Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

185. országos ülés február 9. 1883. 59 VHL, IX., X. és illetőleg XI. t.-cz, az „Országos | Törvénytár" útján f. é. február hó 7. napján kihirdettettek. Ezen törvényczikkeknek a legfelsőbb szentesítés! záradékkal ellátott eredeti példányai az országos levéltárban helyeztettek el. Tudomásul vétetik. Bemutatom Alsó-Fehérmegye közönségének feliratát, melyben a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat reá vonatkozó részének, illetve 16. §-ának módosítását kéri. Szepesmegye közönségének feliratát, melyben a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a megye törvényhatósági tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet javadalmazásait a beterjesztett kimutatás szerint megáílapittatni kéri. T. ház! E kérvények, azt hiszem, legczélszerübben a ház irodájában lennének elhelyezhetők, a mennyiben az illető törvényjavaslat tárgyalása már befejeztetett s ennélfogva czéltalan lenne e kérvényeket a bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak beleegyezni, a kérvények a ház irodájában helyeztetnek el. Székesfehérvár szab. kir. város közönségének felterjesztését, melyben törvényhozás utján odahatni kér, hogy az osztrák-magyar banknak német szövegű kölcsön-köíelezvényei a magyar közönség számára, magyar nyelven állíttassanak ki. Nagy-Becskerek város közönségének Mihalovies Miksa képviselő által beadott kérvényét, melyben a felépített népiskolai és honvédépületek szerződvényei után járó illetékeknek elengedéseért esedezik. A pécsvaradi kerület róin. kath. lelkészei és világi tagjainak Kardos Kálmán képviselő által beadott kérvényét, mefyben a kath. egyház vallási, tanulmányi és egyetemi alapokat annak részére való biztosítását, a polgári házasság behozataláról szóló törvényjavaslat elejtését és az 1868: LIII. t.-cz. és az 1879: XL, t.-cz. 53. §-ának módosítását kérik. A fővárosi tanítók segélyegyletének Szilágyi Dezső képviselő által beadott kérvényét, melyben az 1881. évi LX. t.-cz. 54. és 60. §-ának hatályon kivül helyeztetése iránt folyamodik. A józseffalvi és íogadjisteni bukovinai községek lakosainak gr. Bánffy Béla képviselő által benyújtott kérvényét, melyben Magyarországba való betelepítéseért esedeznek. Felső-Pencz Nógrádmegyébe kebelezett község képviselő-testület tagjainak Literáty Ödön képviselő által beadott kérvényét, melyben Nógrádmegyéből Pestmegyébe leendő átkebelezése iránt kérvényeznek. Mindezen kérvények és feliratok kiadatnak a kérvényi bizottságnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Jelentem a t. háznak, hogy a közlekedési | minister ur holnap kivan válaszolni Polónyi Géza és Szederkényi Nándor képviselő urak interpellati ójára. Most következik a vadászatról szóló törvényjavaslatrészletes tárgyalásának folytatása; és pedig a 3. §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 3. §-t). Ormós Zsigmond: T. ház! (Halljuk! Halljul;!) Midőn egy nemzetgazdasági figyelemre méltó ezél elérését megvalósítani hivatva levő ezen törvényjavaslattárgyalásánál szót kérek,mindenekelőtt kijelenteni kivánom, hogy a főelveket, melyeket ezen törvényjavaslat úgy a vadászat okszerű gyakorlásának biztosítására, valamint a jövedelmi forrásul szolgáló vadállomány fentartására és szaporítására nézve megállapít, elfogadom. Hogy épen ezen szakasznál szólalok fel, oka ennek az, hogy ezen szakaszban van azon második fő elvi különbség, melyben ezen törvényjavaslat a

z eddig fennállott vadász-törvénytől különbözik, a mennyiben ezen szakaszban a szabad rendelkezé

s joga sokkal jobban korlátozva van, mint volt a

z eddigi vadászati törvényben, akkor midőn a kényszer-bérbeadás kimondacik azon területekrenézve

t melyek az előző szakaszban felsorolt önálló vadászterületek közé nem tartoznak. Erre nézve, én kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én ezen kényszer-bérbeadást túlszigorúnak és a czéJ elérése tekintetében elkerülhetlenül szükségesnek nem tartom. Elismerem, hogy egy törvény szabványai csak ugy lesznek a gyakorlati életben helyesen alkalmazhatók és keresztül vihetők, ha azok a gyakorlati tapasztaláson alapulnak. Elismerem azt is, a bizottság álláspontjára helyezkedve, hogy a számszerint nagyobb számú községekben csakugyan "nincs meg á kellő intelleetualis képesség arra, hogy egy ilyen nemzetgazdasági czéllal biró törvényt, hogy ha neki pl. csak oly alternatíva is fenhagyatik, mint az az eredeti törvénviavaslatban volt, a ezélnak mesrfelelőleg keresztül vihessen: de mégis ezen megszorítást, a jelen esetben, különösen tekintettel arra, hogy a községeknek viszonyai teljesen különbözők Magyarország déli és északi vidékein az alföldétől, hol a nagy községekben nagy intellectualis erő és elem létezik. Azért én ezen nagy községekben nem kívánnám a megszorítást, illetve a vadászati monopóliumot annyira alkalmazni, miután van a vadászat gyakorlására és a vadászati, törvény által elérni kívánt ezél keresztülvitelére concurrensképes intellectualis elem, mig az a kis községekben nagyobbrészt hiányzik. Fentartvíi azonban a főelvet, kívánnék módosítás által a törvényben oly közbeszúrást alkalmazni, mely által ezen nagy községek több szabad rendelkezési joggal bírjanak. (Helyeslés.) Nézetem szerint ugyan ezen törvényszakasznak első bekezdésében, hol az egyhatárbeli földbirtokok és köz|8*