Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

344 2ÖÍ- ®ps**s»* fii** állnak elő túlzott követelésekkel, hogy vájjon ők a magyar állam egysége ellen törekszenek-e ? Tagadják ezt ép ugy, mint a képviselő ur. Kérdezzék meg, vájjon ők a magyar állam erejét kivánják-e csorbítani, vagy annak fejlesztését megakadályozni? Ép ugy tagadni fogják ezt, mint a képviselő urak s ép ugy tiltakozni fognak ők, mint a t. képviselő urak az ellen is, hogy felekezeti szempontból támadnák meg a törvényjavaslatot. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Pedig a mint bátor voltam említeni, a különvélemény is és a felszólalt képviselő urak is nagyon erősen felekezeti szempontokra fektetik argumentatiójukat. És különösen messze ment e téren Thaly t. képviselő ur, ki egyenesen felszólítást intézett a régi családok sarjaihoz, hogy kövessék atyáik és nagyatyáik példáját a vallás védelmében, mintha a vallás ma meg volna támadva. Sőt Thaly képviselő ur még tovább is megy és nemcsak a felekezet érdekében, de egyenesen más felekezetek ellen izgat és a szabadságharezot degredálja felekezeti harczczá, midőn előadja, hogy Rákóczy seregének kilencz-tizedrésze kálvinista volt és ha ez a kálvinista sereg nem diadalmaskodott volna, akkor Magyarország nem volna ilyen, mert Kolonics azt nyomorulttá, katholikussá tette volna. Épen ez a különbség köztünk, t. képviselőház. A mig önök az ország fegyveres és alkotmányos nemzeti küzdelmeit is felekezeti szem • pontból bírálják meg: addig mi a felekezeti szempont fölé emelkedünk, abból Ítéljük meg a multat is, de egyszersmind a törvényhozás teendőit a jövőben is magasabb szempontból fogjuk fel, mint felekezeti szempontból. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ez a különbség, mondom, kettőnk felfogása közt és az, hogy mi nem akarunk minden áron martyrok lenni, akkor, mikor még ha akarnánk sem lehetnénk azokká. (Derültség a jobboldalon.) Mikor itt volt az idő arra, hogy a haza érdekében vérrel, élettel, vagyonnal, száműzetéssel áldozzunk, akkor a háznak azon az oldalán és ezen az oldalán ülő hazafiak megtették kötelességöket és nem riadtak vissza, hogy a legnagyobb áldozatot is meghozzák a hazáért. De akkor, mikor senki és semmi sem fenyegeti a hazát, akkor, bocsásson meg a t. képviselő ur, igen olcsó dicsőség a martyrságot vindicálni. (Elénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) S ugy látszik Thaly Kálmán t. képviselő ur egész beszédén, mintha sajnálná, hogy Magyarország nem fürdik vérben és nem kell legjobbjainknak Rodostóban eíhalálozni, hanem itthon teljesíthetik hazafias, fárasztó, becsületes kötelességöket és küzdelmeiket. És én elhiszem Thaly t. képviselő urnak, hogy Tisza Kálmán nem fog Rodostóban meghalni, de higyje el a t. képviselőház, hogy Thaly képviselő ur sem fog. (Derültség jobbfelől) És én örülök annak, hogy így van, örülök, hogy itthon és együtt küzdhetünk, együtt munkálkodKsrezim 7. 1SSS. hatunk a magyar közművelődés fejlesztésén s annak a czélnak elérésén, melyet Hermán t. képviselő ur is kifejezett, mikor azt mondta, hogy ő s azok, kiknek nevében szólt, határozottan a magyar államiság és magyar nemzetiség álláspontját foglalják el. Hát t. képviselőház, elfoglalják ezt az álláspontot és megtámadják ezt a javaslatot. Kérdem a t. képviselő uraktól, hogyan akarják ezen magyar államiságot fejleszteni, Magyarország erejét emelni és egységét elérni, hogy fognak minden izében erőteljes és hazafias nemzetet teremteni, mert fájdalom, ebben az irányban, ebben a tekintetben még mindig áll, a mit Széchenyi mondott, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz", mondom, hogy fogják ezen erős, a hazafias érzettől áthatott magyar államot megalkotni és megteremteni, ha megtagadják az eszközöket, hogy a nevelést, a középiskolai tanulást hazafiassá, magyarrá, felvilágosodottá, a kor színvonalán állóvá tehessék'? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Azt kérdi Thaly képviselő ur, vájjon a mi alkotmányunk áll-e oly erős, positiv, szikla-szilárd alapokon, hogy ne kelljen azt félteni a javaslattól? Azt hiszem, hogy épen azért, mert még sok tenni valónk van, mert még messze vagyunk azon czéltól, hogy ez országban általánossá váljék az egység érzete, a magyar állami tudat érzete, épen azért ez egy okkal több arra, hogy ne mulaszszunk el egy alkalmat sem arra, hogy megakasszunk minden irányt, mely ezen czél ellen törekszik. (Helyeslés a jobboldalon.) Valóban t. képviselőház, nagy önbizalom, vagy a felelősségnek igen könnyű szívvel való felfogása kell ahhoz, hogy valaki a mi viszonyaink közt egyrészről oly könnyen hivatkozzék a magyar állam erejére, függetlenségére, hogy szembe merjen szállni bármely kérdésnél minden ellenséggel, legyen az belső ellenség vagy külső ellenség, hogy kárhoztasson minden olyat, a mi talán az ország erőinek kellő mérlegeléséből kerüli a vakmerőséget, hogy valaki egyrészt azt hirdesse, hogy szembeszálljunk az egész világgal, másrészről pedig ott, hol az állami erő kútforrása van, megtagadja az államtól azt, hogy ezen nevelést oly irányba vezethesse, mely megteremti az állam erejét,(Helyeslés jobbfelól.)í)e azt mondja Hermán Ottó t. képviselő ur, hogy ők nem particularis érdekeket védelmeznek, hanem védelmeznek történelmi jogokat, melyekkel szemben ezen törvényjavaslat reactió. A mi a történelmi jogok kérdését illeti, arra megfelelt már ugy az előadó ur, mint mások és különösen György Endre képviselő ur. Megfeleltek arra is, hogy ezen jogok nem sértetnek meg e javaslat által. És én részemről, t. képviselő ur, készséggel elismerem, hogy a felekezetek ezen történelmi jogaikkal — kevés kivétellel -— nem éltek vissza. Bűn volna hálával nem emlékezni meg arról, hogy a felekezetek Magyarországon — kevés kivétellel,