Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

201. országos Dlés márczisis 7. 1SS3, 349 oktatási törvény. Annak bölcsőjét nem a ministeri hureauban ringatták, 25-ös országos bizottság készítette azt elő. S a javaslat keresztülment az osztály-tárgyalásokon, központi tárgyalásokon, ugy hogy a ház csaknem minden tagjának, mielőtt a java«lat a ház elé került, módja s alkalma volt annak szellemével, egészével és részleteivel megismerkedni. De a tárgyalást egy valódi szabadelvűségtől áthatott minister vezette, kinek sikerült a javaslat elé gördített akadályokat eszélylyel, előregondoskodással elhárítani, ugy hogy e javaslat törvényévé vált, a nélkül, hogy féltékenységet, ingerültséget keltett volna. Ellenben a szőnyegen lévő törvényjavaslat. több, mint tíz éves rendszertelenségnek, habozgatásnak, ide-oda kapkodásnak a szüleménye. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen tudjuk, de a minister ur is felsorolta mindazon phasisokat, melyeken e törvényjavaslat keresztül ment. Beadatott, meg vissza vétetett, beadatott, meg módosíttatott, beadatott, meg megbuktattatott, ad normám: kitakar, betakar, az isten tudná, hogy Trefort minister ur mit akar. (Derültség a szélső baloldalon.) De ezen nincs is mit csodálkozni, mert ha valakinek egyik füle mindig vagy Kalocsával, vagy Esztergommal, mintegy telephonnal van össze kötve, (Halljuk! a szélső baloldalon) másik fülét pedig folytonosan majd a centralisták, majd az autonoraisták, a eonfráterek, vagy eretnekek, vagy szabadonczok tele beszélik, attól állhatatosságot, egyöntetűséget várni nem lehet, (ügy van! a szélső balon.) Ha az egyik-másik tanintézetben belecsepegtették a fiatal keblekbe Uamellenes mérget és terjesztik az államellenes törekvést az iskolán kivül is, igenis van módja és hatalma a kormánynak, hogy e törekvéseket az iskolában bent kiirtsa, azonkívül pedig megbüntesse. Az eddigi eljárás ezen állításom valósága mellett bizonyít. Sikerült ezen államellenes törekvéseket meghiúsítani Beszterczebányán egy hazafias főpapnak oda kinevezése által, sikerült TnróczSzt.-Mártonban, Nagy-Rőezén másnemű eljárással s azt állítom, hogy csak akarni kell a kormánynak és sikerülni fog ez másutt is. (Ugy van ! a szélső balon.) De államellenes üzelmek kiirtásának ürügye alatt más felekezetek organisátiójába is bevinni az állami központosítást, a rendőrösködést, bevinni olyan felekezeti iskolák dolgaiba, melyek még a leggyászosabb emlékű korszakokban is, mindig valódi asilumai voltak a magyar hazafiságnak, az alkotmány szeretetének: ez olyan kétszínű alattomos eljárás, melyhez én részemről hozzájárulni nem tudok. (Helyeslés a szélső balfélől.) Lesz alkalmam a részletes tárgyalásnál a törvényjavaslat rendelkezéseire nézve nézeteimet előadni: most ismétlem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. (Élénk helyeslés a a szélső baloldalon.) Mészáros Nándor: Tiszteit képviselőház! (Halljuk!) Ha valahova, ugy bizonyára hazánk közoktatásügyére illenek halhatatlan Széchényinek ama jelentős szavai: „Magyarország nem volt, hanem lesz" ; mert csak egy pillantás is közoktatásügyünk jelenlegi s régebbi állapotára, minden elfogulatlanul itélőt meggyőz arról, hogy az e téren mutatkozó haladás igen jelentékeny, igen örvendetes. A törvény által szabályozott elemi népoktatás biztos alapon fejlődik s a megnyitott tág térre a művelődés áldását hinti. Középiskolai oktatásügyünk emelésére rendeletileg eddigelé számos ezélszerü és üdvös intézkedés tétetett. Hogy azonban ezen intézkedések maradandó értékűek és mindenkire nézve egyaránt kötelezők legyenek, hogy a magyar nemzeti művelődésnek nagy munkájában ez ország valamennyi. középiskolája közreműködhessék, arra egy középiskolai törvénv megalkotása okvetlenül szükséges (Ugy van ! a jobboldalon.) A törvény megalkotását sürgeti mindenekelőtt a műveltség és tudomány. Minden nemzet általános műveltség'ének és tudományosságának alapját a középiskolákban nyeri. Minél jobbak ezek és minél emelkedettebb azon szellemi nagyság, a melyre ezek emelkedtek, a nemzetnek műveltsége és tudományossága is annál inkább emclkedhetik. Köztudomású dolog az, hogy a mindennemű tudományok nap-nap mellett mindinkább haladnak. Ezen tudományos vivmányokat hasznunkra és hazánk jólétének előmozdítására kell fordítani. Ámde hiába iparkodunk az egyetemeken ezeknek előadásáról gondoskodni, ha előbb a hallgató ifjúságot a középiskolákban azoknak megértésére elő nem készítjük. A középiskolai törvénynek megalkotását továbbá nem kevésbé sürgeti még azon különbség is mely hazánk és a művelt külföld középiskolái közt eddigelé tényleg fennáll. Igaz ugyan, hogy középiskoláinkban jelenleg már nagy haladás tapasztalható, ámde e haladás nem általános, hanem csak részleges, mig a művelt külföld hasonnemű középiskolái a tudományosság terén e tekintetben messze előttünk járnak. Ha mindazon tantárgyak, a melyek az előttünk fekvő törvényjavaslatban felsoroltatnak, kellően képzett és szigorúan megvizsgált tanárok által fognak előadatni, rövid idő múlva oly végzett növendékeink lesznek, kik a hazai és külföldi egyetemeken a tudományok hallgatására, átértésére képesek és azoknak az életben való felhasználására, sőt továbbvitelére is mindenesetre előkészítve lesznek. Ezeknek előrebocsátása után t. képviselőház, szabadion általánosságban megemlékeznem min-