Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

201. országos ülés márejúns 7. 1883. 345 mondom — ezen jogaikat hazafias irányban gyakorolták. De ha Hermán képviselő nr a történelemre hivatkozik, mely tanúsítja ezt és hivatkozik a reactióra, legyen szabad figyelmét felhívnom arra, hogy a történelem azt is tanúsítja: hogy a reactió, mely ellensége mindennek, a mi haladás, rendszerint a felekezet és a vallás köpenye alá rejtőzik. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen szent nevek alatt intézi támadásait minden ellen, a mi haladás, (Ugy van!) minden ellen, a mi az elkövetett hibákat orvosolni és megtörtént mulasztásokat pótolni igyekszik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azon nemzetek t. ház, melyek nagy áldozatok árán szerezték meg a szabadságot és önállóságot, mint a mi nemzetünk is és egyáltalán mindazon nemzetek, melyek súlyt fektetnek arra, hogy hazájuk erős, Önálló ország legyen, igen jól tudják és érzik azt, hogy mit tesz a nevelésügyben az államnak befolyást adni, a nevelésügyet erős kézzel vezetni. Létkérdése ez minden államnak, de egyúttal természetes joga is és nem chauvinismus, melylyel itt e házban külföldi lapokban vádolnak. (Helyeslés jobbfelőh) Más alkalommal bátor voltam kifejezni azon meggyőződésemet, most is azt mondom, hogy a törvényhozásban nem szabad a ehauvinismusnak és az erőszakoskodásnak tért foglalnia. És épen azért igen csodálom Hermán Ottó képviselő úrtól, hogy beszéde végén fenyegető állást foglalt el a nemzetiségekkel szemben, hogyha ők többségre jutnak, velük igy-ugy el fognak bánni, de beszéde közepén meg akarja tagadni a törvényeket, melyek segélyével nem ellenségeskedéssel, nem chauvinismussal, de törvényes és békés utón érheti el az állam a maga jogos ezéljait. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Határozottan tagadom azt, hogy chauvinismnssal, erőszakoskodással létesíteni lehetne a felekezetek vagy a nemzetiségek közt a békés egyetértést és együtt érzést. I)e ha nem szabad az erőszakoskodásnak tért foglalnia törvényhozásunkban, nem szabad tért foglalnia a felekezeti vagy nemzetiségi elfogultságnak és fanatismusnak sem. (ügy van! a szélső jobboldalon.) Pedig t. ház, nem egyéb, mint elfogultság az, ha az ellen panaszkodnak, hogy ezen javaslat a felekezetek jogait sérti. Van-e itt sértve a felekezetek joga, a nemzetiségek érdeke? Ezen javaslat egyszerűen a rég panaszlott bajoknak némi csekély orvoslását kívánja, mely orvoslást oly rég siü'geti a közvélemény. És nem-e léteznek tényleg azon bajok, a melyek ellen orvoslást keresni kötelességünk? Ha Thaly képviselő ur hivatkozik arra, hogy a protestáns iskolákban nem engedik a történelmet meghamisítani, legyen szabad hivatkoznom azon visszaélésekre, melyek ugy általában a tanügy, mint a nevelés ügye körül elkövettetnek, azon mulasztásokra, melyek a középiskolákban oly gyakoriak. Legyen szabad hivatkoznom, nem vádn, KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. X. KÖTET. kép, de a létező tények eonstatálása végett s különösen nem vádképen az egyes felekezetek ellen, hogy igenis fájdalom, a protestáns iskolákban is tanítanak és tanítottak hamisított történelmet. (Egy hang a szélső halon : Hol ?) Rakovszky István: Méltóztassanak megkérdezni, hogy a pánslavistieus eszmék B. Prónay Dezső: Moyzes püspök! (Mozgás.) Tisza Kálmán ministerelnök: Ott is, de másutt is! ( ügy van ! jobbfelöl.) Rakovszky István: Ezen eszmék hol tenyésztek? Honnan terjesztettek legveszedelmesebben ? ( ügy van! a jobboldalon.) A képviselő urak ezeket elhallgatják, midőn a javaslat ellen állást foglalnak. És más alapos argumentumokat sem tudván a javaslat ellen felhozni, ürügyeket keresnek és oly igazán nem alapos állításokkal igyekeznek saját álláspontjukat védelmezni, mint a hogy azt tette Thaly Kálmán képviselő ur és tették nem oly nyíltan más képviselő urak is, kik azt állítják, hogy ezen törvényjavaslat a katholikus felekezetek érdekét védelmezi. Azt mond]a Thaly képviselő ur, hogy ez nem egyéb, mint a katholikus főpapok álczázott támadása más felekezetek ellen. T. ház! Ha e javaslatban volna valami, a mi más felekezetek rovására a katholikus felekezeteknek előnyt adna, magam volnék az első, ki ellene szólnék. A katholikus iskoláknak t. képviselő ur, semmivel sincs több jog biztosítva e javaslatban, mint másnak; sőt méltóztassék megtekintem azon állást, a melyben a kath. iskolák az állami főhatósággal szemben vannak; méltóztassék megtekinteni, hogy általában a kath. iskolák mennyivel szorosabb, közvetlenebb állami felügyelet alatt vannak s mennyivel nagyobb befolyása és folytonos bebeavatkozása van a kath iskolákra az államnak és méltóztassék elhinni: egyik felekezet sem fogja elcserélni iskola-ügyét a kath. iskola ügyével. Nem serte javaslati, ház semmi jogot; egyszerűen rendezi az állam felügyeleti jogát, a melyet régi törvények megadnak az államnak és következőleg a kormánynak, mint az államhatalom képviselőjének. Síit inkább t. ház, nagyon messze marad e törvényjavaslat azok megett, a mit az államhatalomnak követelni kellene a nevelés ügyében, sőt többet mondok, a mit az államhatalomnak kötelessége volna követelni. Van-e t. ház, állam, a mely elfogadna egy tanodái javaslatot, a hol nincs kötelezőleg kimondva az, hogy a tannyelv az állam nyelve legyen, mint e javaslat. És ha Wolf Károly képviselő ur tagadj a azt, hogy a német kormány ugy járna el az iskolákkal szemben, mint azt e javaslat kívánja, legyen 44