Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

74 185. országos ülés február D. i 883. Következik most a 12. illetőleg 11. §. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa dli §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 1%. §-t). Lázár Lajos : T. ház! (Halljuk.') A 13. §. felemlíti, hogy mily madarakra lehet vadászni tiltott időben is; a seregélyekre azonban csak szőlőkben és kertekben. Már most nem tudom, hogy tévedésből-e, — mert némelyek a szürke és fekete rigót is seregélynek nevezik — vagy csak speciális fátum, de nálunk a szőlőkben a legkártékonyabb madár a szürke és fekete rigó, hogy az említtetlen maradt. (Igás! Igazi) A 9. §. h) pontjánál, a hol az éneklő madarak minden időben tilalom alá vétetnek, indítványozni akartam, hogy kivéve a szürke és fekete rigókat, — de megvallom, atermészettudósoktólnémiiszonyt érzek és nem akartam magamra zúdítani, (Derültség) mert féltem, hogy még olyannal is találkozom, ki a varjút is éneklő madárnak kívánja felvétetni: Hiszen nemrég a verebek csodahasznos madaraknak számítottak, mig a practicus amerikaiak, kik innen Európába jöttek, hamar reá jöttek, hogy nem egyebek mint házitolvaj ok, kik csak szemmel élnek mit egybegyüjtünk. Szerencsére a sportot üző urak is reá jöttek, hogy a veréb csak kárt, de hasznot nem csinál és minden időben pusztítani engedik. Csodálkozva győződtem meg azonban, hogy a szürke és fekete rigót nem mindenütt tartják a szőlőben oly kártékony madárnak vagy talán csakugyan a seregélylyel van a tévedés ?J mert én tapasztalat alapján mondhatom, hogy ha ezek védelem alatt maradnak, Hunyadmegyében a szőlőműveléssel bátran fellehet hagyni. Én annyira vagyok ezzel, hogy azt mondom, hogy ez az egyedüli kártékony madara a szőlőnek, mert a seregély elkergetteti magát, csergettyüvel, vagy egyéb módon, de a szürke és fekete rigó nem. Hogy ez Erdélyben mindenütt úgy van, hivatkozhatom mindazokra, kik szőlőmüveléssel foglalkoznak. (Helyeslés.) Kérném a t. házat, méltóztassék inódosítványomat elfogadni, melyben csak azt kérem, hogy a seregélyek mellé a szürke és fekete rigó is felvétessék. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa Lázár Lajos módosítványát): „k 13. §. negyedik sora maradj un ki és igy hangozzék: ,,a seregélyekre, szürke és fekete rigókra azonban csak szőlők és gyümölcsösökben". Vidovicll György: A 13. §. azt mondja, hogy tiltott időben is szabad vadászni vadludakra, vadkacsákra., vad- és szelidgalamhokra, keselyükre stb. A vadludakra, kacsákra ezt a szót „vadászni" elfogadom ugyan, de a keselyükre, sasokra, sólymokra stbre a 8. §. szerint sem lehet ezt a szót alkalmazni, mely azt mondja, hogy ragadozó és kártékony állatok a föld birtokosa által elpusztíthatok. Ha. benhagyjuk a szövegben, hogy kesej lyükre szabad „vadászni", akkor majd a vadászati adó erre is rá fog rovatni azokra, kik keselyükre és egyéb kártékony állatokra nem ugyan vadásznak, hanem hogy magukat a kártól megmentsék, lövöldöznek. Mert azt vadászatnak, kedvtelésnek mondani nem lehet, ha valaki kártékony vadaktól igyekezik megvédeni házi állatait vagy mezőgazdaságát. Én tehát e szavak után: „szelid galambokra" e szavakat kérem beszuratni: „vagy lövöldözni''. Kérem ezen módosítványom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Duka Ferencz jegyző (olvassa Viäovich György módosítványát): „E szavak után: „szelidgalambokra" tétessék „vagy lövöldözni" stb. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. Péchy Jenő előadó: Nagyon röviden fogok nyilatkozni a beadott két indítványra. A mi a Lázár Lajos képviselő ur által beadott, a szürke és fekete rigókra vonatkozó módosítványt illeti, mindig kérdés támad, vájjon a szürke és a fekete rigó, általában a rigófaj kártékony állat-e vagy sem? Nem tagadom, hogy a szőlőkben és gyümölcsösökben okozhatnak károkat, de természetrajzi szempontból a rovarpusztító madarak közé számittatnak és azt hiszem, hogy a mit egyrészt pusztítanak, azt kipótolják a kártékony rovarok és hernyók elpusztításával. En tehát a módosítványt feleslegesnek tartom és mellőztetni kérem. A mi Vidovich képviselő urnak a „lövöldözni" szó betétele iránti módosítványát illeti, ez igen tág kifejezés és alig lehet a határvonalat megállapítani, hogy meddig tart a vadászat s meddig a lövöldözés. Azt hiszem, hogy ez sok visszaélésre és félremagyarázásra adna okot, a mit a képviselő ur, kinek elismerem, szándéka jó, maga sem óhajtana. Ily tág keretben tehát nem fogadhatom el a módosítványt s kérem a t. házat, méltóztassék a régi 13. új 12. §-t az eredeti^szövegben elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Két módosítvány adatott be; az egyik Vidovich képviselő uré, ki ezen szó után „galambokra" e szót kívánja betétetni „ lövöldözni" ; a többi maradna. A másik módosítványt Lázár Lajos képviselő ur nyújtotta be és oda ezéloz, hogy ezen szó után „seregélyekre" tétessék „szürke és fekete rigókra". A szöveg e szerint nem támadtatván meg, a két módosítvány a szöveg mellett fog szavazásra kitűzetni. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget? (Elfogadjuk.') Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Vidovich képviselő ur módosítványát ? (Nem!) Azt I hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el.