Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-208
208. országos ülés márczins 13, 1883. 149 asseeurantur, quod inmodernopersingulasquatuor Religiones actu possessorum ac in futuum etiam quouis tempore libere extruendorum Templorum Turrium, Campanarum, Caemeteriorum, Collegiorum, Gymnasiorum usu nunquam turbabuntur". Ezen utóbbi felolvasott, alkotniányszerüleg létrejött törvények tartalmazzák a 4 bevett vallásfelekezet iránti következendő jogokat és szabadságokat; ugyanis: az 1791 :II. t.-ezikkben megerősíttetik újból az 1691-ben I. Leopold, mint erdélyi fejedelem és Magyarország koronázott királya, illetőleg a felséges osztrákház és az erdélyi országgyűlés között létrejött állami alapos kétoldalú szerződés, mely alatt az erdélyi fejedelemség az ausztriai ház uralkodása alá jött és a mely minden az ausztriai házból uralkodásra a pragmatica sanetio értelmében következő mint megkoronázott Magyarország királya és örököse által mindannyiszor megerősítendő volt s akkor boldogult n. Leopold által meg is lett erősítve. Ezen diploma első pontjában, mindenekfelett a négy bevett vallásfelekezetek egyházaikba, iskoláikba, egyházi szertartásaikba, egyházi hatóságok vallásgyakorlati és önkormányzati szabadságaikba és más a papság és egyházi személyek behozatalába azon további hozzátétellel biztosittatnak, hogy minden szabadságelleni netaláni rendelkezés vagy intézkedés, legyen ez akár a világi, akár az egyházi hatóságoktól kibocsátva, semmit se érjen, illetőleg semminemű érvényességgel ne bírjon. I) Az 1791-ben hozott LIII-ik t.-cz. által biztosittatnak a négy vallásfelekezetek egymás közötti egyenjogúságaik és vallásfelekezeti szabadságok gyakorlatában és hogy igy ezen jogaik és szabadságaikban ezentúl is meg fognak tartatni s oltalmaztatni, zsinórmértékül szolgálván az, hogy a netaláni ezek ellen kiadandó rendeletek érvényteleneknek nyilvánítandók. c)Az 1791 :LIV. t.-czikkbe pedig a négy bevett vallásfelekezetek közül mindenik külön-külön biztosíttatik az iránt, hogy ő Felsége csak azon irányban tartja fenn magának a felügyeleti jogot, hogy ellenőrizhesse az alapok és alapítványok kezeltetését és hogy arra ügyelhessen, hogy azok az alapítók rendelkezése szerint kezeltessenek és hogy az egyik vallásfelekezet alapítványai a másik vallásfelekezet alapítványaival ne elegyittessenek össze. d) Az 1791 :LV. t.-czikkben pedig biztosittatnak a 4 bevett vallásfelekezetek a többek között az iránt, hogy Erdélynek akármely szabad királyi városában, mezővárosban vagy akármelyik községben szabadon egyházat, iskolát, tornyot, collegiumot és gymnasiumokat építhetnek és soha azoknak használatában senki által is háborgattatni nem fognak. Későbbre, mikor 1848-ban az unio-kérdés Erdély és Magyarország között szőnyegre került, az 1848-iki pozsonyi országgyűlésen hozott VH-ik törvényczikk azon esetre, hogy ha az nnio létre jönne, félremagyarázhatatlanul Magyarország biztosítja Erdély országgyűlését, hogy Erdélynek minden vallásfelekezeti és más törvényei s szabadságai, a mennyiben azok Magyarország egységét nem sértik, sérthetetlenül meg fognak tartatni. A nagy Magyarország 1848. évi pozsonyi országgyűlésének ezen testvéries ajánlatát s biztosítását Erdély országgyűlése elfogadván, 1848. évi Kolozsváron tartott országgyűlése az unió létrejövetelét Erdély és Magyarország között azon országgyűlés törvényczikkébe iktatván, az által tehát Erdély és Magyarország között megint egy kétoldalú állami alapszerződés jött létre, mely későbbre az 1868:XLIII. és XLIV. t.-czikkekben Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról és a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában nyert kifejezést, nevezetesen a XLIII, törvényczikk 14. §-a határozottan rendelkezik, hogy Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen s korábban az úgynevezett magyarországi részekben a bevett erdélyi vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati és önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymás közötti viszonyait, illetőleg hatáskörét biztosítják, hogy nemcsak sértetlenül fenn fognak tartatni, hanem a görög és örménykatholikusok és a keleti görög szertartású egyházakra is kiterjesztetni. Az elmondottakból, hivatkozással a jelenleg fennálló törvényekre, birói meggyőződésig kiderül, hogy a magyarországi 1790/1. XXVI. törvény czikkbe foglalt vallásfelekezeti protestáns iskolák iránti törvényes szabadság és az erdélyi vallásfelekezeti iskolák iránti törvényes szabadság között lényeges különbség létezik és rejlik főképen abban, hogy az 1790/1. XXVI. törvényczikk által a két protestáns vallásfelekezeteknek teljes vallásszabadság engedtetvén, fel lettek jogosítva templomokat, iskolákat stb. építem, még pedig alsó és felső iskolákat, azokba igazgatókat, aligazgatókat s tanárokat meghívni, azokat el is bocsátani, a tanítási és tanulási rendszert megállapítani, azonban fentartotta ő Felsége a főfelügyeleti hatalmat magának, hogy azt törvényes úton dicasteriumai által az iskolák iránt általában tetszése szerint gyakorolhassa; mig az erdélyi korábbi törvények az uralkodó felséges osztrák ház és az erdélyi országgyűlés között 1691. Erdélynek az osztrákház uralkodása alá jutása alkalmával létre jött állami alapos kétoldalú szerződés, továbbá az 1791., az erdélyi országgyűlés által hozott s ő Felsége, mint Magyarország megkoronázott királya s egyszersmind Erdélynek nagyfejedelme által helyben hagyott, illetőleg megerősített számos törvények,
