Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-211

244 211- országos ölés nArczius 1!). 1883. illetőleg a kormány, hogy ezek helyzetén segítve | legyen. Szükséges ez nemcsak magasabb forgalmi j és pénzügyi tekintetekből, a melyek szempontja­ból az állam mint ilyen van érdekelve; nemcsak azon tekintetből, hogy az oly nagy mértékben igénybe vett állami pénztár ily nagy összegek­kel ádandóan ne terheltessék; továbbá nemcsak azon szempontból, hogy forgalmi tekintetben az ország igényeinek megfelelő intézkedések történ­jenek, a mennyiben a pénzügyi eredmény bizto­sítja azt, hogy ugy az administratióban, mint a forgalmi politikában ezen vonaloknál nehézsé­geknek és mulasztásoknak kell lenni, mert ily hosszú évek során át i em voltak képesek ked­vező pénzügyi eredményt felmutatni, hanem tiszfc!n és kizárólag a magán társulatok érdeké­ből kiindulva is szükséges e tekintetben bizo­nyos intézkedést tenni, mert az a részvényesek­nek is, mint ilyeneknek, valamint az elsőbbsé­gek tulajdonosainak sem lehet érdekében, hogy ezen helyzet állandóan fenmaradjon. Ezen szempontból kiindulva, a megoldás oly módját kellett kitalálni, a mely még egyfelől az államot nagyobb terheltetéssel nem sújtja, a mit tilt mostani pénzügyi helyzetünk, másfelől lehető tekintetbe veszi az üzleti és jogi viszonyokat, a melyek ezen vállalatoknál előfordulnak és ezek­nek tekintetbe vételével megteszi e tekintet­ben a megfelelő intézkedéseket, hogy a kezelésben és a csoportosításban eszközölhető módosítások utján legalább a siatusquo lényege­sen javíttassák. A törvényjavaslatnak egyik fő­czélja e szerint az, hogy a kormánynak ebből a szempontból adassék felhatalmazás, hogy ezen vasutakra nézve állami üzembe vétel utján, illető­leg más társalatoknak üzembe adása utján, de folyton számla mellett elérhesse azon lehető meg­takarításokat, czélszerubb csoportosításokat és elérhesse a czélszerubb tarifpolitikai változtatáso­kat, a melyeK segítségével ugy ezen forgalmi érdekek, mint a pénzügyi érdekek lehetőleg job­ban elégíttessenek ki, mint a hogy tényleg azok­nak most meg van felelve. Tehát a mértéket kell kitalálni, a melynek szemmel tartása mellett a kormány ezen felhatal­mazással élhessen és a törvényjavaslat abból a szempontból indul ki, hogy az intézkedések tekin­tetében legczélszerűbb ma erre nézve az, hogy azon vasutakra nézve adatik meg a kormánynak ez a felhatalmazás, melyek saját prioritásaiknak kamatjait sem képesek fedezni, a mi nem azt te­szi, mintha az állam azon prioritások jövedelme­zőségére nézve solidaritásba helyezné magát, ha­nem egyszerűen mértéket vesz fel azon vasutak pénzügyi helyzete tekintetében és hogyha össze­hasonlítjuk a tényleges helyzetet és hogyha tekin­tetbe veszszűk ezen vasutaknak jelenlegi helyze­tét, csakugyan meg fogunk győződni, hogy ez a mérték megfelel a helyzetnek és hogy a helyzet javításának kiindulási pontjául igen helyesen, de csakis czélszerűségi és opportunitási szempontok­ból alkalmazható e szempont. Ez az egyik lényeges pont, a melyre a törvényjavaslatban a kormánynak felhatalmazás adatik. Nem bocsátkozom annak a kérdésnek fej­tegetésébe, hogy jogi szempontból ezen egész kérdés és eljárás milyen elbírálás alá esik; nem bocsátkozom egyszerűen azért, mert a társulatok­nak önállása nézetem szerint igen helyesen, to­vábbá a részvényeseknek egész jogköre, sőt az igazgatótanács működése érintetlenül hagyatik. Kivétel e tekintetben az üzem és az üzemmel igen természetesen szoros összefüggésben álló intézkedések és teendők tekintetében történik. De ez sem történik ugy, hogy az illetőknek beleszólása és ellenőrzése megszűnnék, hanem folytonosan megmarad; az sem történik, hogy az illető vasutak önálló kezelése, illetőleg számadása összezavartatnék, hanem folytonosan külön törté­nik az elszámolás. Ennek következtében ugy az igazgatótanácsok, mint a részvényeseknek min­den utolsó krajczárra nézve a rendelkezés, illető­leg az ellenőrzési jog épségben fen van tartva. Azt hiszem tehát, hogyha különösen tekintetbe veszszűk azt, hogy a csekélyebb jövedelmező­ségű vasutaknál ezen intézkedések keresztülvitele mellett lehető figyelem van fordítva a jogi szem­pontra is, másfelől pedig a jogi szempont mel­lett a forgalmi és pénzügyi tekintetek teljes mér­tékben indokolják a törvényjavaslat azon intéz­kedését. A másik természetű intézkedés, a melyre szintén felhatalmazást kér a kormány a törvény­javaslatban, az úgynevezett üzleti kiadásokban mutatkozó hiány fedezésére szükséges előlegekre vonatkozik. Ez, mint méltóztatik tudni, sokat vitatott kérdés volt, hogy az államnak jövedelmi bizto­sítása kiterjed-e és illetőleg fedezetül szolgálhat-e azon üzleti hiányokra is, melyek az illető vas­utaknak tisztán üzleti kezelésében előállanak. Ez oly kérdés, mely egy könnyen nézetem szerint főleg általánosságban és elvileg el sem dönthető s azt hiszem, hogy a eoncrét-esetek szerint ol­dandó meg. Azonban erről nincsen szó. A törvényjavas­lat ezen része ezen jogi kérdést egészen mellőzi és érintetlenül hagyva azt, tisztán opportunitási szempontból a kormány arra kér felhatalmazást, hogy a mint történt az 1875 : XLI. t.-czikkben igen sok vasútra nézve, ugy más vasutakra nézve is megadassák azon felhatalmazás a kormánynak, hogy a mennyiben ezek üzleti kiadásaikat fe­dezni nem képesek, illetőleg nem képesek a for­galom és felszerelés tekintetében a leglényege­sebb hiányokon segíteni, azoknak előleget nyújt-

Next

/
Thumbnails
Contents