Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-209

209. országos ülés márczius 16, 1883. Í83 Lükő Géza: A holdban! Bomán Sándor: .... évek óta egyetlen román főispán sincsen. A magasabb hivataloknál, a kir. táblánál és Curiánál a románok nagyon gyéren vannak alkalmazva (Felkiáltások balfelől: Egyetemi professorok!) és oda az elhalt románok helyébe újak nem neveztetnek ki, sőt az is megtörténik, hogy még az oly hivatalnok is, a ki 20 évig szolgált és a kit elöljárósága kétszer-háromszor az első helyen candidált, csakis a legritkább esetekben neveztetik ki. (Felkiállások balfelől: Mert nem lehet bennök bimi!) Ezen törvényen kivül alkottak még más törvényeket is, a melyek ezélja, a hol csak lehet a nemzetiségeket háttérbe szorítani. Ilyen volt a municipalis törvény. Az agrárius törvények a népet vándorbotra juttatták. Sokat beszéltek arról, hogy mi oka annak, hogy százötvenezer ember vándorolt ki. Ennek nincs más oka, mint az, hogy az agrár-törvények következtében különösen a hegyi lakók, tehát a románok ki vannak fosztva az erdőből és legelőből, ugy hogy a marhaállománynak tönkre kellett menni. Ugron Ákos: Ez nem áll. Román Sándor: Hozzájárult ehhez, hogy a confessionális iskolák községi iskolákká változtattak át. Pl, Beszterczemegye Rodna községében a hol az iskola a görög katholikusokra volt bekebelezve, törvényellenesen és erőszakosan és a tulajdonjog szentségének megsértésével az iskola elvétetett a görög katholikus októl és községi iskolává alakíttatott át. Hunyadmegyében Zajkány helységben hasonló eljárás követtetett. Legújabban Nagy-Küküllő megyében Waldorf községben, a hol 1842 óta létezett görög keleti iskola, a hol 110 román és 30 magyar család van, 18 magyar tanuló számára községi iskolát állíttattak fel és a görög keleti iskolát egyszerűen bezárták. (Nyugtalanság a szélső balon. Felkiáltások: Mert rósz volt! Halljuk!) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Mert nem felelt meg a követelményeknek ! Bomán Sándor: Engedelmet kérek, mert az ottani lakosok nagyobb száma tud irni, mégis az iskolájuk bezáratott, a pap és tanító 50 —50frt birságban és 10 napi fogházzal büntettettek, sőt még a felekezeti elöljáróság is 300 írt pénzbirságban marasztaltatott el. Alma nevű községben —- Medgyes mellett—hol a nép 1861-ben iskolát épített s minthogy a földbirtokos nagyleiküleg ablakokat és ajtókat csináltatott hozzá, ezen nagylelkű ajándék fejében, későbbi reclamatiójára jött a politikai hatóság s elvette tőlük az iskolát. A minister nem tett semmit ezen jogsértés orvoslására. Nemcsak, hogy az iskolákat elveszik, hanem azoknak, a kik olyanokat felállítani akarnak, a törvény ellenére meg nem engedik. így a karánsebesi gymnasiumért a szörénymegyei községek küldöttség által kérvényeztek a minister urnái, egy éve múlt s a minister mindeddig nem felelt. Pedig uraim azoknak nemcsak arra van szükségük, hogy fiai magyarul tanuljanak, mert azt teszik készségesen, hanem szükségük van papra, tanítóra, jegyzőre, mert mindezeket a szomszéd megyéktől veszik kölcsön. Szolnok-Dobokamegye vicispánja, basa módjára megparancsolta a szandzsákjában lévő szolgabiráknak és jegyzőknek, hogy a jegyzőkönyvekbe és más okiratokba a román keresztneveket csak magyarra fordítva vezessék be. A „Szolnok-Doboka" czíinű lapban meg is jelent e czélból egy 5 piczulás új magyartól kidolgozott névlajstrom, mely szerzőjének nagy tudatlanságáról tanúskodik, mert még a biblai neveket sem tudta helyesen átfordítani. Uraim! Mikép történhetnek meg ily dolgok, egy alkotmányos országban ? Lássuk már most a magyar hírlapirodalom magatartását, az ennél működő egyéniségek magyarságára el lehetne mondani, hogy lucus a non lucendo, mert annak kiválóbb része nemcsak az ország, hauem Európa minden nemzetiségeinek renegátjaiból van összetákolva. Ezek szakadatlanul hintik a gyűlölet magvát és különösen a románokat veszik czéltáblául. Nem szólok a kolozsvári „M. Polgár * és „Ellenzék" czímű lapokról, egyedül egy lapot említek fel, mely egykor a haza bölcsének orgánuma volt s mely azt követeli, hogy komoly lapnak tekintessék, értem a „Pesti Napló"-t, mely annyira megfeledkezett magáról, hogy egyik legközelebbi számában azt mondja, hogy a románok és szászok honárulók, mert elárulják a hont a román királynak és a német császárnak. Orbán Balázs: ügy is van! Bomán Sándor : Hát az nem igaz, mert az ön ősei igenis behívták Mihály vajdát, de a románok soha még legnagyobb elnyomatásuk idejében sem hívtak idegent az országba ; a muszkákat sem ők hívták be. Továbbá azt mondja, hogy azon szülők, kik gyermekeiket Balázsfalván, Brassóban, Szebenben. Medgyesen, egyszóval nem magyar nyelvű tanintézetekben neveltetik, mind honárulók, ellenségei az országnak és gyermekeikből a magyar hazának ellenségeket nevelnek. Ilyesmit olyan nemzetiség ellen, mely a törvény értelmében még is a politikai nemzet testének egy jelentékeny részét képezi büntetlenül elmondani, ugy hiszem, mégis sok és több a soknál. Legközelebbi számaiban pedig bezáratni kívánja az összes román gymnásiumokat és végre a román püspököket támadp meg s azok eltávolí-