Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-208
148 20S. orsrágoa ülés mirezins IS. ISS3. zatáról, továbbá a képviselőház pénztárának állása iránt beterjesztett kimutatást. Kérem ez utóbbit a ház irodájában elhelyeztetni ; az előbbinek pedig kinyomatását, szétosztását és még az ünnepek előtt napirendre tűzését. Elnök: A gazdasági bizottság jelentése a képviselőház márezius havi költségelőirányzata tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Lukács László előadó: T. ház! Van szerencsém benyújtani a zárszámadási bizottság jelentését az 1881. évi állami zárszámadás tárgyában. Kérem annak kinyomatását, szétosztását elrendelni és annak idejében napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A zárszámadási bizottság jelentése az 1881. évi állami zárszámadás tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idej ében napirendre tűzetni. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend, a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Hofgräff János; T. képviselőház! A szőnyegen levő gymnasium és reál-, illetőleg középiskolákról szóló és a közoktatási bizottság által tárgyalt törvényjavaslat iránt kötelességemnek tartom a t. ház engedelmével, szerény nézetemnek mint Magyarország hű polgára, de egyszersmind mint erdélyi szász és ágostai vallásfelekezet tagja, őszinte kifejezést a következendőkben adni. A kérdésben forgó törvényjavaslat már kiindulási pontjánál fogva téves s hibás és oly egyoldalú alapra van fektetve, melynél fogva már maga-magában meg nem állhatónak tekintendő, mert a korábbi Magyarországnak a protestáns vallásfelekezetek iránti törvénye egészen más, mint a volt erdélyi vallásfelekezetekről szóló törvények s mig a korábbi Magyarországnak az érintett két protestáns vallásfelekezetekről szóló törvénye csakis az 1790/91 :XXVI. t.-czikken alapul és általában az államnak abban a főfelügyéleti joga a két felekezeti iskola iránt biztosítva van; az erdélyi vallásfelekezetek iskolái és gymnasiumai iránt épen másképen áll a dolog s az erdélyi vallásfelekezetek iránti jogok és szabadságok nemcsak a két nemzetközi, a linezi és szatmári békén, hanem az 1868:XLIII. t.-cz. 14. §-án, mely igy szól: „Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a korábban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymás közötti viszonyait s illetőleg hatáskörét biztosítják, nemcsak sértetlenül fentartatnak, hanem egyszersmind a görög- és örmény-katholikus és a keleti görög szertartású egyházakra is kiterjesztetnek." Ezen törvényczikk tehát tisztán és félremagyarázhatlannl biztosítja Erdélynek mindazon korábbi törvényeit, melyek a 4 bevett vallásfelekezet, tehát — a róni. katholikusok, evang. reformátusok, unitáriusok és evang. lutheránusok, — egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati és önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymásközötti viszonyait s illetőleg hatáskörét biztosítsák, hogy azok nemcsak sértetlenül fenn fognak tartatni, hanem egyszersmind azok a görög és örmény katholikusok és keleti görög szertartású egyházakra is ki lettek terjesztve. Az erdélyi vallásfelekezeti törvények és szabadságok alapulnak pedig: 1-ör az approbatalis és compilatalis törvényeken, melyeket valamennyi volt erdélyi fejedelem bevezetési diplomájukban és fejedelmi esküjökkel megerősíteni kötelesek voltak és azt mégis tettek. 2. azon kétoldalú valóságos állami alapszerződésen, mely az 1691. erdélyi akkori országgyűlés és a felséges osztrákház között, Erdélynek az osztrákház uralkodása alá kerülte alkalmával, több hónapokig tartott alkudozások folytán I. Leopold, mint megkoronázott magyar király alatt létrejött és az 1691. évi deczember hó 4-én alkotmányos kifejezést nyert, melynek 1. pontja igy szól: „In causa receptarum ibidem Religionuin, Temploruni, Scholarum, Parochiarum, autlntroductionis cuiuscunque alterius Cleri et Personarum Ecclesiasticarum, quae ibi nunc extant, nihil alterabitur, Contradietionibus quibuscunque, sive sacri, sive Profani Oridinis, nihil unquam in eontrarium valentihus ". 3. az 1791 -ik erdélyi országgyűlési 53., 54. és 55. alkotmányszerűleg létrejött törvény czikkeken, melyeket bátor leszek a t. ház engedelméből felolvasni. (Olvassa.) „Quatuor receptae Religiones vigere Legum Patriarum benigno Diplomate Leopoldino firmatarum (Articulis illis, qui Religioni Romano Catholicae praejudicassent, per. Art. 6. §. 7.novellarium Articulorum Anni 1744. sublatis) in aequalitate Jurium, ac Libertatumsuaruni, liberique Exercitii non obstantibus in eontrarium editis Ordinationibus, porro etiam conserva,bantur K . „Sacratissima sua Majestas singuiasReligiones securas benigne reddit, quod piae Fundationes ad mentem, acintentionemFundatorumadminisírabuntur, cum Fundationibus aliarum Religionum non ammiscebuntur, salvo circa illas superinspectionis Jure Majestati Regiae competente". „Liberumque sit singularum quatuor Religionum Ecclesiis, earumque Patronis ubicunque, in Liberis scilicet Regiis Civitatibus, Urbibus et Öppidis, Villisitem Possessionibus, ac aliis quibuscunque Locis, Sacras aedes, Turres atque Scholas absque nulio impedimento extra facere, prout vigore praesentis Articuli singularum Religionum Status
