Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-200
326 '200. or-izái-os alés márczins 6. 1S83. össze egymással. Ne méltóztassanak megfeledkezni arról, hogy Németországban az államalkotó elem, t.i. a német nemzetiség oly túlnyomó számban van, hogy más kisebbségben levő nemzetiségek háttérbe lépnek, ott negyvenkét millió német, körülbelül három millió más nemzetiségűvel áll szemben, mig Magyarországon a magyarság csak kisebbségben van (Mozgás. Élénk ellenmondás) s a más nemzetiségek, például a németek vagy tótok, a magyarságnak majdnem egy harmadrészét, a románok pedig két ötödrészét képezik. Ilyen poliglott országra az egy nyelvű államnak intézményeit alkalmazni nemcsak természetellenes, hanem veszedelmes, mert az ország lakosságának többségét megsérti egyik legszentebb jogában és az állam alapját egészen felforgatja. Ne méltóztassanak elfeledni, hogy Poroszország lengyel részei,valamint Elszasz-Lotharingia Németországhoz hódítás utján esatoltattak és hogy Magyarországon oly népek is vannak, a kik nem hódítás utján csatoltattak ide, hanem a magyar királyok által behivattak. Ezek közé tartoznak az itt oly szenvedélyes támadásoknak kitett erdélyi szászok, a kik letelepedtek az országban a magyar királyok meghívása folytán és szerződés alapján, mely által nemzetiségük fentartása és fejlődése biztosítva lett. De t. ház, tagadom azt is, hogy a német birodalom kormánya hasonló módon járna el alotharingiai franczia elem irányában, mely Elszasz-Lotharingia lakosságának egy hatodrészét képezi, mint a magyar kormány eljár a nem magyar ajkúakkal szemben. Mi örvendenénk, ha oly előzékenységgel találkoznánk, mint a milyet a német kormány az elszasz-lotharingiai francziák iránt tanúsít, mert nemcsak a franczia nyelvű iskolákat támogatja, hanem franczia vidéken a franczia nyelv is uralkodó a községekben, a kerületi tanácsban is és az elsőfokú bíróságoknál is franczia vidéken franczia nyelven tárgyaínak, holott például Nagy-Szebenben még a német ajkú vádlottat is, a ki egy szót sem ért magyarul, nem szabad német nyelven védeni. (Mozgás johbfelöl.) Van továbbá Berlin közepén ma is franczia templom és franczia nyelvű középiskola, mig Budapesten egyetlen egy tisztán német nyelvű népiskola sincs, (Nyugtalanság) annak daczára, hogy az utolsó népszámlás szerint Budapesten még mindig körülbelül ISO^OO^német ajkú honpolgár lakik. A mit Hermán Ottó t. képviselő ur a szász képviselők minőségéről mondott, ő erre nézve nem conipetens. Erre csak választóik competensek. Ezek azt várják tőlünk, hogy jogaikat védjük, érdekeiket képviseljük és ők a magyar államot Hermán Ottó képviselő úrtól eltérőleg fogják fel. Mi is hivei vagyunk azon magyar államnak, mely Szt.-István király alkotásán és évszázadok történelmi fejlődésén alapul. De a magyar állam alatt nem értünk oly államot, melyben a magyar állameszme összetévesztetik a magyar faj uralmával és a hazafiság a nem magyar ajkú nemzetiségek elnyelésében vagy öngyilkosságában találtatik. Mi azon hiszemben vagyunk, hogy a szászok, mint németek hivattak be az országba Magyarország legdicsőségesebb királyai által, a nemes magyar származású Árpádok által, a kik a szászok német voltában nem veszélyt láttak, hanem támaszt is nyertek benne és ennélfogva azok életfeltételeinek nem megsemmisítésére, hanem megszilárdítására törekedtek. Ma is azon rendíthetlen meggyőződésben vagyunk, hogy mint elődeink, készek vagyunk mindent, vérünket, vagyonunkat feláldozni hazánk javára, de egyet nem, a világ minden kincséért sem és ez az egy a német nemzetiség. (Helyesléseit.) T. ház! Most áttérek a középiskolai törvényjavaslatra. A középiskolai törvényjavaslat megbirálására nézve három szempont mérvadó: a felekezeti autonómia, a nemzetiségek egyenjogúsága és az állambiztonsága. A törvényjavaslat mind ez irányban az igazságtalanság gáncsát érdemli. A ministeri indokolás a törvényjavaslathoz azt mondja : „Az önkormányzattal biró hitfelekezetek, jelesen a protestánsok részére, az 1790/1: XNVI. t.-cz. középiskoláikat illetőleg is nevezetes jogokat biztosított, melyeket nem megszorítani, vagy épen visszavenni, sőt más felekezetekkel és testületekkel és magánosokkal is megosztani lehet a mai törvényhozás feladata". Mindazonáltal e törvényjavaslat a hitfelekezeti autonómiának majdnem teljes megsemmisítése. Az igazságtalanság szellemétől át vannak hatva a törvényjavaslatnak azon határozatai, melyek az államfelügyelet czíme alatt, a hitfelekezeti középiskolák ellen fordulnak. A világon mindenütt az állam felügyelete alatt az államhatalomnak azon negatív jogát értik, hogy megtiltsa, megakadályozza, hogy a törvények ellenére valami történjék, hogy törvényes korlátokat megszegő bármely határozatot és intézkedést megsemmisítsen ; de sehol a világon az állam felügyelete alatt nem értik a positiv rendelkezési jogot annak elrendelésére, hogy a törvényes korlátokon belül valami igy és ne máskép történjék. Csak Magyarországon gyakorolja a jelenlegi t. kormány a közigazgatás minden terén azt a praxist, hogy az állami felügyelet hamis ürügye alatt a tulajdonjog kérdésébe vágó positiv intézkedéseket tegyen. Ezen ministeri mindenhatóság fájáról a t. közoktatási niinister nris szed magának néhány gyümölcsöt az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Miért is lenne ép neki az az erkölcsi ereje, hogy maga részére is ne vindicálná azon ministeri és állami mindenhatóságot, mely ellen ő, mint képviselő egykor legélesebben harczolt. Miért is tagadná meg ép ő azt a most uralkodó kormányzati elvet, hogy a minister van hivatva mindazt, a mit mint
