Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-211
211. országos ülés uiárcziiis 19 1883. 245 hasson; azonban ezt nem a vasutak jövedelmének biztosítása alapján, hanem az 1875 : XLI-ik t.-cz. intézkedései alapján tehette, tehát egészen más kamatozás mellett, a mennyiben 6%kamatozás vétetett fel, más fizetési, visszatérítési és más ellenőrzési feltételek mellett, a mennyiben, mint méltóztatik tudni, sokkal szigorúbb ezen törvénynek intézkedése, mint más jövedelmi biztosítás mellett a kormány ellenőrzési joga ki volt terjesztve. Ez által az illető vasutak helyzete tiszíá;:tatváu, a forgalom szükségének eleget tehetnek s a szükséges fölszereléssel magokat elláthatják ugy, läogy a forgalomnak valóban használhatnak és igy közvetve előmozdítják a forgalmat s közvetve pénzügyi helyzetük javítását. E tekintetben is ugy a társulatnak, mint a részvényeseknek s az érdekelteknek, valamint magának az államnak is érdekében van ezen intézkedés, a mennyiben ezen vasutak azon helyzetbe jutnak, Logy az előlegeket nélkülözzék és azokat idővel visszafizethessék. Ez foglaltatik ezen törvényjavaslatban s azt hiszem, hogy a helyzet és a szükség opportunitási szempontból teljes mértékben indokolja ezen intézkedést. A további kérdés, hogy ezen csoportosítások miként történjenek, ha esetleg be fognak következni, akár egyes vasutak megvétele, akár pedig más társulatokra való átruházás utján, ez már egészen más kérdés s ezen törvényjavaslat keretébe nincs is íölvéve. Ezen kérdés eldöntése a törvényhozásnak teljes mértékben fenn van tartva s minden egyes felmerülendő esetben külön oldandó meg, ugy a közlekedési, mint maga a pénzügyi bizottság is ennek megfelelőleg a kormánynak adandó ezen felhatalmazás tekintetében azon intézkedést véli felveendőnek a törvényjavaslatba, hogy minden egyes ily eset, épen ugy mint a vicinális vasutakra vonatkozó törvénybe fel van véve, a törvényhozásnak rövid határidő alatt bejelentendő, hogy a törvényhozásnak ellenőrzési joga e tekintetben is teljes mértékben megóva legyen. Ezekben azt hiszem, a t. háznak röviden előadtam a törvényjavaslatnak intentióját és azon szempontot, melyből a pénzügyi- mint a közlekedésügyi bizottság ezen törvényjavaslatot felfogta és a t. háznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobhfelől.) Még csak egy félreértésnek kikerülése végeit, melynek esetleg kellemetlen következményei lehetnének, vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni a közlekedési bizottság jelentésének egy passusára, a mennyiben ott stilizálás következtében oly értelem adatott egy vasútra vonatkozólag a helyzetnek, mely a valóságnak nem felel meg és a mint meg vagyok győződve, maga az előadó ur sem ugy értette, t. i. az 5-ik lapon az első erdélyi vasútról az van mondva, hogy „más oldalról csak ugy menekülhetnek meg vasutaink az üzlet deficitek nehézségeitől, a mennyi irányban a kormány intentióihoz szíves készséggel hozzájárul a bizottság és legalább jövőre oly non putarem-ektől, a melyeket némely vasút, pl. az első erdélyi és kassa-oderbergi részvényesei oly élénkéi; éreznek ma is". Az igazság érdekében meg kell jegyeznem, hogy meg vagyok arról győződve, hogy ezen | félreértésnek tisztán a stilisaíió az oka és a mint informálva vagyok ma, az előadó urnak \ sem volt szándéka ennek ily értelmet íulajdoníi tani. Kénytelen vagyok tehát ezt helyreigazítani, a mennyiben az első erdélyi vasútnál ilyen non putartm ne.rü fordult elő. » Tisztán kamatcsökkenés egyideig volt ugyan í e SY P er következtében, de 1881-től érintetlenül í fizette a vasút a kamatokat, ennek következj tében nem állítható hogy az első erdélyi vasút I részvényesei ilyen non putaremnek lennének J kitéve. Azt. hiszem, minthogy ezen intentiója nem volt az előadó urnak, ezen recíifieatióval tartoztam. Különben a felhozott indokokból ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, hogy ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a csekély jövedelmezőségű vasutakról szóló törvéuviavaslatot a bizottságok szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk !) A t. ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavadat cmnét, 1—7- §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Hátra vau még Lits Gyula képviselő ur interpelíátiója. Lits Gyula: T. ház! A napilapokból mindnyájan értesültünk és kétségtelenül az igazságíígyminister ur is értesült azon esetről, mely szerint Nyiri Aladár, fehérmegyei ercsi) közjegyző, nagyobb mennyiségű reá bizott hivatalos pénzek elsikkasztása után megszökött és Hamburgban a rendőrség által akkor, mikor ott Amerikába áthajózni akart, elfogatott. A mint magán utón értesülve vagyok, ezen szökés valósággal tény, valamint tény az is, hogy Nyiri Aladár közjegyző a rábízott összegeket hűtelenül kezelte és ez által számtalan magán félt és sajnos, ezek közt igen sok árvát megkárosított. Azoknak vagyonát ugyanis elárverezte, a pénzt felvette, de az illetékes I hatóságnak, a megyei árvaszéknek be nem szol' gáltatta. Az érdekelt vidéket a hir bármennyire
