Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-184
46 1S4. er-ztígos äifis február S. 18S3. hogy ha önök a socialismustól— kimondom e szót — félnek s azt mondják, a soeialismus káros azért is, mert a magán tulajdont el akarj a törölni, helyes, hogy félnek; de akkor ne adjanak önök egyetlenegy törvényben sem előjátékot vagy csak példát arra, hogy a tulajdonjog élvezetét a kisebb birtokosoknál korlátolják (JJgy van! a szélső baloldalon) és odaadják vagy azok részére tartsák fenn, kiket a szerencse nagyobb vagyonnal áld meg. Ajánlom önök figyelembe vételére. Én nem fordítom önök ellenébe, azért óhajtom, hogy legyenek szivesek azon ellenindítványt, melyet benyújtottam, elfogadni. Legkevésbbé sincs szándékomban, vagy barátaimnak szándékában, hogy a mely üdvös intézkedések szükségesek, akár a kártérítésnek, akár a vadak kímélése tekintetében, akár a ragadozó állatok kiirtására nézve — a mely ragadozó állatok alatt az állatok minden nemét szeretném értetni — hogy azok ellen legkevesebb kifogást tegyünk, sőt készségünket nyilvánítjuk, hogy hozzájárulunk e tekintetben a kormánynak legüdvösebb javaslataihoz. Ezen indokoknál fogva, mivel én is tudom, hogy azon pontok, melyeket a t. előadó ur megemlített, a részletes vitánál is fel fognak elevenittetni, én többre nem terjeszkedem ki, hanem tekintettel a tulajdonjog szentségére, tekintettel arra, hogy a tulajdonjogot nem tartja szentnek az, a ki annak szabad élvezetét elveszi a tulajdonostól és parancsolja, hogy azt miként élvezheti, ajánlom ellenindítványomat. (Helyeslés a szélső balon.) GöndÖCS Benedek: T. ház! Én a vadászatról szóló törvényjavaslatot általában nem fogadhatom el; (Helyeslés a szélső baloldalról) nem fogadhatom pedig el azért, mert a teherviselés közös. Midőn a teherviselés közös, akkor senkinek sem adhatunk kiváltságos jogokat. (Igaz! JJgy van! a szélső baloldalon.) Ezen eszmétől vezéreltetve, olvasom a törvényjavaslatnak 1. §-át, mely azt mondja: „A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka". Már ezen 1. §-ban önmagának ellentmond e törvényjavaslat szerkesztője, mert ez nem való, mert azt kellett volna mondani: „kétszáz hold földtulajdonnak, de egynek nem". (Helyeslés a szélső balon.) Ez igy áll, t. ház és én megvallom, hogy igazságosabb, méltányosabb törvényjavaslatot nem lehet alkotni, mintha azt mondjuk, hogy annak, a kinek egy hold feddje van, megadjuk a vadászati jogot épen ugy, mint annak, a kinek ezer holdja van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Uraim, melyik szerencsésebb: az-e, a kinek egy holdja van, vagy az-e, kinek ezer holdja van? (Derültség.) Ha az ezer holdasnak, a ki nagyobb vagyonnal bír, megengedjük azon jogot, hogy vadászat által mulatságának, szenvedélyének nyulakat áldozzon s a vadászatot élvezze: hát akkor azon szegény embertől, a kinek egy holdja vaiv megtagadjuk, hogy lelőhesse azon nyulat, mely a& ő gyümölcsfáit tönkre tette ? (Derültség.) Attól megtagadj uk, hogy lelőhesse azon nyulat, mely az ő kukoriczaföldjén a babot mind elpusztította ? (Derültség. Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez nem lenne igazságos törvény. Én részemről mindenkinek a maga földjén a vadászati jogot megadnám s akkor mindenki olyan mennyiségben gyakorolná a jogot, a mennyi földet bír — és igy a törvény nem nyújtana a vagyonosabbnak semmi kedvezményt. De neinzetgazdászatilag sem tartom a vadászati törvényjavaslatot helyesnek; ha egy igyekező gazda, kinek 100 hold földje van, foldj ét körös-körül gyümölcsfákkal berakja, nincs-e kitéve annak, hogy azon nemes fákat a nyulak télen át, kérgét lerágván, elpusztítják, nincs-e annak kitéve, hogy a hol rendesen tartózkodik a vad, azt letiporja és ezt azért, mert 100 holdja van, mind eltűrni kénytelen legyen? Vájjon fizethet-e neki azon társaság,mely a vadászatot tőle haszonbérbe kiveszi annyi összeget a vadászati jogért, amennyi kárt gyümölcsfáiban és veteményeiben a nyulak tesznek ? Minden bizonynyal nem. Ha tehát azt akarjuk, hogy Magyarország egy virágzó gyümölcsös kert legyen, mondja ki a ház azon határozatot, hogy a nyulakat a legkisebb földbirtokosnak is minden időben lőni szabad, mert százszorta több kárt tesz, mint ő ér maga. De egyúttal általában ezélszertínek találnám azt is, hogy a vadászati fegyvern; tett adó e szerint 12 frtról 2 frtra leszállittassék. Az állam nem fog veszteni semmit, mert százszorta többen lesznek, kik a vadászati fegyverengedélyérí szívesen megfizetik a 2 forintot. Miért is kérem a t. házat, hogy a vadászati jogot a legkisebb földbirtokra is kiterjeszkedni kegyeskedjék és pártolom a Madarász József t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Igen egyszerűen és igen röviden kívánok a dologhoz szólani, reflectálva az előttem szólott t. képviselő urak előadásaira. Tehetem ezt, azt hiszem, annál elfogulatlanabbul, mert a mint talán némelyek tudják is, azzal engemet legalább nem vádolhatnak, hogy a vadászati passió vezet, a mennyiben nem tartozik szenvedélyeim közé a vadászat. De bocsánatot kérek, mindennek daczára és minden felhozottak daczára a Madarász t. képviselő ur indítványát a magam részéről el nem fogadhatom és bocsásson meg, ha megjegyzem még azt, hogy ezen törvényjavaslatnak általánosságban el nem fogadása nem vezetne még oda,' a hova a t. képviselő urak akarnak menni, mert itt nem új törvény alkotásáról van szó; ha ezen javaslat el nem fogadtatik, marad életben a régi mindaddig,
