Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

GO 185. orizägos ülés február 9. ISS3. ségekre nézve az egyetemleges bérbeadást szabja meg, ezen intézkedése, mondom a törvénynek nem felel meg tökéletesen azon határozottságnak, melylyel a törvénynek hirni kell. Ha már egyszer kimondatik, hogy a bérbeadás kötelezett, nézetem szerint sokkal helyesebb, hogy ha mindjárt kitétetik a bérbeadás együttes kötelezettsége. Van ugyan ezen szakasz végén más intézkedés téve, hogy mi történjék, ha ezen intézkedés létre nem jön. De ha mi itt kimondjuk, hogy nem egyetértés szükséges, de együtt bérbe adni kell, ha nem is fogjuk 1 ehetienné tenni, de mindenesetre korlátozni fogjuk az egyet nem értésből eredő felebbezéseknek számát és különösen korlátozni fogjuk a zsörtölődéseket,melyek ily kisebb kérdésekben a gyakorlati élet terén rendesen nyilvánuni szoktak. Végre nincs ezen törvényjavaslatban intézkedés téve arra, hogy a kötelezett bérbeadást kieszközölje. Nézetem szerint más nem is képzelhető, minthogy ezen kötelezettség a községet mint ilyent illesse meg és épen azért én kívánnám, hogy a törvényben már is előre körvonalozva legyen, hogy micsoda szabályok szerint járjon el a község s ezért történjék hivatkozás az 1875. évi XVIII. t.-cz. megfelelő szakaszára. Ezek alapján a következő indítványt vagyok bátor beterjeszteni: „Az 1. bekezdéshez. Az 1. bekezdés 3. sorában „ egyetért ó'leg" szó helyett teendő „együtt". A 2. bekezdéshez. A 2. bekezdés 2, sorában „terület'" szó után „együttadandó bérbe s

K kihagyásával tétessék: „ha ez 2000 catastrális holdnál nem nagyobb egyben adandó bérbe, különben ha a birtok több, legalább 2000 catastrális holdas részletekben is adható bérbe. A bérbeadásnál az 1871 : XVIII. t.-cz. 110. §-ban megállapított eljárás szabályai tartandók meg, de" — innen marad a törvényjavaslat szövege az „alispán

K szóig, a mely után teendő „törvényhatóságijoggal felruházott városokban a tanács" tovább marad a szöveg. (Helyeslések.) Rakovszky István jegyző (olvassa a módositványt). Szederkényi Nándor: Azt óhajtottam volna mindenekelőtt, hogy a belügyminister ur, a ki a törvény tárgyalásánál a közigazgatási bizottságban e szakaszra vonatkozólag az eredeti törvényjavaslat intentiójához ragaszkodott, a tárgyalásban, amennyire lehetséges és akadályozva nincs, részt vegyen; annál inkább, mert ismernünk kell azon álláspontot, a melyet a belügyminister és a kormány ugy e törvényjavaslattal, mint a tett indítványnyal szemben elfoglalni óhajt. Részemről a törvényjavaslatot, ágy a mint van, el nem fogadhatom. Azon feltevésben voltam, a mint előttem szólt képviselő urat hallottam, hogy a törvényjavaslat azon intentióját nehezteli, a mely a feltétlen kötelező bérbeadást mondja ki. Es habár ez iránybani nézeteit előadta is, indítványa ennek j ellenére a kötelező bérbeadás keretében mozog. | Én a kötelező bérbeadást ellenzem. Érintette volt előttem szólt képviselőtársam, hogy a különböző vidékeken a községi birtokok különböző helyzetben vannak. Egyenlően mérni ezeket nem lehet. Vannak birtokok, a melyek csekélyek, de vannak olyanok is, melyek nagyterjedelmüek. Előttem szólt képviselő ur ezen nagyterjedelmű birtokokra nézve akart volna módosítást tenni. Én azonban a törvényjavaslatot általában módosítani akarom úgy, hogy az illető vidéken ne csak a községbeli nagybirtokok, hanem a vidéken felmerülő körülmények is figyelembe vétessenek, a melyek sok helyen a kötelező bérbeadást nem helyeslik, mert a kötelező bérbeadás a község és a vadállomány szempontjából is hátrányul szolgál. Én, t. ház, azon nézetben vagyok, hogy Magyarországon a birtokviszonyok még nincsenek azon állapotban, de a mi társadalmi életünk sincs még odafejlődve, hogy ha mi a községek anyagi érdekeit is tekintetbe akarjuk venni, de egyszersmind a vadállomány szempontját is meg akarjuk óvni, mondom, a mi társadal mi helyzetünk sem olyan, hogy az ily kötelező bérbeadás haszonnal, vagy eredménynyel járjon. Tudjuk azt, hogy pl. egyes községekben ép azok fogják majd bérbevenni olcsón a vadászatijogot, mert concurrens kevés lesz, a kiktől a vadállományt legjobban meg kellene óvni. Es mi történik ? Épen ezek, a kiktől meg akarjuk óvni, nagyon is olcsón fogják kivenni, mert a concurrentia nálunk még nem fejlődött annyira, hogy oda dobhassuk az árverésen, vagy esetlegesen a módosítás szerint a község tetszés szerinti bérbeadása alá. Én ennélfogva ebből a községeknek anyagi kárát is látom bekövetkezni, de tekintetbe kell venni még azt is, hogy Magyarországon községek vannak, a melyek nagy terjedelmű erdőket, fekvőségeket bimak, a mely községek maguk is képesek arra, hogy az ily nagy területen a vadászati ügyet rendezzék, a maguk belátása és érdeke szerint. Én ezen községeket nem óhajtom megfosztani azon jogtól, hogy a maguk érdeke és körülményei szerint intézzék ügyeiket. Óhajtottam volna és beszédem elején ki is fej estem, hogy a t. belügyminister ur jelen lenne, de mindenesetre megvárhatjuk, hogy a t. belügyminister ur indokolja azt, hogy elfogadja-e most már ezen javaslatot úgy, a mint be van terjesztve, vagy ragaszkodik-e az általa benyújtott törvényjavaslat illető pontjaihoz. Azért is szükséges ezt tenni, mert ezen kötelező bérbeadás a bizottságkebelében egyszerű indítvány folytán, az igaz többséggel, fogadtatott el. De ezen kötelező bérbeadásra nézve sem indokok, sem pedig bizonyos megmagyarázott körülmények és adatok nem forognak fenn, mig ellenben fel kell tételeznem, de úgy is van, hogy a kormány által benyújtott tör-