Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-203

203. országos ülés niärczins ». 1SSS. Sí lami jót tenni a szülök és a növendékek érdekében. (Halljuk! Halljuk!) Ha netalán a t. közoktatásügyi minister ur és a t. ház többsége azt helyeselné, hogy jövőre- is maradjanak fenn a reáliskolák és gymnasiumok külön-külön, akkor nekem egy alázatos kérésein lenne a t. minister úrhoz, nem részemről, hanem a szülők részéről, (Derültség) mely abban áll, hogy mind a gymnasiumban, mind a reáliskolában egy tanterv legyen (Helyeslés halfélől) s akkor elérjük azt a czélt, hogy midőn a gyermek 14 —15 éves és lehet látni hajlamát a reál vagy gyinnasiumi tanulmányokhoz és lehet azt is látni, vájjon a gyermekben van-e hajlam a magasabb tudományokra, vagy pedig legyen belőle jó gazda, iparos vagy tanító és igy elnyernénk azt, hogy a szülőket nem tennénk ki bizonytalanságnak a nevelés legszentebb ügyében. A mi a kisebbségi véleménynek második pontját illeti, mely a görög és a latin nyelv tanítására vonatkozik, legyen szabad nekem őszintén szólanom és a magam nézetét megmondanom. (Halljuk! Halljuk!) Részemről elegendőnek találom a gymnasiumban a latin nyelv tanítását, (Helyeslés szélső balfelöl) nem azért, mert a kisebbségi vélemény mondja, nem azért, mert a hires tudós és nyelvész Müller hirdeti ezt, hanem hivatkozom Angliára, hol leginkább ápolták a görög nyelvet. Ott a görög nyelv ma már csak mint rendkívüli tantárgy adatik elő. Ennek következtében kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy itt is, a mi hazánkban a latin nyelv legyen classicus nyelv, a mely kötelező, de e mellett ne hanyagoljuk el a görög nyelv tanítását sem, (Élénk helyeslés szélső balfelöl) hanem adjuk azt elő, mint rendkívüli tantárgyat, (Helyeslés szélső balfelöl) hogy a 7—8-ik osztály növendékei a görög nyelvet, ha nekik arra szükségük vai, tanulhassák és ne legyenek kénytelenek, azt az egyetemen kezdeni. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Bátor leszek ezt t. ház, egy szép példával is illustrálni. (Halljuk! Halljuk!) Felkérem a t. minister urat, mondja meg a ház előtt, nincs-e igazam abban, a mit mondok. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Nincs! Nincs! (Élénk derültség.) GöndÖCS Benedek: Engedelmet kérek, (Halljuk! Halljuk!) még nem tudja, hogy mit akarok mondani, (Derültség) tehát nem mondhatja, hogy nincs igazam. (Élénk derültség.) Bizton merem állítani, hogy a mit mondok az igaz és nem lesz módja, hatalma azt a minister urnak megczáfolni. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) A középiskolákban 38,000 ifjú neveltetik. Azt állítom, hogy ezen 38,000 ifjú közül 1—2 ezernél többnek alig van szüksége a görög nyelvre. (Ügy van! szélső balfelől.) Csak azoknak van rá szükségük, a kik nyelvészek, tanárok és lelkészek lesznek. Már most azt kérdem én a minister úrtól, (Halljuk! Halljuk!) ezer növendékért meg kell nyomorítani 37 ezer ifjút? (Hosszas derültség. Élénk helyeslés és taps szélső balfelöl.) Ezen 37 ezer növendék sokkal czélszerűbben használhatja fel az időt. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Megmondom azt is a minister urnak, hogy miként, (Halljuk! Halljuk!) nehogy azt mondhassák, hogy azt az időt, a mi a görögre fordítandó, el akarom pazarolni. (Halljuk! Halljuk!) Korántsem. A görög nyelv helyébe teszem az ábrázoló mértant, a mértani és szabadkézi rajzot és azonnal megvan a reálgymnasiuni. (Helyeslés balfelől) Ezzel elérem a czélt is, a mit akarok és azt, hogy a szülők, midőn nevelik gyermekeiket, biztos úton haladhassanak. A mi a közoktatási bizottságnak jelentését illeti, meg kell jegyeznem, hogy ez is nagyon hiányos. (Ugy van! szélső balfelől.) A közoktatási bizottság ugyanis jelentésében ezeket mondja: „Közoktatási ügyünket alsó rétegeitől, alapjától kezdve volt czélszerű rendezni és szükségképen következni kell a középiskolai törvény létesítésének, hogy igy a közoktatásügy épületét fokozatosan felépítsük". Nézetem szerint a közoktatásügy rendezését, fejlesztését nem lehet helyesen hasonlítani az épület emeléséhez, sőt ellenkezőleg, tanügyi szervezéseink czélszerűsége épen azt kívánná, hogy az egyetemek szervezésétől, vagyis felülről lefelé kellett volna haladni, mivel a műveltség bizonyos fokozatának, vagyis az egyetemen tanulhatáshoz szükséges ismereteknek menynyiségót és minőségét egyedül az egyetemek állapíthatják meg s ehhez kell a középiskolának magát alkalmazni, nem pedig megfordítva: az egyetemnek a középiskolához alkalmazkodni; — és miután nincs előttünk a tudomány és műegyetem által megállapítandó tanigény, miután nem láthatjuk a szervezés összhangzatos egészét, már ez oknál fogva is hiányosnak találom a törvényjavaslatot. A mi továbbá a közoktatásügyi bizottság jelentésében kiemelt és a ministeri törvényjavaslaton tett fontosabb módosítványokát illeti, a közoktatásügyi bizottság felemlíti jelentésében, hogy: „A nem magyar tannyelvű középiskolák 7-ik és 8-ik osztályában, a magyar nyelv és irodalom magyar nyelven tanítandó és ezen tantárgyból az érettségi vizsgálat is magyar nyelven teendő le

K ; — e módosítás nem eléggé világosan fejezi ki azt, hogy A^ajjon a nem magyar tannyelvű középiskolát végzett tanulók képesek lesznek-e a magyar egyetemen tanulmányaikat jó sikerrel folytatni ? — mivel meggyőződésem szerint: a magyar államban, a középiskolának egyedül a magyar intelligentia nevelése lehet legfőbb feladata; (Helyeslés) ha tehát bármely középiskola, a magyar nyelv tekintetében oly hiányos szervezetű lenne, hogy a ma-