Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-186
g4 186. országot ülés február 10 1883. gr. Csáky László képviselő ur által beadott módo sítvány szerint a „térre viszi" szavak után ezen szavakat: .úgyszintén az is, akianyájőrző ebekre vonatkozó intézkedések ellen vét". Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e gr. Csáky László képviselő ur módosítvány át, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy a szöveg ekként fog kiegészíttetni. Rakovszky istván jegyző (olvassa a régi 32. és 33., most 34. és 35. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a régi 34., most 35. §t). Teleszky István : T. képviselőház! Bátor vagyok indítványozni, hogy ezen szakasz egyszerűen hagyassák ki. (Helyeslés.) Ezen indítványomat indokolom a következőkkel: Megjegyzem mindenekelőtt, hogy ezen §. szóról szóra az 1872; VI. t.-cz., t. i. a korábbi vadászati törvény 30. §-ának felel meg. Abban ez ugyan ép ugy benne foglaltatik, de minthogy ezen §. rendelkezése, mint később röviden reá is fogok mutatni, a büntetőjogi helyes nézetekkel homlokegyenest ellentétben áll, már akkor, mikor a büntető törvénykönyvek életbeléptéttettek, az ezen életbeléptetést tárgyazó törvény 5. §-a által a korábbi törvény 30. §-a, mely ezen 34. §-nak megfelel, hatályon kivül lett helyezve. Az életbeléptetési törvény 5. §-a igy szól: Hatályban maradnak továbbra a vadászatról szóló 1872: VI. t.-ez. 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 32. §-ai. A 30. §. tehát, mely megfelel ezen új szövegnek, már akkor hatályon kivül lett helyezve. De nem is tartható fenn t. ház az, hogy pénzbüntetésért, tehát büntetésért, más valaki vonassák felelősségre, mint a ki azon büntettet elkövette. Már pedig itt, e szakasz értelmében, ha kiskornak, vagy oly személyek Ítéltetnek pénzbüntetésre, a kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak, a kiszabott büntetésért szülő, a gyám, vagy a gondnok lenne felelős. Hová vezetne ez t. ház? Oda, hogy ha egy gondatlan, könnyelmű gyámolt gyámjának tudta és beleegyezése nélkül, mert a gyám és a gyámolt gyakran távol laknak egymástól, derüre-borúra elkövetne vadászati kihágásokat, ezekért a gyám vagy a a szülő lakolna. De nincs is szükség ezen intézkedésre t. ház. Mert a 37. §. intézkedik arról, hogy a be nem hajthatott pénzbüntetés elzárássá változtassák át. 11 a tehát'a kiskorúnak saját vagyona van, abból hajíatik be a pénzbüntetés, ha pedig nincs saját vagyona, azon eset számára a 37. §. kimondja, hogy a pénzbüntés elzárássá lesz átváltoztatandó. A szülőnek természetes jogában áll, hogy vagyontalan gyermekéért, ha őt az elzárástól megmenteni akarja, önkényt lefizesse a pénzbüntetést, ha oly körülmények között történt az eset, hogy a szülő meg akarja mentem gyermekét. De e törvény által kötelezni erre a szülőt és kötelezni a gyámot és a pénzbüntetést ártatlanon hajtani be, azt hi-szem, ez ellenkezik a büntetőjogi elvekkel. (Helyeslés.) Bátor vagyok ezek alapján indítványozni a t. háznak, hogy ezen §. hagyassák ki. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a Teleszky István módositványát): A 34. §. hagyassák ki. Péchy Jenő előadó:T. ház! Az eiienindítvány indokolása csakugyan meggyőzhette a t. házat arról, miszerint ezen §. kihagyandó, annálinkább, minthogy a törvényjavaslatnak egy későbbi §-a, a régi 37. §., most már 38. §. intézkedik arról, hogy oly esetekben, midőn az ily gyámoltak, kiskorúak, a gondnok vagy a szülő tudtával vagy beieeg3 r ezésével követik el az ily kihágást, vagy pláne a szülő vagy a gondnok által vétetik reá az ily kihágás elkövetésére, ily esetben a felelősség kiterjesztetik a gyámra, gondnokra és a szülőre is. Miután tehát ezen szakasz esak oly esetről szólhat, midőn a szüle vagy gondnok tudta vagy beleegyezése nélkül követ el ily kihágást, csakugyan méltánytalanság volna ily esetben a szülőt felelősségre kényszeríteni és igy nekem a bizottság nevében sincs ellenvetésem, ha e szakasz kihagyätik. Elnök: T. ház! A 34. most 35. §-nak kihagyatását indítványozza Teleszky István képviselő ur. Ezzel szemben kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Nem!) E szerint tehát e szakasz ki fog hagyatni és igy a következő szakasz már a rendes számítás szerint a 35. §. lesz. Rakovszky István jegyző (olvassa a 35—37. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadattak, olvassa a 38. §-t). Vidovich György: T. ház! E törvényjavaslatra nézve tett módosítványaink eddigi sorsával szemben nem szándékozom módosítványt benyújtani, hanem egyszerűen csak figyelmeztetni óhajtom a t. házat, hogy a szakaszban két fogalom van összezavarva. Azt mondja ugyanis a szakasz: „Ha valamely vidéken az orvvadászat s a vadnak tilalmi időben való lövetése igen gyakoriakká válnak, a belügyminister a közigazgatási bizottság által, az érdekelt vadászterület tulajdonosa vagy bérlője kérelmére vagy a nélkül is, saját kezdeményezéséből felterjesztett indokolt javaslat folytán elrendelheti, hogy azon vidéken, valamint azokon is, a hol az orozva lőtt vad eladatni szokott : a vadak eladása, szállítása, vagy vásárlása, a vad jogos szerzését bizonyító igazolványok előmutatása mellett történjék". Ebből az következnék, hogy ezzel az igazolványnyal tilalmi időben lőtt vadat is lehetne árulni, már pedig ezt a t. ház bizonyára maga sem akarja. Én tehát azt óhajtanám, hogy e szakasz ugy módosíttassák, hogy abból világosan lehessen kivenni azt, hogy az orvvadászat esetében ne lehessen a vadat igazolványok előmutatása mellett árulni, mert a vadnak tilalmas időben lövetéséről más szakasz szól
