Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-185
185. emágos ülés fcbra. r 9. 18S3. 71. Áz éneklő és illetőleg a rovarpusztító madarakra vonatkozólag tett észrevételeit Hermán képviselőtársamnak helyeseknek tartom. Csak egy megjegyzésem van, t. i. hogy ha mi annyira speeialisáljuk az egyes madarakat és azokat oly Tkathegoriákra osztjuk, melyek még itt sem ismeretesek mindnyájunk előtt, akkor attól tartok, hogy arra fogjuk kényszeríteni a közönséget, hogy vadászati felügy előkül csupa természettudósokat alkalmazzanak, mert a madár tollazatában és röptében oly csekély a különbség, hogy sokszor nekünk gyakorlott embereknek is nehéz a megkülönböztetés és csak szakemberek egészen képesek reá. Azért azt tartom, hogy legjobb, ha meghagyjuk a mostani gyakorlatot, mert minden gazda, a ki a rovarevo madarakat, gazdasági szempontból fenntartani akarja, épen ugy, mint a ki az egér pusztító madarakat azért kíméli, hogy az egerek birtokán el ne szaporodjanak, nem fogja üldözni azokat, mert a gazdaság előnyeire lesz figyelemmel. Ezt tehát szükségtelen törvényben kimondani. Azon régi téves hit már régen megszűnt, hogy a baglyok és más éjjeli madarak kárt okoznak a kisebb madarakban és most nem adatik lövőpénz a baglyok és éjjeli madarakért. Azt hiszem, felesleges erről törvényhozásilag határozni. A mi pedig a Herman Ottó képviselő ur által beterjesztett új szakaszt illeti, bátor vagyok utalni arra, hogy nincs olyan vadásztörvény tudtommal az európai államokban, melyben ez intézkedéshez hasonló foglaltatnék s mind a mellett a természettudományi gyűjtemények kellőleg el vannak látva. Ha tehát mi nem vesszük be a törvénybe az éj szakaszt, abból semmi kár nem lesz. Ezeknél fogva kérem a t. házai, méltóztassék ezen szakaszt a bizottság előterjesztése szerint elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Thaly Kálmán: T. ház! Az előttem szólt 1 minister ur megjegyzéseinek némelyikére óhajtok pár észrevételt tenni. Mindenekelőtt köszönettel tartozom a t. nrinister urnak azon őszinteségért, melylyel a foglyokra való vadászatról beszéltében bevallani szíveskedett, hogy előttük, kik e javaslatot beterjesztették, a fődolog nem egyéb, mint mulatság. Ezt constatáltuk mi, kik az általános vitában ezért megtámadtuk a törvényjavaslatot. Most a t. minister ur méltóztatott bevallani, hogy a foglyokra való intézkedés azon szempontból tétetett, mert ,akkor legnagyobb mulatság azokra vadászni s ezzel méltóztatott elárulni, hogy főszempont a mulatság, (Ellenmondás johhfelöl) nem pedig a nemzetgazdasági jövedelmi forrás, melyre a t. ministerelnök ur hivatkozott, melyet a vadállomány képez. Már az előbbi vitában megjegyeztem, amit nem czáfolt meg senki, hogy ha ez volna a főszempont, akkor a halászatról szóló törvényt kellett volna a ház elé hozni, melyet mi évek óta sürgetünk s még sem történt semmi, pedig abban nagyobb vagyon és nagyobb nemzetgazdászati jövedelem rejlik. Hermán t. képviselőtársam módosításaira azt méltóztatott a t. minister ur mondani, különösen a kárt nem tevő madarak óvására vonatkozólag, melyeket Hermán t. képviselőtársam speciálisait az éneklő madarak mellé, hogy azokat helyesli ugyan, a miket Hermán t. képviselőtársam e tárgyban mondott, mind a mellett feleslegesnek tartja, mert majd a praxis eligazítja a dolgot ezután is, mint eligazította eddig. Ez egy kis ellenmondás. Ha helvesnek ismeri el a t. minister ur e módosítást, méltóztassék elég bátorsággal birni, azt el is fogadni. Arra nézve, hogy ne speeialisáljuk az egyes madarakat, bátor vagyok megjegyezni, hogy én sem helyeselném annyira a specíalisálást, hogy mint a t. minister ur méltóztatott magát kifejezni, csak természettudósok lehessenek vadászok. De oda valami nagy természettudományi ismeret nem kell, hogy valaki tudja, mi az a harkály, minden gyermek ismeri mind a három faját s lövöldözik is, pedig az épen nem kártékony madár és az erdészek, különösen azért, mert a fákat irtó férgeket nagyban pusztítja, különösen örvendenének, ha az is megóvatnék. Én már csak az erdészet érdekében is óhajtanám, hogy ezek ide bevétessenek, ha már a csuvikok és baglyok minden nemei nem speciálisáltatnak is. Miután pedig a módosítvány beadója a minister ur nyilatkozata után módosítványát nem változtatja és miután én óhajtanám, mit a t. minister ur is helyeselt, hogy a harkályok ide bevétessenek, ez nem történhetik más módon, mint azon, mit Madarász t. képviselőtársam indítványozott, hogy t. i. méltóztassék a t. ház a beadott módosítványokat a bizottsághoz utasítani. A bizottság meg fogja aztán Ítélni, hogy melyek valóban szükségesek és melyek nem és a ház elé egy czélszerü szerkezetet fog beterjeszthetni. Ezek alapján, különös tekintettel a Hermán képviselő ur módosítványában foglaltakra, pártolom Madarász József képviselő urnak elhalasztási indítványát. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Engedje meg a t. ház, hogy az előttem szólott képviselő urnak egy pár megjegyzésére reflectálhassak. Visszautasítom mindenekelőtt azon gyanúsítást, mintha én a vadász-törvény módosításához tisztán mulatság szempontjából járultam volna hozzá. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ezt a t. képviselő ur az általam mondottakból semmiképen sem vehette ki, mert ha mulatságról szólottam, ezt csak oly értelemben tehettem, hogy a hasznost a mulatságossal összekötni mindenkinek szabadságában áll, sőt dicséretes is. (Helyeslés jobbfelöl.) Részemről a módosításhoz nem-