Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-214
\ 25g 214. országos ül szövegét maga tudja magának megfejteni, de azt a leghatározottabban vagyok bátor kifejezni, hogy kimondani egy tanrendben és egy törvényjavaslatban, hogy a gymnasiumban két ó classieus nyelv és annak irodalma és két élő nyelv és annak irodalma tanittassék, csak két resultatumra vezethet. (Halljuk!) Vagy azon eset fog beállani, hogy az ifjúság a mai kor követelményeiből kifejlődött tanszakokban kell, hogy elmaradjon, hogy azok elhanyagoltassanak, milyenek a természettudományok és a mathematica, vagy pedig megfordítva; (Ugy van! a szélső halon.) és t. ház, ha mi itt tapasztalt férfiakkal beszélünk és ezek őszintén megmondják nézetüket, akkor meg fogják mondani azt, hogy daczára annak, hogy a gymnasiumban a görög és latin nyelvre egy oly nagy óraszám foräittatik, a mely semmi arányban sincs a többi szükséges tantárgyakkal, mégis a gymnasiumból kikerülő ifjú oly minimumát sajátítja el mindkét nyelvnek, hogy azért valósággal kár volt arra ily sok időt fordítani. (Igás! Ugy van! a szélső lalon.) Megmaradván tehát t. ház, az egységes középiskola követelésénél; Lozzátevén azt, hogy nekem absolute semmi kétségem az iránt, hogy ha oly tanférfiak bízatnak meg ezen tanterv megalkotásával, a kik nem középiskolai igazgatók, mert azok a sok fától nem láthatnak, ők csak az akadályokat, a sok részletet látják, hanem ha megbízatnak olyan férfiak, a kik a középiskola felett állanak értelmi tekintetben, azok megalkothatják ezen tantervet az egységes középiskolára, mely leteszi a correct alapot ugy a továbbképzésre és a tudományos pályákra, mint másfelől a polgári életbe való átlépésre és az egyetemi qualificatióhoz nem kötött pályák elnyeréséhez. Ennek következtében bátor vagyok az 1. §-nak az egységes középiskola alapjára leendő helyezése tekintetéből a következő módosítást ajánlani annyival inkább, mert ugy, a mint azon szakasz most fogalmazva van, oly mérvű irányt jelöl ki, mely az idők során bekövetkező fejlődésnek és a fejlődés követelményének bevételét majdnem lehetetlenné teszi. A súlya ezen törvényjavaslatnak, a mennyire didacticai természete van, ugy sem itt keresendő a törvényjavaslatban magában, hanem az a helyesen megalkotandó tantervnek feladata; és épen hogy a tanterv készítői körültekinthessenek az elemekre, én kerülni kívánom azon szoros határoknak megjelölését, a melyek magának a tantervnek elkészítését megakadályozhatnák. Indítványom a következő. „A középiskolának feladata először az ifjút a műveltség oly fokára emelni, a melyről sikeresen átmehet a polgári élet mindazon pályáira, a melyek egyetemi minősítést nem követelnek, másodszor a tudomány és műegyetemre. április 2. 188 i. A középiskola e feladatát a kellő nyelvisme-tek mellett a mathematica, a természettudományok és a korszellem igényeinek megfelelő humanisticus tanulmányok által oldja meg." T. ház! A szakasz ezen szerkezete mellett tökéletesen szabadságában áll azoknak, a kik majdan a tantervet meg fogják, meg akarják alkotnia kor igényeinek megfelelőleg, hogy a tantárgyakat kellő mennyiségben egymáshoz viszonyítva, kellő arányban a tantervbe valósággal be is vehessék és igy azután a tanügy fejlődését valóságos reális alapon elősegíthessék. Ajánlom módosítványom elfogadását. Elnök l Fel fog a módosítvány olvastatni. Tibád Antal jegyző (olvassa). Mészáros Nándor: T. képviselőház! Az általános tárgyalás alkalmával volt szerencsém felemlíteni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslategyik sarkalatos előnyét a középiskolának gymnasium- és reáliskolára való ketté választása képezi. Ebbeli szerény nézetemet szabadjon ezúttal a t. képviselőház előtt kissé bővebben is indokolnom. (Halljuk!) A középiskolának teljes különválását követeli, mint már érintettem, a tudományok roppant terjedelme s fejlettsége, mely a józan nevelés-oktatásnak kötelességévé teszi a munkafelosztás elvéhez folyamodni s azon tananyagot, melyet egy ember vagy egy iskola meg nem birna, két emberre s illetőleg két iskolára bizni. Az általános vita folyamában minden oldalról, nevezetesen pedig az egységes középiskolát sürgetőkéről ^gyakran felhangzott a túlterhelés elleni panasz. És az illetők meg nem gondolták, hogy az óhajtott egyesítés esetében a jelenlegi teher kétszerese fog az ifjúság vállaira nehezedni, mely azután csakugyan elviselhetlenné leend. Igaz ugyan, hogy az egyesítés szónokai követelték egyúttal a tantárgyak apasztását is. Vessünk tehát egy pillantást a középiskolában előadni szokott tantárgyakra; ne feledjük azonban ez alatt, hogy a középiskola feladata nem, mint némelyek vélik, egyedül a tanulásra való tanításban, hanem főkép az általános műveltség megvetésében, nemkülönben az életczélul választandó szaktudomány alapismereteinek és rendszeres gondolkodásnak megadásában áll; ily körülmények közt csakhamar meggyőződhetünk, hogy a kérdéses tantárgyak akár számából, akár terjedelméből, vagy épen semmi, vagy csak igen kevés hagyható el. Mert pl. a nyelvészet köréből senki, nevezetesen pedig a hasznossági elv emberei a magyar, német, franczia s a nem magyar tannyelvű iskoláknál még egy negyedik élő nyelv tanítását nem mellőzné; a classieus nyelvek közül pedig a latin — föltéve, de részemről soha el nem fogadva a görögnek kihagyását — épenséggelnem mellőzhető. Hát az egyetemes és hazai történelem megfelelő földrajzzal nélkülözhető-e ? Hisz ebbeli