Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

360 201. orszá^es fi!é*i Káríziiss 7. 1S85. Tisza Kálmán ministerelnök: Ez egyszerűen annyit tesz, mint a kormányt quasi felelősséggel terhelni, de nem adni meg a módokat arra, hogy azon felelősséget viselhesse. (Élénk helyeslés.) Csanády Sándor: Nemigy beszélt 1860-ban. (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: igaz. nem így beszéltem a Bach rendszerrel szemben. (Hoszszantartq mozgás.) És ha jönne, de nem fog jönni, mert nem fog sikerülni Önöknek oly zavart előidézni; (Nagy nyugtalanság a szélső balon) mert még egyszer olyforma rendszer csak ngy jöhetne, ha önöknek sikerülni fogna az országban oly zavarokat előidézni, melyeknek az következménye lenne; (Elénk ellenmondás a szélső balon. Ugy van! Ugy van! jobbfelöl) de ha jönne, ismét fognám ellenezni. (Elénk helyeslés jobb/elöl.) Mert én magam részéről tudtam, tudok és mindig fogok tudni különbséget tenni még ha esetleg a személyeket [nem szeretem is, az alkotmányos, törvényes magyar kormány és a fegyveres erővel uralkodó absolutismus közt. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Én, t. ház, bár alig van szerencsém vagy szerencsétlenségem öregebbnek lenni, mint Mocsáry képviselő ur, ily modorú philippicát igenis mondtam akkor, állottam is vizsgáló biró előtt miatta, de nem mondok most. Most nincs benne veszedelem, nincs benne érdem, nincs benne csak nagy szavakkal hatni akarás. (Zajos tetszés jobbfelöl.) De t. ház, (Halljuk!) — bocsánatot kérek a közbeszólások által okozott kitérésekért —• a képviseli! ur még egyben téved, midiin még az 1844-iki helyzetet is azon irányban, hogy mit kellett akkor fentartani, összehasonlításba hozza a mai helyzettel. Én nem hiszem, hogy épen a mi a vallások közti egyenlőség és viszonosság kérdéseit illeti — ha nem vagyunk is ott, a hová az elmélet szerint törekedni kell — hogy 1844 óta is tetemes haladásokat nem tettünk volna. (Többen a szélső balon: Miben?) A ki nem tudja, tanuljon meg olvasni, vannak törvények, könyvek, hírlapok. (Hosszanta,rtó élénk derültség.) Én, t. ház, felnőttek oktatására nem vállalkozom. (Derültség.) Mondom törvényekben, országgyűlési naplókban, tudósításokban mindenki meglelheti; de meglelheti az életben is. És vájjon méltóztassanak ismét abstrahálni a személyektől — még 1844-ben is képzelhetett-e valaki egy magyar törvényhozást, melynek alsó házának három elnöke mind protestáns? (Mozgás a szélső baloldalon.) Vájjon képzelhetett-e akkor valaki oly főkormányhatóságot, melyben meglehet, hogy az egyének nem érnek semmit, de mindenesetre három protestáns van. (Mozgás.) Hát nem jelzése-e az annak, hogy mennyire megváltozott általában nemcsak törvények szerint, de a közérzület szerint is Magyarországon ez irányban a helyzet ? Hiszen ez ma fel sem tűnik senkinek. Nem sokkal az előtt törvényt kellett hozni, hogy egy; pár hivatalnok protestáns legyen. (ügy van, ugy!) Már engedelmet kérek, nem okos ember az, a ki azt a nehéz fegyverzetet, melyre szükség van a megtámadtatás ellen, a testén tartja akkor is, midőn nem védekezni, hanem dolgozni kell. (Élénk tetszés.) Azt mondja t. ház, az igen t. képviselő ur, hogy mi tartotta fenn a protestantisumst. Sok igazat mondott abban, a mit mondott, sok igazat és nem kívánom tagadni jó részét annak, bár azt hiszem, hogy nem a mi feladatunk, hogy magunkat dicsérjük; nyugodtan bizhatjuk a történelem lapjaira, megdicsérnek a,zok érdem szerint. De hát mégis mi volt oka'? Egyik ok negatív és ez az, hogy a magyar protestantismus, tudtomra legalább sohasem követte még el azt, a mit ma a t. képviselő ur elkövetett, hogy az ország más felekezeteivel szemben exelusiv vagy kitűnő hazafiságot vindicált volna magának. (Általános zajos helyeslés.) Mert bizony, ha ezt tévé vala, sem az 1790—91-iki törvény meg nem alakul, ugy a hogy megalakult, a melyhez a protestánsok buzgalma mellett a kathoh'kus világi többség hozzájárulása is szükséges volt; (Hosszantartó élénk helyeslés) sem a Thnn-íéle gyászos időket mind a felekezetekre, mind az országra nézve oly nagy sikerrel ki nem állortuk volna. Nem kell tehát soha semmi viszonyok közt, felekezeti privilégiumot követelni, (Általános élénk helyeslés) nem főleg abban, a mi minden tisztességes magyar ember keblének tulajdona : a hazafiság. (Általános zajos helyeslés.) Azután egy másik oka is van —• és ez már positiv — az, hogy a magyar protestáns egyház, nem szólva egyes kinövéseiről, minden időben teljesítette a haza iránt minden kötelességét és a magyar állam érdekével saját érdekét ellentétbe sohasem helyezte. (Élénk hosszantartó helyeslés.) , Ezen álláspont az, a melyen állni kell ma; ezen álláspont az, a mely mellett a magyar haza kebelében a protestáns egyház ép ugy, mint a többiek, egymás mellett fel fognak virágozhatni. (Általános helyeslés.) De midőn akár a tanügy javítása, akár a magyar állam consolidálódásának érdeke nem is lényeges jogot, csak a jognak más formában érvényesítését követeli, akkor azt mondani : az ellenkezik a mi lételünkkel, akkor azt mondani: ezért három millió ember fog elkeseredni —- ez nem az az át, amelyen a magyar államot és nem az, a melyen a magyar protestáns egyházat fentartani lehet. (Hosszantartó zajos helyeslés.) T. képviselőház! A t. képviselő ur nem tudja, mit fog az^ a három millió elkeseredett ember mondani. Én megmondom, mi fog történni. (Halljuk!) Ha a törvényjavaslatból törvény lesz, mielőtt hatálya érezhetővé válik, a t. képviselő urnak és a vele egy gondolkozásúaknak biztatására, lesz talán némi nyugtalanság, elégedetlenség; de majd