Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-209

180 209. országos ülés márczius 16. 188S. sére, a kormányt, arra vezető helyes intézkedései­ben teljes készséggel istápolni hajlandók. Elismeréssel tartozunk az igen t. minister urnak, hogy a középiskolai statusquot fentar­totta, hogy azt kétes expetimentatiókkal bolygatni nem engedte; hogy mellőzte az egységes közép­iskolát és hogy a gymnasiumban, minden ellenzés daczára az ó classicus nyelvek s irodalmaik ápo­lását szükségesnek tartja. Ezt én nagyon termé­szetesnek tartom, mert egy oly európai művelt­ségű férfiú, mint a milyen az igen t. közoktatási minister ur, egyrészről tisztán látta azt, hogy mily káros volna anticipálni oly kérdéseket, melyek még tisztázva nincsenek s melyekre nézve a tu­domány és tapasztalat emberei még nem juthattak megállapodásra, másrészről pedig, mint mivelődési fejlődésünk történetének alapos ismerője, nagyon jól tudja, hogy hazánk történeti forrásainak tanul­mányozhatása, továbbá egyházi és jogi viszonyaink annyira követelik különösen a latin nyelv tudását, hogy annak elhanyagolása csakis a hazai művelt­ség kárával járna, de hát a társadalmi élet annyira elágazó pályáin talán csak a papnak és tanárnak volna-e szüksége a latin és görög nyelv ismere­tére? vájjon az ügyvéd, biró, orvos, gyógyszerész stb. nélkülözhetik-e egészen? En ugy hiszem, hogy ha ezen két tantárgy kiküszöböltetnék, hazánk az európai művelt államok színvonaláról letaszit­tatnék. A törvényjavaslat 7-dik §-ában foglalt azon intézkedést, hogy „a nem magyar tannyelvű teljes középiskolák VII. és VlII-dik osztályában a ma­gyar nyelv ós irodalom magyar nyelven tanítandó és ezen tantárgyból az érettségi vizsgálat is e nyelven teendő le", helyesnek és szükségesnek tartom és biztosíthatom a t. képviselő urakat, hogy a románok ezen intézkedést nem hogy sérelmes­nek vélnék, de saját érdekükben hasznosnak tart­ják, sőt például a belényesi gymnasiumban saját kezdeményezésükből tovább mentek, mert évek előtt, mint ezt az igen t. minister ur nagyon jól tudja, nemcsak a VH-ik és VIH-ik osztályban, hanem már a Hl-ik osztálytól kezdve a magyar nyelv magyar szöveg után taníttatik, a tanulók nagy megterheltetésével, hogy ne mondjam tortu­rázásával, még többet mondok, a történet és föld­rajz már az I-ső osztálytól kezdve magyar nyelven adatnak elő és mégis épen azon évben, mikor ezen újítás életbeléptetett a minister ur akkép tudta a készséges előzékenységet méltányolni, hogy a belényesi gymnasiumnak az absolut kormány által a tanulmányi alapból még az 50-es években engedé­lyezettsegélyt megszüntette! Megjegyzendő,hogy ez volt az egyetlen egy román tanintézet az or­szágban, mely az állam részéről segélyben része­sült, pedig az a három milliomot megközelítő ma­gyar honpolgár megérdemelné, hogy a rengeteg százezernyi vér és sokmilliónyi pénzadóból,mely­lyel az állam fentartásához járul, legalább 1 szá­zalék mívelődésére fordíttassák. Az érettségi vizsgákra, mint a középiskolai oktatás legfőbb momentumára vonatkozó intézke­déseket helyeseknek tartom, de a bizonyítványok kiállítására nézve meg kell jegyeznem, hogy fáj­dalommal kell látnom, mennyire perhorreseálja a törvényjavaslat a nem magyar ajkúak nyelvét, midőn akkép intézkedik, hogy a magyar szöveg mellé nem az illető tanintézet nyelvén, hanem la­tin fordításban mellékeltessék a bizonyítvány. Ez sérelmes és lealázó a nemzetiségekre és azért a , részletes tárgyalásnál orvoslást várok. A 7-ik §-nak a magyar nyelvre vonatkozó intézkedését, ha egyrészről helyesnek tartom is, mindazonáltal tekintettel az erdélyiekre, sőt más országokból is, például Bukovinából jönnek a ro­mán tannyelvű gymnasiumokba, a belényesibe, brassóiba cet., nem képesek oly hamar megtanulni a magyar nyelvet, átmeneti intézkedésekkel köny­nyíteni kellene, továbbá fel kell említenem, hogy a belényesi gymnasiumban a magyar nyelv meg­tanulásárakétszer annyi óraszám fordittatik, mint a román nyelvre s jelesen az I-ső osztályban hat óra, a Il-ik osztályban 5 óra, a III. osztályban 4 óra, a IV. osztályban 4 óra, az V. osztályban egész a VIH-ik osztályban 3—3 óra, tehát össze­sen 31 óra, midőn a román nyelvre osztályonkint csak két-két óra, tehát összesen csak 16 óra for­dittatik. Van még szerintem a törvényjavaslatnak egy nagy hiánya és ez az, hogy azon középisko­lákban, melyek oly vidékeken vannak, a hol a la­kosok túlnyomó száma nem magyar ajkú, bárha itt-ott az illető vidék lakosai nyelvének megtanul­hatására tanszékek állanak fenn, a tanulók anya­nyelve még sem köteles tantárgy, a mi természe­tesen az anyanyelv elhanyagolására vezet. To­vábbá, hogy az ily középiskoláknál oly tanárok alkalmaztatnak, a kik a vidék nyelvét nem isme­rik, példának okáért a lugosi gymnasiumnál felső­vidéki emberek — már most, hogy fogják ezek az alsóbb osztályokban a tanulókat sikeresen tanítani, ha nem képesek a tantárgyakat a tanulóknak sa­ját nyelvükön megmagyarázni ? Hiszen e tekin­tetben már a ratió educationis bölcs szerkesztői még akkor intézkedtek, mikor a nemzeti nyelvek nem birtak azon fontossággal, mint ma, igy a Ill-ik rész I-ső szakaszának I-ső fejezetében ez áll: „demum inter alias moderatorum dotes illa quoque est, ut linguam, in locoillousitatam, probe calleant". APraemium Hl-ik szakaszában elősoroltat­nak az országban létező nemzetiségek (nationes) s aztán ezen intézkedés áll: „Ex hac nationum va­rietate luculenter apparet: etiam studiorum in scholis tradendorum rationem variam atque multi­plicem esse, et hanc ipsam varietatem, in condendo

Next

/
Thumbnails
Contents