Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-214
214. ©rsságes Mos április 2. 1883. 259 ismeretek hiányában ma már a napilapok ujdonsági rovatai sem érthetők! A hasznossági elvért rajongó egyesítők mennyire egyszerűsíthetnék a természettudományok—természettan,természetrajz, vegytan — és mennyiségtan —szám- és mértan — taniégre kiküszöbölhetnék-e a rendszeres gondolkodásra vezető bölcsészeti előtant, vagy a társadalom létét biztosító hit- és erkölcstant? íme az elméleti tantárgyak vázlatos képe, melyhez az úgynevezett képességi tantárgyak közül csupán a rajzolást és testgyakorlást adván az egységes középiskola elfogadása esetén, akkorává lesz a teher, hogy annak súlya alatt a fejlődésben levő tanuló szellemileg és testileg okvetlenül összeroskad. A középiskolának teljes különválását indokolja továbbá az élet követelménye. Kétségtelen ugyanis, hogy annak, ki nyelvész, történész, bölcsész, jogász stb. akar lenni, sok tekintetben más előkészítésre van szüksége, mint annak, ki magát a társadalomban, mint mérnök, építész, gépész, vegyész stb. óhajtja érvényesíteni. Amannak jártasnak kell lenni a classicus nyelvekben s ugyanazért előkészítő iskoláját a gymnasiumban találja; emennek nagyobb szüksége van a természettudományi s mennyiségtani ismeretekre, minélfogva kiképeztetése inkább a reáliskolában eszközölhető. A középiskolának teljes különválását indokolja végre Európa művelt államainak példája is. Igaz ugyan, hogy e részben az illetékes szakférfiak megállapodásra még nem jutottak ; de az ügy természetét s azon körülményt tekintve, hogy „gramatiei certant", megállapodásra aligha juthatnak s igy természetesen „lis subjudiee" marad. Ámde e kérdésnél, ha egybehasonlítással élnem szabad, a kettéválasztó szakférfiak száma ugy áll az egyesítőkéhez, valamint e törvényjavaslat megszavazásánál törvényhozó testületünkben feltűnt óriási őserdő a szerény cserjéshez! Köztudomású dolog, hogy a külföldön léteztek és léteznek úgynevezett reálgymnasiumok, melyeknek czélj ifjúságot a tudomány- és műegyetemre egyiránt előkészíteni; ámde azok — legtöbbek illetékes véleménye szerint •— oly korcs középiskolák, melyek sem a jó gymnasiumot, sem a jó reáliskolát nem helyettesítik s igy mindkét iránynak csak kárára vannak; (Ugy van!) mire világos bizonyíték már azon körülmény, hogy mellettök mindenütt önálló gymnasiumok és reáliskolák is szervezvék. Ha az anyagi és szellemi tekintetben előttünk járó művelt külföld kísérletekre magát elszánja, ám tegye. Nekünk ilyesmire sem pénzünk, sem időnk; ép ezért a középiskolának teljes egyesítésére sem vállalkozhatunk. Azonban t. képviselőház, a gymnasium- és reáliskolának nemcsak teljes, de részben, pl. az alsó 5—6 osztályban való egyesítése is veszedelmes ; mert mig az egyesített alsóbb tanfolyam sem a gymnasiumi, sem a reáliskolai irányban az általános műveltséget meg nem adhatná, addig a bifurcationális felsőbb tanfolyam az alulról hozott hiányokat csak az esetben pótolhatná s az életczélul kitűzött szaktudomány alapismereteit csak az esetben biztosíthatná, ha rövid tartama — főkép a gymnasiumnál — legalább egy évvel megtoldatnék. De a középiskolai tanfolyamnak részleges vagy általános meghosszabbítása ellen tiltakozik az emberi életkor rövidsége, tiltakozik társadalmunk szervezete; mert ily mostoha viszonyok közt hányadik szülő vagy gondnok fogná gyermekét a különbén is oly hosszas és költséges magasabb iskolázásra szánni, továbbá hányadik ifjú törekednék a köztapasztalás szerint már jelenleg is 26—28 éves korban önállóan alig elérhető s legtöbb esetben igen fukarul jutalmazott tudományos pályának szentelni életét? Egyébiránt Francziaországban tapasztalták már az ilyen mesterséges közös alapon kezdődő és szakirányokban végződő középiskolák káros hatását, azért rövid idő múlva a humán és reálirány természetes elkülönítését rendelték el. Ha tehát t. képviselőház, a középiskolának, ugy teljesen, valamint részben való egyesítése nem lehetséges: részemről az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §-át a középiskolának teljes kettéválasztására nézve Hermán Ottó t. képviselőtársam módosítványával szemben örömmel elfogadom. (Helyeslés johbfelől.) Hegedűs László: T. képviselőház! Én a törvényjavaslatnak ezen első szakaszát azon módosítással fogadom el, melyet Hermán Ottó t. képviselőtársam benyújtott, mert meg vagyok győződve arról, hogy ha a törvényben csak a létező állapotot fogjuk beiktatni, az nem fogja eszközölni azon gyökeres reformot, melyre múlhatatlanul szükség van, melyet ugy a tudomány, mint az élet egyformán követel. Ezen meggyőződés vezetett minket, mikor előtérbe állítottuk a középiskolát, melynek a gymnasium és a reáliskola helyét kell elfoglalnia és ugy hittük és hiszszük, hogy ezt minden nagyobb rázkódtatás nélkül 1 véghez is lehet vinni, sőt ezen középiskolának tanrendszerét és tantervét ki lehet fejteni és meghatározni minden nagyobb akadály és nehézség nélkül. E rendszertől függ az, hogy a középiskolai tanügy miként szabályoztassék, ott miféle változtatások és újítások történjenek és mennyiben feleljen az meg a mai tudományos míveltség igényeinek és a gyakorlati életnek. Mi tehát teljességgel nem voltunk azon hitben, melyet a t. minister ur beszédében kifejtett, hogy a reáliskola eltörlendő s a gymnasium megtartandó ugy, a mint van. Mi a rendszerre fektetjük a fősúlyt és épen ezen alapon egy egészen új középiskolát akarunk felállítani. De nem csinálunk tabula rasa-t, sőt azt lehet mondani, hogy conservativek va33*
