Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-186
92 186. országos ttl s február 10 188S. is és ezért a 100,000 holdakra menő termékeny I magyar földterület évenkint tétetik ki az árviz veszélyének. Midőn a minister ur maga elismeri, hogy a folyamokat felülről kezdeni szabályozni, hiba, méltóztassék ebből a consequentiát kivonni valahára és a dévény-gonyői Dnnarész szabályozását kapcsolatosan az Ausztriában már úgyszólván a Morva torkolatáig vitt átmetszések és szabályozásokkal tovább folytatólag valósítani; akkor fog Győr városa a veszélytől végkép megóvatni, mert a visszatorlás okozza a veszedelmet és akkor fog a Rábának oly nagy termékenységíí alsó vidéke biztosíttatni az árvizekből, ha ezen visszatorlás megszűnik, a mely visszatorlás pedig soha sem fog megszűnni, mig a Felduna nincsen szabályozva. Felhasználom tehát ezen körülményt újra arra, hogy a t, minister urat ezen vonal mielőbbi szabályozásának foganatba vételére felkérjem és pedig azért is, mert mint ezt. az egész t. ház igen jól tudja, minthogy ezen nagyfontosságú kérdés itt többünk által többször hozatott szóba, ez kereskedelmi és közlekedési szempontból is igen-igen fontos s nemcsak azon egész vidéket, hanem egész országunkat érdekli, minthogy a magyar gabona épen azon vonalon vitethetik legolcsóbban vizi szállítás utján s aránylag legkorábban a nyugati piaezokra. Tehát itt az országnak általános kereskedelmi és közlekedési szempontja összeesik Győr és Csallóköz vidékének jogos kívánalmával. A t. minister ur máskor, mikor a devény" gönyői Dnnaág szabályozását sürgettem, azt felelte* igaz, hogy ministeri elődje felvétette már a szükséges felméréseket ezen dunai vonalrészen, azonban az bizonyult ki ezen felméréseknél, hogy ezen Dunarész szabályazása iiren sokba kerülne, arra pedig nincs pénz. En tudom, hogy a pénznek szűkében vagyunk; de ha legközelebb majd a t. kormány, talán épen a közlekedési minister ur,a mint jelezve van, be fogja terjeszteni a javaslatot egy nagyfontosságú stratégiai vonal kiépítésére, hogy arra szavazzunk meg néhány milliót, vagy garantirozzúk a kamatot — értem a munkács-stryi vonalat — arra lesz pénz, nemde V Ha Saloniki felé akarunk előnyomulni — már azok, a kik akarnak — arra lesz pénz — nemde? hanem a magyar búza kiviteli utjának, Győr és Csallóköz életkérdésének, a gönyő-dévényi Dunaág szabályozásának foganatosítására, arra nincs pénz soha. (ügy van! balfelöl. Ellenmondások jobbról,) Keserű dolog ez, de az igazság általában keserű, hanem azért ki kell mondani és hangsúlyozni kell sokszor, nagyon sokszor, ha nem használ egyszer. (Helyeslés a szélső balon.) Történelmi, levéltári kutatásaimban a Rába szabály ázására nézve is érdekes okmányokat találtam. Egyeljek közt már 1699-ben szabályozták a Rábát és már összeírták azon malmokat, melyeket a gátak eltörlése végett csak nem régen sajátítottak ki voltaképen. Ez is jellemzi a magyar intézkedési lassúságot. Az 1671-ben lefejezett gr. Nádasdy Ferencz országbíró fiai, fj. Nádasdy Ferencz tábornok állott akkor a Rába-szabályozás élén. Az eszközölte a malmok összeírását a malomgátak lerontása végett is, mire ez csak a mi korunkban valósult meg, már hogy haszonnal-e, vagy kárral, nem kutatom. Ha ennyi, mintegy 180 év volt szükséges, hogy idáig jusson ezen ügy, hát én előttem szólott t. képviselőtársamat Tóth Antalt biztosíthatom, hogy ezen 1699-iki Rába-szabályozásnak kétszázados jubileumát bátran meg fogja érhetni, mert a szabályozás nem fog megtörténni mindaddig, míg kormánypárti képviselőt nem választanak, mert addig ugyan nem fogja azt ezen jelenleg hatalmon álló kormány foganatosítani, hacsak az ellenzék erősehb eszközökhöz nem nyúl, minthogy a szabályozás kérdése a Felduna ügyével összefügg, mely elől a t. kormány ki nem térhet. Midőn az igen t. közlekedési minister ur maga elismeri azt, hogy Győr biztosítása a Duna-szabályozás kérdésével függ össze, a visszatorlódás következtében, ezen alkalmat is kötelességemnek tartom megragadni arra, hogy őt ismét figyelmeztessem azon az egész országot illető közlekedési ut és nagyfontosságú szabályozás kérdésére, ez ügynek valahára bővebben ezen ház elé terjesztésére s egyáltalában arra, hogy méltóztassék ne csak az Ígéreteknél maradni, hanem minél előbb tenni és igy megvalósítani valamit, nehogy ez is a már jelenleg 200 éves Rábaszabályozás sorsára jusson. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a bizottság véleménye ezen kérvényre nézve elfogadtatott. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a 26. 27. sz. kérvényeket, melyekre nézve a bizottság véleményeielfogadtatnak; olvassa): Székesfejérvár város közönsége az 1872. évi VIIL t.«cz. 32. §-ának módosítását kéri. Rakovszky Géza előadó: T.ház!Székes fehérvár város közönsége a házalást több tekintetben károsnak s különösen a rendes üzlettel biró kereskedőkre nézve hátrányosnak tartván: a házalást a város területén felsőbb jóváhagyással megszüntette. Ugy látszik azonban — ez a kérvényből nem tűnik ki — hogy kiterjesztette a tilalmat azokra is, a kik megrendeléseket gyűjtenek, legalább erre enged következtetni az, hogy kifogásolja a földmívelési ipar- és kereskedelmi ministernek 43302 sz. rendeletét, melyben a minister hivatkozva az 1872. VIIL t.-cz. 32. §-ra, a házaló kereskedés fogalmát akként "magyarázta, hogy ez által kizárólag az árúczikkeknek házról házra történő
