Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-208
20*. országos ülés márezins 15. 1883. J55 volt, de nem, hogy az egész földön nem lett volna. Altalánosságban ilyen nagy phrasist a levegőbe nem szoktam bocsátani. Hanem azért elnyögöm, irják, a hogy irják s nem kérem a naplónak ily apróságokért kijavítását. A ki a nyilvánosság embere, annak tűrnie kell nemcsak a dicsőséget, hanem az ily aprólékos dolgokat is, nem roskadunk össze alatta. Somssich Pál: Én nem osztozom Thaly Kálmán képviselő ur nézetében, mert ha a hiba kiderül, azt mindig ki kell javítani. Ha Thaly t. képviselőtársamnak tetszik elnyögni olyanokat, a miket nem mondott, legyen neki az ő gustusa szerint. KÍSS Albert: T. ház! Az igazság érdekében a gyorsírók iránt tartozom kijelenteni, hogy a naplóba a Körösi t. képviselőtársam nevét beszédem kijavítása alkalmával én írtam bele azért, mert megkérdezvén, ki kiáltotta azon szót közbe, itten képviselőtársaim azt mondották, hogy ő. Azonban, miután Körösi ur engem felvilágosított, hogy nem ő, hanem más képviselőtársam volt az, én is kérem, hogy a napló az igazságnak megfelelőleg kiigazíttassék. (Helyeslés.) Elnök: Á bíráló bizottság ki fogja javítani. Miehl Jakab: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat úgy didaeticai, mint paedagogiai szempontból oly fényesen lett minden oldalról megvilágosítva, hogy nekem, ki ismétlésekbe nem akarok bocsátkozni, nem marad egyéb hátra, mint adandó szavazatomat a t. ház engedelmével röviden indokolnom. (Halljuk!) T. ház! A ki a SÍ nap óta folyó heves vitát figyelemmel kisérte, be kell hogy ismerje, hogy itt a felekezeti autonómia fogalma s annak competentiája az állam fogalma s annak competentiájával vív kemény tusát. Az állam az 1868-iki törvények által neki adott befolyást a népiskolára fejlesztvén, azt követeli most s pedig törvény által, felekezetkülönbség nélkül a középiskolára is. A felekezeti szónokok, legalább azoknak többsége •— és ezt szívesen elismerem — érvényben levő törvényekre hivatkozva, ezt megtagadják tőle. És én ha ugy találnám, hogy az állam többet követel, mint a mit ugyanezen törvények ezen kifejezéssel: jus supremae inspectionis, tehát quasi csirában megadnak neki; ha azt látnám, hogy az állam Danton, Robespierre elve szerint, melyet I. Napóleon is vallott, az iskolát egészen magáénak declarálná, én velők küzdenek az állami omnipotentia ellen. Küzdenek egyházam nevében s pedig ugyan azon érvényben levő törvényekre hivatkozva, melyeknek záradéka mindig ugy hangzik: absquae tamen rom. catholicae Religionis praeiudicis. Nekünk ezen záradék épen ugy alaptörvény, mint nekik a törvény többi szövege. De ha előítélet vagy túlféltékenység nélkül olvassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, be kell vallani, hogy azon szakaszok, a melyek a felekezeti iskolákról szálának, nékik sokkal szabadabb mozgást, sokkal függetlenebb rendelkezést engednek iskoláikra nézve mint nékünk, ez országban többségben lévő katholicusoknak. (ügy van! a jobboldalon.) És mi mégis a hányan felszólaltunk, egynek kivételével elfogadjuk a törvényjavaslatot..... Thaly Kálmán: Elég nem jól teszik! Miehl Jakab: és pedig minden álczázott támadás nélkül a protestáns testvérek és honfitársak ellen. Elfogadom én is, nem mintha egyházamnak minden igényei kielégitetnének, hanem elfogadom azon reményben, a minek előttem szólt képviselő urak is adtak kifejezést, hogy az állam és egyház közt függő kérdések GöndÖCS Benedek: Az autonómia. (Élénk helyeslés.) Miehl Jakab:. • • • nem sokára méltányos és törvényes elintézést nyernek. (Élénk tetszés jobbfelöl) Elfogadom, mert kitűnő szakférfiak által tavaly a közoktatási bizottságban tett enuntiatiói szerint az országnak a középiskolákat felekezeti különbség nélkül rendező törvényre van szüksége. (Helyeslés jobbfélöl.) Elfogadom továbbá azért, m ert reményem van, hogy a már is nem egészen egyenlő osztó-igazság különféle módosítások által nem leend egészen megzavarva. Elfogadom azért, mert az iskola nem társulat, hanem intézmény, a melyre szükséges, hogy különösen a magyar államnak a mi nemzetiségi viszonyainknál fogva mérsékelt ugyan, de határozott befolyása legyen. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Szükséges pedig különösen a középiskolákra, a melyeknek magasztos feladatát előttem szólt képviselőtársaim oly szépen ecsetelték. (Élénk helyeslés.} Elfogadom a törvényjavaslatot, mint hű fia egyházamnak, a mely érdekeit és igényeit mindig értette a magyar állam érdekével azonosítani. (Élénk helyeslés jobb- és balfelől.) Elfogadom pedig a nélkül, hogy, a mint ezt néhány szónok a maga felekezete számára tette, ezért egyházamnak privilégiumot vindicálnék a honszeretetre, vagy a hon fentartó szerepre. (Élénk helyeslés jobb- és balfelől.) Erre pedig, ha nem is több, de mindenesetre régibb jogunk volna. De ezt nem teszem, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy e honnak minden valódi fia, ki e nevet megérdemli, bármely vallásfelekezethez tartozzék is, e hazát szereti teljes szivéből, annak fennállását óhajtja nemcsak, hanem ennek szenteli teljes erejét. (Élénk helyeslés.) De aggodalom lepi el szivemet, ha ugy ezen, mint a nem rég lefolyt vita alatt történtekre visszapillantok. (Halljuk! Halljuk!) A római pápa csalhatatlansága, a breviárium, Loyolai szent Ignácz, a jezsuiták, a gyóntatószék, titkos római kéz és még mindenféle más, a mi nekünk katholikusoknak szent és tiszteletre méltó, vonatott e vitába bele. Katholikussá, nyomorulttá 20*
