Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-210
208 210. országos ülés márczins 17. 1883. tizenkettedik napon a zárszóval élés jogát kérem a t. háztól, eszembe se jut, hogy mind a hatvanegy szónokkal polémiába bocsátkozzam. Szorítkozni fogok a legszükségesebbekre és az általam elmondandókban tartom magamat azon sorrendhez, a melyet bevezető beszédem alkalmával követtem. Szólni fogok a javaslathoz tanügyi, nemzetiségi és autonómiai szempontból és e három főszempont körül csoportosítom azokat, a melyeket a felszólalók elmondottak. A mi az egységes középiskolát illeti, érdekesnek tartom szembesíteni azokat, a kik a különvélemény álláspontjára helyezkedtek, magával a különvéleménynyel e tekintetben. Helfy Ignácz képviselőtársam nyilatkozva e kérdésben, azt mondotta, hogy ő szintén óhajtja az egységes középiskolát, de már a görög nyelvet nem szeretné kiküszöbölni. Tehát a leglényegesebb szempontban tér el a különvéleménytől, a mely a görög nyelvet ki akarja küszöbölni és az egyetemre utasítani. Azonban nem valamennyi osztályon keresztül, hanem csak a hatodik osztályig kívánja az egységes középiskolát. Ha tehát teljesen egységes középiskolát veszünk fel, Helfy képviselő ur a különvéleménynek csak hatnyolczad részét fogadja el és a hatodik osztálytól fölfelé már bifurcatiót óhajt. Hoitsy Pál képviselő ur túlment nem csak a különvéleményen, hanem Helfy képviselő ur nézetein is és mint a tanügynek kérlelhetetlen chirurgussa, egy hatalmas vágással az összes classicai tanulmányokat kiszakította a középiskola tanrendszeréből és a lomtárba dobta azt és helyezkedett az utilisticus reál álláspontra. Grüber képviselő ur oda nyilatkozott, hogy ő sem szeretné a görög nyelvet kiküszöböltetni, csak a rendkívüli tantárgyak közé óhajtja soroltatni. Bartha képviselő ur utalt a külföldi példákra, a hol meg van az egységes középiskola, értve ez alatt hihetőleg a reálgymnasiumot, de megfeledkezett arról, hogy ott, a hol megvannak az általa contemplált középiskolák, van még a középiskolának más négy-öt neme. Ugron képviselő ur csak az ötödik osztályig kívánja, az egységes középiskolát és ezentúl bi-, tri-, quadri-, vagy polyfurcatiót akar és nagyon hangsúlyozva a reál és kenyérkereseti pályákat, egyszersmind panaszképen mondja, hogy Magyarországon nincsenek philosophiai középiskolák mint külföldön. 0 tehát a bi-, tri-, quadrifurcátióval akar philosophiai iskolát teremteni Magyarországon. Hogy ezekből minő egységes iskolák kerülnének ki, azt elképzelni nem tudom, ha csak a sophisták iskoláját nem veszem. Egy másik képviselő ur, a ki nem tartozik ugyan ezen párthoz, Göndöcs Benedek képviselő ur szintén latba vetette az ő nyomatékos szavát (Derültség. Halljuk!) az egységes középiskola mellett. A t. képviselő ur oda nyilatkozott, hogy a görög nyelvet ő sem acceptálja, de nem ugy, mint a különvélemény, hanem megtartja a középiskolában és utasítja a rendkívüli tantárgyak közé, de csak a hetedik és nyolczadik osztályban. Utal szintén a külföldi példákra, melyek szerint van egységes középiskola, de épen ugy, mint Bartha képviselő, megfeledkezik róla, hogy Németországban, a hol megvan a reálgymnasium, van még a középiskolának vagy öt neme. Es mindannyian épüléssel hallottuk a képviselő ur beszédéből és tudtuk azelőtt is, hogy különös gyöngéd figyelemmel viseltetik a tiszta erényű leányzók iránt, (Derültség) értve alatta az iskolákat és épen azért vett részt a vitában, hogy ezen leányzók vállairól levegye a terhet (Derültség) s azt mondja, kiveszszük a görög nyelvet, helyébe teszszük a mértani rajzot, a szabadkézi rajzot s egyebet és megvan az egy középiskola —dicrurn, factum, deliberatum meg van. Csakhogy az nem olyan könnyenmegy és önmagával is ellentétbe jön a képviselő ur és pedig azon gyengédség és figyelem következtében; mert ha ugy állítanánk fel az egységes középiskolát, a mint a képviselő ur contemplálta és leírta, akkor azok nemcsak, hogy szabadon mozogni nem lennének képesek, hanem összeroskadnának annak súlya alatt. (Helyeslés a jobboldalon.) Hát ime t. ház, így divergálnak a vélemények az egységes középiskolák kérdésében; még azok sincsenek vele tisztában, kik maguk hangoztatják az egységes középiskolák behozatalának szükségességét. Ez valósággal discordantia corcondantiarum. Es ennek daczára a különvélemény ugy állítja oda a középiskolát, mint egyedül üdvözítő eszközt. Már említem bevezető beszédemben, hogy mennyire divergálnak nemcsak nálunk, de a külföldön is a felfogások és nézetek e tekintetben. Csak néhány sort olvasok fel egy tekintélyes német Írótól. Trietschke ezt mondja pl.: „Has Fantasiegebilde der sogenannten Einheitsschule kann ja doch niemals verwirklicht werden". Megmagyarázza miért. Én ennek felolvasásával nem untatom a t. házat. Mielőtt tehát a különvélemény azt ajánlaná, hogy a képviselőház utasítsa vissza a javaslatot a kormányhoz oly czélból, hogy az a különvélemény alapján szerkeszszen új javaslatot, én a magam részéről meg azt ajánlanám, hogy legyenek tisztában először en famile önmagok közt, ne sajnálják tisztába jönni önmagokkal és ha tisztába jöttek, bízzanak meg egyet magok közül, hogy mindezen általam felsorolt ellentéteket egyeztesse ki, azaz hogy legyen középiskola, melyben legyen is és ne is legyen classicai tudomány, legyen 8 osztályú vagy 7 osztályú, mert mindezen tekintetben saját nézeteik is eltérnek. A ki ezt a kérdést meg tudja oldani ugy, hogy valamennyi felszólaló igényeinek megfeleljen, akkor majd hozzá fogunk