Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-201
201. orsságos ülés márezins 7. ÍSSS. 359' tanítása el fog nyomatni, államellenes, aalicus történelem fog előadatni: nem a kormányt sérti, de megsérti Magyarország egyetemeit, (Ugy van! jobhfélöl) azoknak tanári karait, a me1 vekben pedig, hogy nem épen a kormány iránt — mint ő szereti magáfckifejezni —szolgalelkűtanárok vannak csak, azt, ha vannak olyanok — mert én tagadom, hogy volnának — gondolom, senki kétségbe nem vonhatja, valamint azt sem. hogy még tisztán rideg felekezeti szempontból sem szólalhat fel, mikor azon egyetemek tanárai között, nem egyesek, de nagy számmal nem-katholikus hitfelekezetű tanárok vannak. (Élénk helyeslés.) Átférek most t. képviselőház, hasonlóan lehető rövidséggel Mocsáry képviselő ur beszédjére. (Halljuk!) Azt a kérdést, hogy miért maradt fenn a protestantismns, későbbre hagyom. Mindenek előtt meg kívánok jegyezni eg) r et. A képviselő ur előadja, hogy a protestáns fcitfelekezet és a protestáns tanügy — értve alatta ez esetijén a középiskolát — siámi ikrek; egyiket nem lehet bántani a nélkül, hogy a másik tönkre ne menjen. T. képviselőház! Hogy az egyház jólétével, bármelvikével, összefügg- az, hogy tanintézetei is legyenek, azí nem tagadom; de hogy mégis a tisztán egyházi dolgok és a tanügyi dolgok között, minden államban e világon különbséget kell tenni, a a tanügyi dolgokra az államnak több befolyást kell adni, azt kétségbe vonni nem lehet. (Élénk helyeslés.) És ha azt mondja a képviselő ur, hogy ez csak katbolikus államoknak a tana, nagyon téved; lm csak a legújabb időben, az ő tudomása szerint, pl. Poroszország katholikus állammá nem lett: mert egyetlen egy helyen e világon, a kormány és állam befolyása a tanításra oly szigorúankeresztülvive, mint ott, bizonynyal nincs. (Élénk helyeslés.) Be nem ezért hoztam fel a siámi ikreket, t. ház. A képviselő ur, előadván alinczi békekötés és az 1790/91-iki törvény létrejöttének történetét, azt mondja, hogy akkor, 1790-ben a protestánsok kaptak jogot a szegénység fejében. Azt mondja másik szemrehányásában a t. minister urnak, hogy a minister ur nem azt ad a protestánsoknak, nem ugy bánik velők, mert jogukat el akarja venni és nem ad nekik pénzt: adjon hát pénzt, ha jogot nem ad. (Halljuk!) Hova vezet ez, t. képviselőház? (Halljuk!) Vagy oly jelentékenyek ezen törvényjavaslatnak korlátjai, hogy veszélyeztetik az önkormányzatot: s akkor —én legalább — nincs az a pénz, melyért odaadnám ; (Élénk helyeslés és tetszésnyilvánítások. Mozgás a szélső halon.) vagy ha valaki pénzért odaadja, akkornem őszintén helyez arra oly nagy súlyt. (Zajos helyeslés és tetszésnyilvánítások. Nyugtalanság és felkiáltások a szélső haloldalon: Nem azt mondta!) Egyik a kettő közül, t. képviselőház. (-Élénk helyeslés.} S én azt tartom, hogy valóban az, a mit ezen törvényjavaslat kíván, — a melynek modalitásait talán a részleteknél lehet változtatni, de lényegét feladni, nézetem szerint, nem szabad: — nem olyasvalami, a mi a protestantismns önkormányzatát veszélyeztetné. (Egy hang a s?ásö halon : Királyi biztos !) Sajnálom, t. ház, hogy kénytelen vagyok ezen törvényjavaslatnál; mdyet óhajtottam volna sokkal magasabb szempontból tekinteni és tekintetni, felekezeti dolgokról kell beszélni, . . (Felkiáltások: Kár is!) Csanády Sándor: Ebben igazsága van ! Tisza Kálmán ministerelnök : ... de kötelességem, miután ez szóba került. Hát t. képviselőház, (Halljuk!) mit kivan ez a törvényjavaslat? Megtiítja-e a felekezeteknek, hogy iskolákat állítsanak? Nem. Megtiltja-e, hogy tanáraikat maguk válaszszák? Nem. Vesz még csak disciplináris hatalmat is a felekezeti intézetek tanáraival szemben? Nem. Mit csinál? Oly vakmerő a magyar állam, hogy azt a jogot akarja magának vindicálni, hogy saját emberei által meggyőződhessék, hogy e hazában levő minden fanintézet megfelel-e azon niveaunak, melyen egy középiskolának állania kell. (Élénk helyeslés.) Ez az, a mit kivan és ennek következésekép kívánja azt. hogy olyanokat, a kiket arra képeseknek nem tart, bárhol neveltettek légyen is, ne legyen kénytelen saját magasabb állami tanintézeteire felvenni és ne legyen kénytelen a hivatalnoki minősítéssel felruházni. (filénk általános helyeslés.) Ez lényege annak, a mit e törvényjavaslat kíván. És t. képviselőház, ha Mocsáry t. képviselő ur azt mondja : a protestáns iskolákban sohasem kellett, nem is fog kelleni félni államellenes tanoktól ; ha azt mondja: a protestáns iskolák jobbak voltak és jobbak ma is, mint minden többi: hát vájjon van-e ok akkor félni attól, hogy a magyar állam meggyőződj"ék róla, hogy jobbak vagy legalább olyanok, minta többiek? Engedelmet kérek, ennek indokát én nem látom. Bujkálni, rejtegetőzni az alkotmányos magyar kormány szemei — nem a mi szemeink elől, hanem az alkotmányos magyai- kormám" szemei elől — csak annak van oka, a ki érzi magában, hogy egyik vagy másik irányban hibás. (Élénk helyeslés.) A ki ezt nem érzi magában, annak nincs oka rejtegetőzni. Lükő Géza: A felügyeletijogot nem tagadja senki! Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ne játszunk a szavakkal. Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy a felügyeleti jogot nem tagadja senki. Tudom: de ha az a felügyeleti jog csak papiroson van, de nem adatik meg a mód, hogy gyakoroltassék, hisz akkor az nem felügyeleti jog. (Helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: Statistika utján!
