Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-186
188. országos iiléi február 10. 1883. 91 ságod részéről törvénytelenséget tapasztalok, minden szerdán és szombaton interpellálni. Most csak arra kérem a t. minister urat, hogy egy törvényjavaslatot terjeszszen be, olyat, mely mindnyájunk megelégedésével megoldható legyen és mielőtt ezt kitűzné, méltóztassék reá három héttel előbb határidőt kitűzni, hogy az érdekelt felek megjelenhessenek. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Nem kívánok t. Tóth képviselő ur beszédének sem patheticus, sem gunyoros, esipős részeire ezúttal válaszolni, kivévén annak egy pár praegnansabb részét; legyen szabad azonban a társulati viszonyokról is hozzáadnom egy pár szót. {Halljuk!) Nekem épen ugy, mint a tisztelt képviselő ur monda, hogy magának a t. képviselő urnak, semmi más czélom nincs, mint törvényesen, igazságosan és hozzátehetem még, lehetőleg erélyesen eljárni. Miután egy oly műnek keresztülviteléről van sző, mely nemcsak közbiztonsági szempontból szükséges, de mely egyszersmind egy financiális operatió, közgazdasági szempontból azon vidéket illetőleg szükséges, hogy ott necsak a 6, 13, vagy nem tudom hány milliónak kiadása legyen biztosítva, de az attól várt eredmények is emberileg helyes számítás szerint bekövetkezzenek. A társaság viszonyai régi időtői fogva nagyon bonyolódottak. Nem fogja tagadni a t. képviselő úr, hogy a felső rész az alsó részszel bizonyos ujhúzásban van. Megáll apittatott bizonyos szabályozási rend, mely, mint a hogy Magyarországon nem egy helyen tapasztaltuk, a szabályozást fenn kezdte és annak fönn lett is rögtön hatása és talán viszonylag nagyobb veszélynek tette ki az alsóbb részt. Tóth Antal: AH is benn vagyunk ! B. Kemény Gábor, közmunka- ós közlekedésügyi minister: Nem vonom kétségbe, hogy benn vannak ; de az, a mit mondtam, az érdekelteknek határozataiból és magaviseletéből tényleg kimutatható. Másfelől az is áll, hogy Győr biztonságának kérdése nemcsak a Rába és a Rábcza, hanem a Dunaszabályozás kérdésével is összefüggésben van és bizonyos az, hogy a legközelebb bekövetkezett veszélyt nem a kisebb vizek okozták, hanem a Duna hullámai hátulról támadták meg a várost. Nézetem szerint Győr biztonságának kérdése elválasztandó a tisztán vízszabályozási kérdéstől. Megkisérlendő, hogy a társulat helyes közreműködése saját tárgyalásai alapján megnyerhető legyen; mi ha nem érhető el, e tekintetben kétségtelenül törvény utján kell intézkedni, még pedig oly nagyfontosságú ügyben, a mely több 100 ezer katasztrális holdnak jövedelmezőségét adja meg, vagy vonja el, minél hamarabb szükséges intézkedni. Az erre vonatkozó és általam elrendelt tanulmányok, az én észjárásom szerint jelenleg már folyamatban vannak. Remélem, nem mondhatok ugyan határozott időpontot, de rövid idő alatt bemutathatom annak eredményét. Törvényadta jogomnál fogva e tekintetben vagy magam intézkedem, vagy ha ezt nem tehetném, a képviselőházhoz fogok folyamodni a helyes intézkedések keresztülvitele végett. Csak azt kívánom jelezni, hogy Győr városa biztonságának kérdését el kívánom választani a Rába-szabályozás kérdésétől és másfelől, hogy ha a társulat maga erején nem tud segíteni, törvényhozási intézkedéseket kívánok provoeálni. Hallottam többször azon nézetet, hogy ily nagyfontosságú szabályozást az államnak kell keresztülvinnie. Már ha minden szabályozást 6—12 millió frt erejéig az állam nagy könnyedén magára vállal, még ott is, a hol százezrekre menő hold termőképessége biztosíttatik és a hol az érdekeltek közreműködése és hozzájárulása helyes, méltányos és lehetséges és a hol a hozzájárulást elvárjuk 6á el kell várnunk, akkor hová jutunk? Azt hiszem, helyes, ha a kormány megteszi a magáét (Helyeslés a jobboldalról) és ha szükséges, az országgyűlés elé járul, de az érdekeltek is tegyék meg a magukét. (Élénk helyeslés jobbfdől.) Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényí bizottság véleményét elfogadni.(Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: Csak egy pár megjegyzést kívánok tenni a minister urnak azon nyilatkozatára, mely szerint Győr város védelmét és annak a jövő veszélytől való megóvását a Rábaszabályozáskérdésétől különválasztotta. Szerintem helyesen választotta külön, mert a mi a Rába alsó területét Győrön felül is jóval kihatólag illeti, e kérdés a Dunaszabályozással függ össze és épen ez a pont Síéiig a melyre reflectálnom kell és nagyon szerettem volna, ha a közlekedési minister e kérdést ne csak ugy röviden jelezte volna, hanem bővebben világosított volna fel felőle. A minister ur elismeri, hogy a Rábaszabályozásnál ép ugy, mint egy másik szabályozásnál, melyet ő ugyan nem nevezett meg, de melyet megnevezek én. t. i. a Tiszaszabályozásnál az a cardinális hiba követtetett el régibb időben, hogy a szabályozást felülről kezdték lefelé, a helyett, hogy lent kezdték volna. Constatálom, hogy a minister ur azt hibának elismeri. Tekintsünk már most oda, a honnan a győri veszedelem főoka származik, t. i. a Dunára. Hasonló helyzetben vagyunk ezzel ; mert Ausztria megkezdte a szabályozást, sőt az arra megszavazott 14 milliónak nagyobb részét már ki is adta s nyakunkra eresztette a Dunát a felső vidéken. Ép igy vagyunk a Feldunával, mi; csakhogy a Rábánál a hiba régebben követtetett el, a Dunánál pedig most mind nagyobb mérvben érzi Győr és Csallóköz vidéke ezt a körülményt, hogy az ausztriai Duna szabályoztatott, mig a Dévény körüli Duna rész szabályozása késik az örökös sürgetés daczára 12*
