Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

346 201 országos ülés szabad őt figyelmeztetnem a német törvényhozásnak egyik szakaszára. Panaszkodnak a t. képviselő urak különösen azon befolyás ellen, a mely a tanárképesítésre, tehát szorosan a közoktatásügyre vonatkozik és ép Wolf Károly képviselő ur és társai, kik annyira szeretnek Németországra hivatkozni, megíeledkeznek, hogy ott nemcsak a tanárok, de még a papjelöltek vizsgájára is, minő befolyása van az államnak. Legyen szabad, hogy a képviselő urak megérthessék, csak kivonatilag németül idéznem a törvény ide vonatkozó részét, a mely igy" szól: „Über die Vorbildung und Ansteliung der Geistliehen: Dieselben müssen auf einer deutsehen Staatsuniversität vorgebildet sein. Ausnahmen gestattet nur der Minister. Die Clerikal-Seminarien sínd unter Staatsaufsielit; die Candidaten werden staatlich über ihre wissensehaftliehe Vorbildung geprüft." Tehát nem is közoktatási ügyben, a hol határozottan sokkal nagyobb tért kell engedni az államnak, hanem vallási ügyben, hol a felekezeti szabadságnak sokkal érintetlenebbül kell maradnia; itt is mennyivel határozottabban, erősebben nyúl be az államhatalom a felekezetek körébe, mint minálunk a közoktatás terén. S ezekkel szemben hivatkoznak arra. hogy a szászok minálunk megtámadásnak vannak kitéve ; ellenkezőleg t. ház! Önök támadnak meg minket minduntalan és megtámadnak alaptalanul. Hivatkoznak oly országokra, a melyek sokkal erősebben tartják kezükben nemcsak a nevelés, hanem a vallás ügyét is ; megtámadnak olyankor, midőn senki sem czéloz nemzetiségi helyes érdeket megtámadni, sem egyáltalában felekezeti autonóm jogokat csorbítani. Azt mondja Wolf Károlyt, képviselőm', hogy Kémetország különben többet tehet, mint más ország, mert Kémetországban sokan vannak a németek és csak elenyésző töredékben a más nemzetiségűek. Hozzá teszi azt is, hogy Magyarországban kisebbségben vannak a magyarok, amit határozottan tagadásba merek vonni; de hát feltéve és meg nem engedve: ez egy ok arra, hogy Kémetországban több állami jogot tartanak megengedhetőnek? (Tetszés jobbfelöl.) Nem-e egygyel több ok ez arra, hogy az a nemzet, a mely gyengébb s a melynek mégis fenn kell tartania állami önállóságát, sokkal erélyesebben járjon el? (Ugy van! jobbfelől.) Az a nagy nemzet, a hol egy kis töredék izgatása alig érezhető, sokkal méltányosabb, elnézőbb lehet az izgatással szemben; (Zajos helyeslés jobbról) de az a kis nemzet, melynek minden tagjára, minden tagjának hazafiságára szüksége van, az nem tűrheti sehol az izgatásokat, bárhonnan jöjjenek is azok : legkevésbbé sem tűrheti el azt, hogya,z iskolákban izgassanak. (Helyeslés. Ugy van! jobbfelöl.) Azt mondja Wolf képviselő ur, hogy bármit teszünk, ők a világ kincseért le nem mondanának márczius 7. 1883. német neinzetiségükrőL Kern is kívánja ezt tőlük senki; de viszont ők se kívánják, hogy mi, nem ugyan a világ kincseért, de egy pár jutáink sugalmazott német lapnak a kedvéért lemondjunk magyar nemzetiségünkről, a magyar állam államiságáról. (Helyeslés. Ugy van! jobbf elől.) Mi sem fogunk lemondani magyar nemzetiségünkről, mi a nemzetiségeket mindig tudtuk és tudjuk tisztelni, testvéri jobbot, baráti kezet fogunk nyújtani minden nemzetiségnek, mely velünk együtt él és hazafiasán érez; de az izgatókkal szemben, azokkal szemben, a kik kifelé gravitálnak, a kik folytonosan izgatnak a magyar nemzetiség ellen, tőlünk elszakadásra törekednek, azokkal szemben nekünk kötelességünk még inkább ragaszkodni a magyar államiság eszméjéhez,kötelességünk gondoskodni arról, hogy a nevelés ügye a hazafias érzülettel ellenkező irányba ne tereitessék, legyenek azok tótok, olahok, vagy németek. (Felkiáltások: Ssászok !) Es t. ház, legyen szabad ez alkalommal itt egyúttal reflectálnom a különvéleménynek azon végső passusára, a melyben tanácsot ad a törvényhozásnak. Azt mondja ugyanis, hogy hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy egyes töredékekkel szemben, a melyek nem helyesen kezelik az iskolákat, kivételes törvényeket alkossunk; de nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy általában megadjuk az államnak azt, hogy főfelügyelet! jogát mindenhol ö'vakorolhassa. En nem felelhetek erre találóbban, mint azokkal a szavakkal, amelyeket Thaly Kálmánt.képviselő ur idézett líákóczyról, ki azt monda: „Nekem törvény és törvény közt válogatni nem volt sem kedvem, sem jogom." Mi is t. ház nem hozhatunk törvényeket egyes visszaélésekkel szemben; de meg kell adnunk az államnak azt a jogot, hogy a visszaélés, hárhol üsse az fel magát, mindenütt orvosolható legyen. (Helyeslés. Ugy van! a jobboldalon.) De t. ház, a mint bátor voltam előbb mondani, ezen javaslatban nincsen semmi olyan, a mi a felekezetek jogait ugy, a mintáz a régi törvényekben fennáll, sértené. Hiszen csakis a legritkább esetekkel szemben nyújt igen gyenge orvoslási eszközöket az államnak, illetőleg kormánynak kezébe. Folytonos hatása és befolyása az államnak az iskolákra ezen törvényjavaslat szerint nincsen; a felekezetek és felekezeti főhatóságok intézkedései döntők maradnak ezentúl is minden lényeges kérdésben; a felekezeteknek anyagi jogai csorbítatlanul fentartatnak, valamint egyáltalában iskoláiknak folytonos vezetése, az azokra való befolyásuk, hatalmuk sértetlenül megmarad kezeikben. Hiszen még csak annyira sem mert elmenni a javaslat, hogy a tankönyveknek a felekezeti iskolákban való alkalmazását és használását korlátozza ; pedig ha valahol, ugy itt Magyarországon tudhatjuk tapasztalásból, hogy mily veszedelmes