Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-208
20S. országos ülés márczias 15- 1883. 151 kodók jogutóda, Erdély országgyűlése és az osztrák ház között, Erdély fejedelemségnek az osztrák ház uralkodása alá jutása alkalmával létre jött kétoldalú állami alapszerződés, kapcsolattal az azután alkotmányos úton minden tényező hozzájárulásával hozott törvények számára biztosítottak, illetőleg a mennyivel alkotmányszerííleg birt. Az erdélyi különböző vallásfelekezeti iskolákra pedig csak azon irányban birt felügyeleti joggal, hogy arra ügyeljen, hogy az alapítványok az illető alapítók rendelkezése teljesítéséül fordíttassanak és hogy az egyik vallásfelekezet alapítványaival ne elegyíttessenek egybe, miből önként foly, hogy az igen t. háznak, mint Magyarország törvényhozó testületének nincs jogában az erdélyi vallásfelekezeti iskolákban való felügyeleti jogát egyebekben gyakorolni, mint az illető alapítványokra felügyelni s azoknak kezeltetését ellenőrizni, több felügyeleti jogot nem ruházván reá ő Felsége, mint koronázott királyunk. Ezeknél fogva én azon őszinte tiszta hazafiúi reményteljes meggyőződésemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy ha a szőnyegen levő törvényjavaslat a megkívántató tárgyilagossággal félretévén minden más a javaslathoz épen nem tartozó törekvéseket •— tehát csakis azon feladatot, hogy az ifjúságot a magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse: a mélyen t. ház, tekintettel az erdélyi területen létező különböző vallásfelekezetek és különböző nemzetiségű polgárai iránt fennálló állami kétoldalú alapos szerződésekre, a korábbi és az újabbi időben hozott törvényekre, a királyi esküre és a hitbizományi levélben — diplomába—garantirozott jogokra, szabadságokra és jogegyenlőségre — bölcs bírálata alá veszi — azért mivel az a különböző erdélyi vallásfelekezeteket az egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságait az alattok álló felekezeti iskolák iránt; továbbá a nem magyar ajkú erdélyi polgárok iskoláikban az oktatásnak nyelve tetszése szerinti meghatározásában sérti és csorbítja és a belbékét, melyre épen a mostani zavaros időben talán leginkább szükség van — felháborgatja, még általánosságban sem fogja elfogadni. Törvényeket és kétoldalú állami alapszerződéseket sérteni csakis rendkívüli kivételes időben, a közbéke felforgatásával, egy lehető revolutió által, a mitől az isten hazánkat őrizze, még lehetne indokolható : de most a közbéke uralkodása alatt a t. ház, mint a törvény őre, annál kevésbé fogja tűrni a fennálló törvények és a kétoldalú állami alapos szerződések mellőzését vagy azoknak bármely iránybani csorbításait, mivel az által egy olyan lejtőre bocsátaná magát s avval egyszersmind a szeretett közös haza boldogságát is, hogy annak hol leendő megakadályoztatása kiszámíthatatlan lenne. Ennek indokolásául legyen szabad nekem egyik igen jeles és nevezetes igazi államférfia és bölcse néhai boldogult hazánk Deák Ferencz, egy a mostani hasonló esetbe tett intő nyilatkozatával indokolni,a mely igy hangzik:„A mely nemzet morális ereje hiányában nem képes törvényeinek szentségét tiszteletben tartani s azoknak tiszteletet szerezni, annak független önállása csak a véletlen esetek játéka lesz, azt újabb meg újabb törvények sem mentik meg a végsülyedéstő'H. Az erdélyi vallásfelekezeti törvényeket se a török, se pedig az absolutismus nem merte megtámadni vagy megsérteni s csakis a szabadságról és szabadelvűségéről híres Magyarország t. kormányának fog nem kétségtelen dicséretére szolgálni, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslata által alkalmat szolgáltatott, hogy nemcsak minden európai nemzet és államai között Erdélynek, mint önálló fejedelemség, illetőleg volt nagyfejedelemségnek, Magyarországgali 1848-ban kimondott, de csak is 1867-ben a király ő Felsége koronázása alkalmával életbe léptetett Unió s annak utána máig, tehát több század óta fennálló legszabadelvűbb korábbi és az újabb törvényhozás által is alkotmányszerííleg megerősített törvényei, melyeknek uralkodása alatt az erdélyi különböző vallásfelekezetek közti teljes jogegyenlőséggel párosalt belbékét fentartani lehetséges volt, megcsorbittassanak; hanem egyszersmind Erdélynek a felséges osztrákház uralkodása alá jutása alkalmával 1691 : I. Leopold Magyarország királya és az erdélyi országgyűlés között létrejött kétoldalú állami alapszerződést — mely az u. n. Leopolddiplomában kifejezést nyert — és melyet azután minden osztrákházbóli uralkodó jogutóda, mint erdélyi fejedelem és Magyarország királyai megkoronáztatásuk alkalmával fejedelmi esküjökkel megerősítvén, s hitbizományi oklevelet állítván ki, törvényekbe iktatott; továbbá 1848-ban Magyarországnak azon évi országgyűlése VII. törvényczikkébe az Uniónak létrejövetele esetére tett ajánlata és ígérete folytán : hogy Erdélynek minden, mind vallásfelekezeti, mind más törvényeit általában, a mennyiben azok az ország egységét nem sértik, fogja tartani, mely Ígéretet és ajánlatot, az erdélyi ugyancsak azon évi országgyűlése elfogadván, az uniót kimondotta és hasonlólag törvénybe iktatta, mely által megint Magyarország és Erdély között egy kétoldalú állami alapszerződés jővén létre s mely az 1868-iki XLIII. és XLIV.t.-czikkekben alkotmányos kifejezést nyervén, ő Felsége által szentesítve is lettek, daczára ezen biztosításoknak, hogy ezek is megsértessenek. A vallásfelekezeti erdélyi törvények által pedig Magyarország egysége semmiféle irányban megsértve nem volt, tehát át nem látható, hogy Erdélynek vallásfelekezeti törvényei miért lennének meg nem tartandók?
