Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-214

214. ©rsságes Mos április 2. 1883. 259 ismeretek hiányában ma már a napilapok ujdon­sági rovatai sem érthetők! A hasznossági elvért rajongó egyesítők mennyire egyszerűsíthetnék a természettudományok—természettan,természetrajz, vegytan — és mennyiségtan —szám- és mértan — tani­égre kiküszöbölhetnék-e a rendszeres gondolkodásra vezető bölcsészeti előtant, vagy a társadalom létét biztosító hit- és erkölcstant? íme az elméleti tantárgyak vázlatos képe, melyhez az úgynevezett képességi tantárgyak közül csupán a rajzolást és testgyakorlást adván az egységes középiskola elfogadása esetén, akkorává lesz a teher, hogy annak súlya alatt a fejlődésben levő tanuló szellemileg és testileg okvetlenül össze­roskad. A középiskolának teljes különválását indo­kolja továbbá az élet követelménye. Kétségtelen ugyanis, hogy annak, ki nyelvész, történész, böl­csész, jogász stb. akar lenni, sok tekintetben más előkészítésre van szüksége, mint annak, ki magát a társadalomban, mint mérnök, építész, gépész, vegyész stb. óhajtja érvényesíteni. Amannak jár­tasnak kell lenni a classicus nyelvekben s ugyan­azért előkészítő iskoláját a gymnasiumban találja; emennek nagyobb szüksége van a természettudo­mányi s mennyiségtani ismeretekre, minélfogva kiképeztetése inkább a reáliskolában eszközölhető. A középiskolának teljes különválását indo­kolja végre Európa művelt államainak példája is. Igaz ugyan, hogy e részben az illetékes szakfér­fiak megállapodásra még nem jutottak ; de az ügy természetét s azon körülményt tekintve, hogy „gramatiei certant", megállapodásra aligha jut­hatnak s igy természetesen „lis subjudiee" marad. Ámde e kérdésnél, ha egybehasonlítással élnem szabad, a kettéválasztó szakférfiak száma ugy áll az egyesítőkéhez, valamint e törvényjavaslat meg­szavazásánál törvényhozó testületünkben feltűnt óriási őserdő a szerény cserjéshez! Köztudomású dolog, hogy a külföldön létez­tek és léteznek úgynevezett reálgymnasiumok, melyeknek czélj ifjúságot a tudomány- és mű­egyetemre egyiránt előkészíteni; ámde azok — legtöbbek illetékes véleménye szerint •— oly korcs középiskolák, melyek sem a jó gymnasiumot, sem a jó reáliskolát nem helyettesítik s igy mindkét iránynak csak kárára vannak; (Ugy van!) mire világos bizonyíték már azon körülmény, hogy mel­lettök mindenütt önálló gymnasiumok és reál­iskolák is szervezvék. Ha az anyagi és szellemi tekintetben előttünk járó művelt külföld kísérle­tekre magát elszánja, ám tegye. Nekünk ilyesmire sem pénzünk, sem időnk; ép ezért a középiskolá­nak teljes egyesítésére sem vállalkozhatunk. Azonban t. képviselőház, a gymnasium- és reáliskolának nemcsak teljes, de részben, pl. az alsó 5—6 osztályban való egyesítése is veszedel­mes ; mert mig az egyesített alsóbb tanfolyam sem a gymnasiumi, sem a reáliskolai irányban az álta­lános műveltséget meg nem adhatná, addig a bi­furcationális felsőbb tanfolyam az alulról hozott hiányokat csak az esetben pótolhatná s az élet­czélul kitűzött szaktudomány alapismereteit csak az esetben biztosíthatná, ha rövid tartama — főkép a gymnasiumnál — legalább egy évvel megtoldat­nék. De a középiskolai tanfolyamnak részleges vagy általános meghosszabbítása ellen tiltakozik az emberi életkor rövidsége, tiltakozik társadal­munk szervezete; mert ily mostoha viszonyok közt hányadik szülő vagy gondnok fogná gyermekét a különbén is oly hosszas és költséges magasabb iskolázásra szánni, továbbá hányadik ifjú töreked­nék a köztapasztalás szerint már jelenleg is 26—28 éves korban önállóan alig elérhető s leg­több esetben igen fukarul jutalmazott tudományos pályának szentelni életét? Egyébiránt Franczia­országban tapasztalták már az ilyen mesterséges közös alapon kezdődő és szakirányokban végződő középiskolák káros hatását, azért rövid idő múlva a humán és reálirány természetes elkülönítését rendelték el. Ha tehát t. képviselőház, a középiskolának, ugy teljesen, valamint részben való egyesítése nem lehetséges: részemről az előttünk fekvő törvény­javaslat 1. §-át a középiskolának teljes ketté­választására nézve Hermán Ottó t. képviselőtársam módosítványával szemben örömmel elfogadom. (Helyeslés johbfelől.) Hegedűs László: T. képviselőház! Én a törvényjavaslatnak ezen első szakaszát azon módo­sítással fogadom el, melyet Hermán Ottó t. kép­viselőtársam benyújtott, mert meg vagyok győződve arról, hogy ha a törvényben csak a létező állapo­tot fogjuk beiktatni, az nem fogja eszközölni azon gyökeres reformot, melyre múlhatatlanul szükség van, melyet ugy a tudomány, mint az élet egyfor­mán követel. Ezen meggyőződés vezetett minket, mikor előtérbe állítottuk a középiskolát, melynek a gymnasium és a reáliskola helyét kell elfog­lalnia és ugy hittük és hiszszük, hogy ezt minden nagyobb rázkódtatás nélkül 1 véghez is lehet vinni, sőt ezen középiskolának tanrendszerét és tantervét ki lehet fejteni és meghatározni minden nagyobb akadály és nehézség nélkül. E rendszertől függ az, hogy a középiskolai tanügy miként szabályoztas­sék, ott miféle változtatások és újítások történje­nek és mennyiben feleljen az meg a mai tudomá­nyos míveltség igényeinek és a gyakorlati életnek. Mi tehát teljességgel nem voltunk azon hitben, me­lyet a t. minister ur beszédében kifejtett, hogy a reáliskola eltörlendő s a gymnasium megtartandó ugy, a mint van. Mi a rendszerre fektetjük a fő­súlyt és épen ezen alapon egy egészen új középisko­lát akarunk felállítani. De nem csinálunk tabula rasa-t, sőt azt lehet mondani, hogy conservativek va­33*

Next

/
Thumbnails
Contents