Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-186
186 országos ülés febrnár 10. 1883. Jó eladását értette. Fehérvár városa tehát azt óhajtja, hogy a képviselőház a törvény ezen szakaszát magyarázni méltóztassék és a saját véleményéhez képest adjon annak értelmet, vagy pedig — maga is belátván, hogy a törvény ezen §-a oly tiszta, a melynek más értelmet adni csakugyan nem lehet, mint a mit a kereskedelmi minister adott — másodsorban azt kéri, hogy újabb törvényczikkben kimondassák az, hogy a kereskedők lakhelyükön kívül sem elárusítással, sem megrendelésgyűjtéssel nem foglalkozhatnak. A határozati javaslat következő: Az 1872. VIII. t.-cz. 32. szakaszának intézkedése oly világos, miszerint annak más értelmezést adni nem lehet. A mennyiben azonban az is kérelmeztetik, hogy a fennidézett szakasz újabb törvényczikk alkotásával módosittassék, a felirat tanulmányozás végett a földniívelés-, ipar- és kereskedelmi ministérnek kiadatik. Elnök: Kiadatik a földmívelés-. ipar- és kereskedelmi ministernek. Rakovszky István jegyző (olvassa a 29-—34. sz. alatti kérvényeket; melyekre a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatott, olvassa) : Komlóő-Tótfalu község dohánytermelési engedélyt kér. Rakovszky Géza előadó: Ezen kérvény szintén, mint Eger város kérvénye volt, oly intézkedésre kéri fel a képviselőházat, a mely nézetem szerint nem képezheti a. képviselőház feladatát; mert administrativ ügy lévén, annak azon utón kell elintéztetni: mert csakugyan a képviselőház nem foglalkozhatik azzal, hogy egyes községnek 15 hold dohányültetési engedélyt adjon. A határozati javaslat igy szól: Ezen kérvény kiadatik intézkedés végett a pénzügyininisfernek. Elnök: Intézkedés végett kiadatik a pénzügyministernek. Rakovszky István jegyző (olvassa a 36—41. szám alatti kérvényekre vonatkozólag a kérvényi bizottság határozati javaslatait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a 24. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása befejeztetvén, következik a napirend további tárgya: a közlekedési minister nr válasza Szederkényi és Polónyi képviselő urak interpellátióira. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Bocsánatot kérek t. ház, két interpellätióra szeretnék felelni és ezek közül hamarább, a régebbire, Polónyi t. képviselő ur interpellátiújára. (Halljuk!) Polónyi képviselő ur régebben egy ínterpellátiót intézett hozzám, mely a vasúti közlekedési viszonyokra vonatkozott. Annak 3. pontja egyenesen a szolnoki hid forgalmi biztonságára vonatkozik ; ezt illetőleg akkor szerencsém volt rögtön válaszolni, fentartván magamnak, hogy miután a másik két pontra nézve adatokat kell szereznem, tájékoznom kell magamat, (Malijuk!) azokat illetőleg a választ később legyen szabad megadnom. Ennek következtében az adatokat megszereztem és most bátor leszek a még válaszolatlanul maradt két pontra nézve válaszolni, mindenek előtt azonban bátorkodom a kérdéseket egyenként felolvasni. Az 1. pont: „Megegyeztethetőnek tartja-e a t. minister ur általában a közbiztonság igényeivel azt, hogy a folyókon átvezetett és vasúti közlekedésre használt hidak fából legyenek építve?" Ezt illetőleg a dolgot szakértői tárgyalás alá vétetvén, azon meggyőződésre jutottam, hogy fahidakat csak épen ugy lehet használni, mint vashidakat. A fahidak nem kevésbé nyújtanak biztosságot, mint a vashidak. Két [hátrányuk van: az egyik az, hogy eléghetnek, mig a vashidak nem. A másik hátrány pedig az, hogy fentartásuk sokkal több pénzbe kerül. De nevezetes előnyük az, hogy sokkal olcsóbbak és ennek következtében különösen az újonnan épülő vasutaknál, legalább az igen nagy hidakat kivéve, rendesen fahidakat alkalmaznak. De legrendesebben az engedélyokmányokban ezen fahidak építése csak meg van engedve mint ideiglenes és a végleges viszony a vashidak kiépítésére van fektetve, de ezek sokba kerülvén, az átalakításokat csak rendre lehet tenni. A második kérdőpont ez: „Megegyeztethetőnek tartja-e a t. minister ur különösen a Szolnok mellett levő s a Zagyván és Tiszán átvezető vasúti közlekedésre használt fahidakat a közbiztonság követelményeivel ? Avagy szándékozik-e a t. minister ur odahatni, hogy ezen fontos és nagy mértékben igénybe vett forgalmi góezponton, mentül előbb egy a közlekedés és közbiztonság igényeinek teljesen megfelelő állandó vashíd építtessék?" Megengedem t. képviselőház, hogy a szolnoki közlekedési hid egyike a legfontosabbaknak az egész országban és ennek következtében annak vashiddá való átalakítása a legelsők közé kell hogy tartozzék. Azonban azt is legyen szabad felhoznom, hogy ez drága mű lesz, 600,000—800,000 frtra, de talán 1 millióra is fel fog emelkedni annak az ára. Ésl egyen szabad azt illetőleg, hogy e tekintetben a kormány régebben is a rendes átalakításokat, a mennyire lehetett, fokozatosan eszközölte magoknál az államvasutaknál és eszközöltette az állami garantia alatt álló vasutaknál, a következő adatokat felhoznom: Az üzlet megnyitása óta a mai napig fahidakból átépíttetett végleges kő- és vasszerkezetű hiddá 298 fahid a garantirozott vasutaknál 2.178,000 frí költséggel; az államvasutaknál 197 hid 802,000 frt költséggel. A garantirozott vasutaknál azonban még nincs átépítve 392 fahid s ezeknek az összes átépítési költsége többre van számítva mint tiz millió frtra. Az államvasutakou
