Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-206

206. országos ülés iát, zoológiát tanulhassa valaki és elő is adhassa, ha a latin nyelvvel egyáltalában nem foglal­kozott? Azt mondják erre, hogy nagy példát követ­tünk mi a tanügyi kérdésekre nézve, tanácsot kerestünk és találtunk a szász királysági tanügyi törvényben. Igaz, hogy a mi tanügyi jelentőség­gel bir a mi javaslatunkban, azt ama törvényből szedték össze, csakhogy nem azon óvatossággal és circumspectióval, melyet még a másolónak is követnie kell. Figyelembe kell ugyanis venni t. ház azt, hogy ama törvényben a reáliskola és gymnasium közt egy elsőrendű reáliskola áll, melyben a latin nyelvet is előadják és hogy az a törvény csak azt a tanulót engedi a főiskolának fennemlített két szakára, ki az elsőrendű reálisko­lát végezte, tehát a latinból képesítéssel bir. Erről a praemissáról méltóztattak nagy bölcsen megfeledkezni. < Van még egy következetlensége az előttünk levő javaslatnak, hogy a külön választott két cathegoria, t. i. a gymnasium és a reáliskolával szemben állít egy egységes középiskolai tanár­képző intézetet. Itt már nem szól külön-külön reáliskolai és gymnásiumi tanárról, hanem egy­szerűen csak középiskolai tanárról, mintha nálunk egységes középiskola léteznék; és annyira megy, hogy az egységes tanár-képesítő intézménynél már nem különbözteti meg, hogy az illető tanárjelölt gymnasiumon vagy reáliskolán, tudományegyete­men, vagy műegyetemen végezte-e pályáját, hanem megengedi, hogy esetleg gymnásiumi tanár lehessen olyan, a ki véletlenül reáliskolában és polytechnieumon végezte pályáját és igy elő­állhatna az a másutt hallatlan eset, hogy a gyn> nasiumnál a történelemből, mathematicából vagy a természettudományokból oly tanár tarhatna elő­adást, a ki csakis reáliskolán latin nyelv nélkül képezte magát s később polytechnicumra járt és csakis azt mutatta ki, hogy könnyű latin szöveget megért. Hy hallatlan intézkedés nem létezik a kerek világon. Méltóztassanak szemügyre venni azon tör­vényt, melynek utánzására igen bölcsen elhatároz­lak magokat; méltóztassanak ügyelembe venni a szász királysági törvényt, mely középiskolai tanár­ságra csak azt engedi, a ki tudomány-egyetemet végzett s azt, a ki polytechnieumon végzett, nem tartja erre alkalmasnak, a polytechnicumot egy­általán nem tartja alkalmasnak a tanárképesítésre. Á főiskolába nem engedi, csak azt, ki vagy gym­nasiumot, vagy elsőrendű reáliskolát végzett; tehát nyilván való, hogy mindenütt feltételezi a huma­niórák végzését, a classicai alapot. Nálunk pedig fájdalom, egy minister alatt, ki oly kitűnő mérv­ben birja a classicai műveltséget, azttell elérnünk, hogy a humaniórák, a classicai alap, háttérbe lettek szorítva. KÉPYH. NAPLÓ 1881—84. XI. KÖTET. máresies 13. 1883. 97 És menjünk tovább. Ha itt az általam jelzett kérdésekben valóban praejudiciumot alkotott a tör­vényjavaslat és valóban nem igen sikerült fix ren­delkezést hozni, talán szerencsésebb volt a töb­bivel ? Azt mondom, nem. A t. minister ur, ámbár kijelentette, hogy minden paedagogiai és tanszervezeti kérdést vagy kerülni akar, vagy ugy akarja rendezni, hogy la­titude hagyassék, mindjárt a tanévek számánál oda állítja a nyolez osztályt s e szerint nem engedi meg a kilencz éves gymnasiumot s nem engedi meg a hét éves reáliskolát. És itt bátor vagyok őt kérdezni: m ért hivta össze a t. minister ur azon bizonyos reáliskolai enquétet, ha annak bírálatára mitsem hajt? A t. minister ur talán méltóztatik emlékezni arra, hogy ezen reáliskolai enquéten a három reáliskolai igazgató, nevezetesen Say, Ney és Felsmann határozottan kijelentette, hogy a reál­iskolának feladatát azon keretben, melyben nálunk mozog, bátran meg lehet oldani hét év alatt. Ausz­triában megérik hét évvel, nem tudom minálunk miért nem. És hozzá teszem, miért nem hagyott latitude-öt a t. minister ur legalább arra, hogy a gymnasium kilencz osztályú legyen ott, a hol arra meg van a kívánság s a hol a viszonyok azt köve­telik. Továbbá praejudiciumot alkotott s nem igen szerencsés módon a t. minister ur a tantárgyak megválasztása által. Itt egész határozottan köve­teli, hogy a görög nyelv rendes köteles tantárgy legyen minden gymnasiumban. Ez véletlenül az én egyéni nézetem is, de én azt nem octroyálnám az egész osztályra, hanem hagynék latitude-öt a sza­bad fejlődésre. Én a gymnasiumban a latin nyelv mellett követelném a görög nyelvnek, vagy helyé­ben a franczia nyelvnek rendszeres művelését. De cathegorice követelni, hogy mindenütt, hol arra nincs kívánság, adassék elő a görög nyelv, azt nem tartom helyesnek. Épen ugy nem tartom igen sikerültnek azt a megoldást, melyet a t. minister ur a reáliskolákban a latin nyelvre nézve létesített. Tudjuk, hogy a t. minister urnak nem szabad szólani arról az Odysseáról, melyet a reáliskolákra nézve egyálta­lában és különösen a latin nyelvre nézve tett, mert az Odysseában a minister urat nem vezérelte Pallas Athene, hanem vezérelte egynéhány problematicus tanférfi, kiknek nézete napról napra változott. Ré­gebben a minister ur szükségesnek tartotta a latin nyelvfelvételét és kijelentette, hogy az érett meg­fontolás eredménye, de később elejtette. Én sem az egyik, sem a másik nézetet nem tartom eléggé indokoltnak. Azt sem tartom helyesnek, hogy a minister ur követeli, hogy a bölcsészeti propedeu­tica gymnasiumokban és a reáliskolákban mint külön tantárgy adassék elő. Óhajtom, hogy e tu­dományos szaknak első ismeretei és lényege adas­13

Next

/
Thumbnails
Contents