Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-202

202. országos flés márezims 8. ÍSS3. 369 sok ellen. Igenis, ezt mondtam és fenn is tartom. De méltóztatnak szintén emlékezni akkori sza­vaimra — benne vannak a gyorsírói jegyzetekben — hogy ismételve is hozzátettem, hogy lehet, miszerint ezen felfogásomban tévedek, de reám az egész törvényjavaslat ezen benyomást teszi. (Mozgás a jobboldalon.) Ha nem ugy van, én nem tehetek róla, mert én nem vagyok csalhatatlan, mint a pápa. (Mozgás.) Elnök: A szónokok sorában Helfy Ignácz képviselő ur következik. Helfy Ignácz: T. ház! (Halljuk!) Alig volt valaha, vagy legalább igen ritkán volt a ház asztalán törvényjavaslat, a melynek megbirálása több óvatosságot, körültekintést és különösen több tárgyilagosságot venne igénybe a törvényhozó részéről, mint épen a jelenleg szőnyegen levő tanügyi törvényjavaslat, részint azért, mert a tárgy maga oly természetű, hogy egy szerencsét­len elkövetett hiba e téren nemcsak a jelen kor­ban, hanem a késő nemzedékeknél is érezteti káros hatását, részint azért, mert viszonyainknál fogva ez a kérdés kényszerűleg eomplieálva van felekezeti és nemzetiségi kérdésekkel. Igyekezni fogok e tárgyilagosságot kezdettől fogva végig megtartani, megőrizni. Rámutatván arra, a mit e törvényjavaslatban én határozottan rosznak tartok, óvakodni fogok attól, hogy azt túlozzam, valamint nem fogok habozni reámutatni arra a kevés jóra is, mit abban én magam is elismerek. Es mindenek felett óvakodni fogok bírálatomban — daczára an­nak, hogy kénytelen leszek a kérdésnek felekezeti oldalával is foglalkozni —nemcsak azért, mert ezen szempont a vitában már nagy mérvben be lett vonva; mert hiszen magának a törvényjavaslatnak igen lényeges részét képezi: mindazonáltal óva­kodni fogok attól, hogy akár a ház t. tagjainak, akár e haza polgárainak szabadelvűségi és haza­fiassági érzelmeit vallásfelekezetek szerint osztá­lyozzam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hazánk történelmének tanulmányozása engem arra tanított, hogy igaz, hogy a refonnatió kezdetétől fogva hazánk protestánsai oly érdemeket szereztek ma­guknak, melyek fényes arany hetükkel vannak és lesznek örökön örökké bejegyezve hazánk törté­nelmének lapjaira: de tény az is, hogy ezen érdemeiben bőségesen osztozkodtak a többi vallás­felekezetek polgárai is. Valamint tanít engem a történelem arra is, hogy Magyarország története nem kezdődik ám a reformationál, hanem volt Magyarország is pedig aranykora volt a reformatio előtt is midőn közel 700 esztendőn át csupán csak katholikusok tartották fenn az országot azon egyszerű okból, mert hiszen protestánsok akkor még nem is léteztek. ( Ugy van! Ugy van!) Én t. ház, kijelentem mindenek előtt, hogy pártolom Hermán Ottó t. barátom különvélemé­nyét; és itt rögtön megjegyzem, miután a t. túlol­KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. X. KÖTET. dalról ez össze lett zavarva cg}' másik határozati javaslattal, —megjegyzem és kénytelen vagyok s t. képviselőtársaimat figyelmeztetni arra, hogy a különvélemény nem mondja azt, hogy a tőrvény­javaslatot végkép elveti. A különvélemény conclu­siója, az, hogy ezen törvényjavaslat utasittassék vissza a ministerhezazon czélból, hogy minél előbb ugyanezen középiskolák rendezése czéljából más alapokon nyugvó törvényjavaslatot térj eszszen elő. A különbség igen nagy. E conclussio azt jelenti, hogy ugy Hermán Ottó t. barátom, mint mi, kik e kérdésben körülötte csoportosulunk, igenis belátjuk azt, hogy középtanodai oktatásunk mai állapota tarthatatlan. Annak megváltoztatását, még pedig gyökeres megváltoztatását mi is óhajt­juk. Belátjuk mi is azt, hogy lehetetlen, hogy egy állam tűrje azt, hogy nyilvános iskolában, vagy legyen bár magániskolában, állam- és nemzet­ellenes tanok hirdettessenek és csepegtessenek az ifjúság szivébe. Mondom tehát, mi azon czélt, melyet önök itt hangoztatnak s a melyet részben, de fájdalom, csak igen csekély részben, a szőnye­gen fekvő javaslat is elérni akar, mi is óhajtjuk; (Helyeslés a szélső baloldalon) csak ezt a törvény­javaslatot jelen alakjában nem tartjuk elfogadha­tónak : (Ugy van! a szélső baloldalon) holott Gull József képviselő ur határozati javaslata egysze­rűen azt mondja, hogy vettessék el e törvényjavas­lat; a mi azt jelenti, hogy ő e téren egyáltalában semminemű törvényjavaslatot nem akar, vagyis fenn akarja tartania status-quot; ezt pedig mi nem akarjuk sem nemzeti, sem nemzetiségi szempont­ból. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pártolom tehát Hennán Ottó t. képviselőtár­sam különvéleményét és el nem fogadom a benyúj­tott törvényjavaslatot általánosságban sem. Kern fogadom el pedig először: tisztán tan­ügyi szempontból; nem fogadom el másodszor po­litikai szempontból, vagy ha jobban tetszik, szabad­elruségi szempontból; a mennyiben a törvényjavas­latban negatióját látom a túlságos, mondhatni me­rev centralisatiónak, a mely azon az 1. §-tól az utolsóig végig húzódik; nem fogadom el harmad­szor a protestáns autonómia tekintetéből, még pe­dig nem felekezeti, hanem tisztán magyar állami szempontból; (Elénk helyeslés a szüső baloldalon) és végre negyedszer nem fogadom el nemzetiségi szempontból, mert azon intézkedések, melyek e törvényjavaslatban ez irányban tartalmaztatnak, részint egészen feleslegesek, részint pedig nagyon is kevesek. Engedje meg a t. ház, hogy ezen indokaimat kissé bővebben kifejtsem és talán nem fogja tőlem zokon venni a t. ház, vagy legalább nem lesz senki, a ki rám fog kiáltani: „ dologra! dologra!" — ha ezen középiskolákról szóló törvényjavaslat ötletéből a tanügygyei is fogok egy kissé tüzetesen foglal­kozni, a mi eddig, fájdalom, e házban nem történt 47

Next

/
Thumbnails
Contents