette, hogy a görög nyelv logicus szerkezete még sokkal jobban fejleszti a gyermeknek gondolkodási képességét, mint a mathematiea. De ha ezt megengedem is, azt hiszem, hogy a nyelvtudománynak fejlesztő hatása csak akkor lehet, ha a tanuló már annak mélyébe belehatni képes, ha fel tudja fogni annak szerkezetét és annak minden izét. Hogy azonban az elemi ismereteknek, a declinátió- és conjugátiónak ily nagy fejlesztő erejét semmi mással pótolni nem lehetne, azt ugy hiszem, nem lehet állítani. Általában azt mondják, hogy eontactusban kell lenni a külföldi egyetemekkel és hogy ha a görög nyelvet elhanyagoljuk, akkor nem fogjuk fentarthatni ezt a contaetust. De méltóztassék visszaemlékezni a múltra, hogy számos jeleseink külföldi egyetemen tanultak. Azok, a kik külföldi egyetemre törekednek, mindig tudni fogják cultiválni a görög nyelvet, még pedig sikerrel, mert ez életfeladatuk lesz. Hanem ha mindenkit arra kötelezünk, a ki például erdész, bányász, pap, financz akar lenni, vagy akármiféle más életpályára készül, hogy micsoda szüksége van a görög nyelvre, azt én felfogni képes nem vagyok. (Helyeslés.) Azt mondják, hogy tekintsük Amerikát, Angol, Franczia-, Németországot. Hát t. ház, Magyarországon külföldi elméletek és minták után törvényt alkotni logice és helyesen nem lehet, mert a mi körülményeink annyira különböznek a külföld viszonyaitól, hogy egymással párhuzamba sem helyezhetők. A magyar nyelv orientális nyelv, a nyugoti nyelvekével egészen ellenkező összetűzése és szabályai vannak, ennek a megtanulására tehát a nyugoti nyelvek tudása könnyebbséget nem nyújt. És végre kinozni a gyermekeket egy tantárgygyal anélkül, hogy eredményre jussanak, ezt csakugyan nem tartom helyesnek. (Helyeslés.) A franeziának, angolnak, németnek sincs okvetetlenül arra szüksége, hogy más nyelven, mint a magáén szerezse meg tudományos képzettségét, de ha a görög és latin nyelvet, mint elassicus nyelveket tanulja, akkor ez annyiból igazolható, hogy ez által egyúttal saját nyelv és irodalmának ismeretét előmozdítja, de a mi viszonyaink között ezen szempontból sem lehet a görög nyelv mellett érvelni. Azt hozzák fel ellenvetésül, hogy nem zárható ki a görög nyelv a gymnasium rendes tantárgyainak sorából; mert hiszen épen legjelesbjeink ugy mint Arany János, Szász Károly a görög nyelvben mennyire előrehaladtak. Elismerem, de ezek nem akkor tanulták a görög nyelvet, mikor az köteles tantárgy volt, hanem megtanulták akkor, midőn arra kötelezettek nem voltak. (Igaz! Igaz !) Egyes jelesek és mindazok, kik oly életpályára lépnek, a melyen a görög nyelv számukra nélkülözhetlen, meg is fogják e nyelvet minden körülmények között tanulni. Nem is azt kívánom én, hogy a görög nyelv a középiskolákban általában ne tanittassék, hanem azt, hogy csupán azok tanulják, kik arra speciális hivatást éreznek, vagy kiknek életpályájukon, mint tanároknak, philosophusoknak, doctoroknak stb. különösen e nyelvre szükségük van. Ebből kiindulva t. ház, bátor vagyok a következő határozati javaslatot beterjeszteni. Méltóztassék megengedni, hogy azt felolvassam. (Halljuk!) A középiskolai törvényjavaslat 3. §. e) pontja, akként változtattassék meg, hogy a görög nyelv, mint nem köteles tantárgy tanittassék. Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslések.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Csiky Kálmán: T. ház! Nem pártolhatom azon határozati javaslatot, melyet Móricz Pál tisztelt képviselőtársam benyújtott; sőt inkább azt hiszem, hogy minden oly intézkedés, mely a görög nyelvnek a gymnasiumból való kiküszöbölésére czéloz, határozottan káros egész középtanodai oktatásunk fejlődésére. Azt mondám, hogy azon határozati javaslata görög nyelvnek kiküszöbölésére czéloz és ezt igazolnom kell. Azok, a kik a tanítás terén practicus jártassággal bírnak, tudják azt, hogy valamely tantárgynak facultativvá tétele jóformán egyértelmű annak minden jelentőségéből való kivetköztetcsével. A tanárnak, a ki ily nem köteles tantárgyat ad elő, buzgalmát megbénítja az a tudat, hogy — bocsánat e triviális kifejezésért — csak afféle lógós szerepet játszik. A tanítványok közül ugyan mindenkor fog néhány találkozni osztályonként olyan, aki a görög nyelvet tanulni fogja, részint hogy szülei e tekintetben való kívánságának eleget tegyen, részint pedig azért, mert talán a theologiai pályára, vagy a tanárképezdében a classicai nyelvek előkészítő osztályába akar lépni.