Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

g^g 20J. CTíEhgOS filé: megy az érettségi vizsgára és az fog itélní élet és halál felett, a mi azon pátensben nem foglaltatik. Egyébiránt a t. háznak hatalmában áll megfosztani a protestánsokat százados önkormányzati jogaiktól és bármily alkotmányosan fosztassanak is meg a protestánsok a maguk jogaitól, jogfosztva, az élet gyökerében megtámadva fogunk állani itt az országban. Miként fogja az egyház az életért való küzdelmet folytatni, mi lesz ezen törvénynek, ha életbe lép, következése, azt nem tudom, az a jövő titka, de egy dolog bizonyos: hogy ezen törvény következtében 3 millió honpolgár mélyen megkeseredve fog állani itt a hazában ; látván, hogy azon szolgálatokért, melyeket a haza függetlenségének, szabadságának s a közművelődésnek a múltban tett és melyet annak tenni hivatva van, ilyen igazságtalan elbánásban részesítik. (Mozgás jobbfelöl.) Ez függ a t. ház elhatározásától ez alkalommal. Én a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: A főrendiháztól izenet érkezvén, kérem méltóztassék azt a tárgyalás megszakításával átvenni. (Halljuk!) B. Nyáry Jenő főrendiházi jegyző: Nagyméltóságú elnök! T. ház! Tiszteletteljesen jelentem, hogy a főrendek Magyarország' ezímerének hasznáiatááról, ugy nemkülönben a tiszai és szegedi kölcsönről szóló 1880. évi XX. t.-ez. 32. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadták; nemkülönben a t. háznak ez évi február 26-án hozott határozatához szintén hozzájárulván, azt országos határozattá emelték. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat átnyujtani. Elnök: A jegyzőkönyvi kivonatok fel fognak olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! A főrendek a magyar korona egyesített czímere és az ország külön ezímerének magáníeiek használatáról szóló törvényjavaslatot, nemkülönben a tiszai és szegedi kölesönről szóló 1880: XX. t.-cz. 32. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadván, ekként •A két ház között a nevezett törvényjavaslatokra a teljes egyetértés létrejött ennélfogva azok legfelsőbb szentesítés czéljából, hódolattal ő Felségéhez fognak felterjesztetni; továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az 1880. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról szóló jelentését a zárszámadási bizottságnak a főrendiház hasonlókép elfogadván, ez szintén országos határozattá emeltetett, a mit is a képviselőház tudomásul vett. Következik a tanácskozásnak folytatása és pedig a ministerelnök ur kivan szólani. Tisza Kálmán ministerelnök: T, képviselőház! (Malijuk! Halljuk!) A vita nagy mérveAáreiius 7. IS&3. ket öltvén— mit egyébiránt természetesnek találok — (Halljuk!) szükségesnek tartom, hogy most, a vita harmadik napján, lehető rövidséggel én is jeleszem. felfogásomat e törvényjavaslatról, álláspontomat azzal szemben, természetesen nem mondva le az 1848-iki törvény által adott azon jogról, hogy szükség esetében még a vitában tovább is részt vehessek. (Halljuk!) Nem szándékozom az előttem szólottakkal hoszszasabb polémiába bocsátkozni. Hogy azon t. képviselő urak, a kik a tegnapi napon az erdélyi szászok nevében szólottak, ezen alkalmat meg fogják ragadni, hogy megfoghatatlan, de tényleg létező ellenszenvüknek és gyűlöletüknek minden iránt, a mi magyar és magyar állam, (Egy hang a szászok csoportjelből: Nem áll!) kifejezést adjanak: (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) ezt előre is tudtam. Csak egyre akarom őket figyelmeztetni (Halljuk!) és ez az,hogy az ő geographieai helyzetükben, (Halljuk!) ha ők — mihez teljes joguk van — nemzetiségüket intacte meg akarják tartani, ezt csak azon magyar állam oltalma alatt és kebelében tehetik, (Ugy van! Ugy van!) a mely alatt eddig tették; és épen azért nem csak megfoghatatlan hazafiúi hiba, de megfoghatlan rövidlátás, (Ugy van! Ugy van!) midőn ezen állam épületét döngetik benn és hívnak szövetségeseket, kik döngessék kívülről. (Általános elénk tetszés.) Azt monűá egyik képviselő ur közülök, hogy a eultusminister ur kifejezte, hogy ö óhajtja a szászokat megtartani, de talán öntudatlanul is a románok malmára hajtja a vizet. Hát t. képviselőház, én is óhajtom a szászokat megtartani, nem a románok iránti gyűlölségből, ép ugy mint a eultusminister ur nem: de higyjék el a képviselő urak, hogy ha az eljárást, a melyet követnek, folytatni fogják, utoljára önkénytelenül eszébe fog jutni minden magyar embernek, hogy a magyar államnak a románoktól Erdélyben szenvedni legtöbb oka mindig akkor volt, midőn azon népfaj, kellő felvilágosítás hiányában, a szászok vezetése alatt volt. (Általános, nagy tetszés.) És ezzel t. ház, ez időszerűit végeztem ez urakkal. (Zajos tetszés és derültség.) Hasonlag természetes az t. ház, hogy ha valaki, mint tegnap Thaly Kálmán t. képviselő m\ maga mondja, hogy miután a tárgyilagos okokat más előtte már elmondotta, melyekért a törvényjavaslatot el nem fogadja s ő ismételni nem akar, hanem tart egy beszédet, mely nem áll egyébből, mint személyeskedésből ministerek, országgyűlési pártok és mindenki irányában, a ki történetesen eszébe jut: (Mozgás a szélső halon. Tetszés jobbfelöl) én vele hosszasabban polemizálni nem fogok, hanem csak egyre figyelmeztetem. (Halljuk !) A midőn ő ugyanis azt mondja, hogy nem lehet az egyetemeken felállítandó bizottságokra bízni a tanárjelöltek képesítését, mert akkor a história szabad