Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-200
320 200 orseágog ülés •árezius 6. 1SSJ. oktatásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Gull József: T. ház! Szándékom kizárólag az, mint az országos törvényhozó testületnek egyik tagja, a napirenden levő tárgy fölött csekély nézeteimet és erős meggyőződéseimet a t. tagtársakkal közölni és a mennyiben tőlem telik, barátságos tanácskozás utján az ügy megoldását elősegíteni. Á ki nekem egyebet imputál, hogy más szóval ne éljek, téved. Nekem is aggodalmaim vannak a szőnyegen levő törvényjavaslat ellen, azoknak egy része alaki természetű. Okozta azokat a közoktatási ininisterium eljárása. Nem értem én azon eljárást, melyet a bizottsági tanácskozásoknál követett, de minthogy maga a t. minister ur azt is érintette, hát legyen szabad nekem is egynehány észrevételt rá tenni. Ha igaz az — és azok után, a mik a mai napig ez iránt itt a házban mondattak, nincs miért kétkedni felette — hogy a közoktatási bizottság már megalakulásánál minden előleges tanácskozás nélkül, tehát minden irán3 T ado eszmecsere nélkül is albizottságot küldött ki; ha igaz továbbá az, hogy ezen albizottság maga a t. minister ur kezdeményezése folytán, az ő hivatalos kormányi előterjesztése tettleges mellőzésével .... Trefort Ágost vallás- ós közoktatásügyi minister: Ezt most hallom először. Gull József: Hiában csodálkozik a t. minister ur azon, én igy hallottam. Baross Gábor: Csak hallotta! Gull József: Annak mellőzésével új javaslatot készített és végre, ha igaz, hogy megint minden előleges tanácskozás nélkül egyszerűen ezen új javaslat részletes tárgyalásába bocsátkozott, ez szerintem egy kissé nem szokásos és feltűnő is. De én tekintve azt, hogy a bizottsági eljárás a bizottsági tagok dolga és tekintve, hogy maga a t. minister ur eljárása, ha nem is egészen közömbös a képviselőházra, mégis első helyen ő Felsége bírálata alá tartozik, nem fektetek mindezekre nagy súlyt; de nagyobb súlyt fektetek a közoktatási ministeriunmak az alkotandó törvény előkészítésére, még pedig a létező viszonyokkal szemben. Magyarországon a középiskolai ügy a történelmi fejlődés folytán, majdnem kizárólag felekezeti alapra van fektetve; az egyházak ebbeli önkormányzata, azaz rendelkezési és igazgatási joga oly közokmányokon és oly országos sarkalatos törvényeken alapszik, melyeket joggal az ország alkotmánya elválaszthatlan alkatrészeinek lehet nevezni. Nem jut eszembe állítani akarni, de az erdélyi ágostai evangelicus egyház kérvénye sem állítja, hogy az egyházak ebbeli önkormányzati jogának mikénti gyakorlata az állam részéről soha semmi irányban nem befolyásolható, de nem habozom — még pedig az egyházak közti minden megkülönböztetés nélkül — állítani azt, hogy ezen jog olyan, melyet igy mellékesen ignorálni és veszély nélkül eltörölni nem lehet. ügy látszik, ezt a közoktatási kormány is érezte, mert enquetteket tartott, a melyeken egyes egyházak főtisztjeit is kihallgatta. Hozzájárult ahhoz is, hogy a bizottság egyes egyházakhoz felszólítást intézzen, hogy a tanácskozásra egy-egy képviselő küldessék és hogy ezeket ki is hallgassa. De mindez nézetem szerint nem az, a minek meg kellett volna történni. Véleményein szerint ezélszerübb lett volna, ha a közoktatási minister egrvenes, nyilt hivatalos utón egyetértést hozott volna létre, mielőtt a törvényjavaslatot a ház elé terjesztette, azon intézkedésekre nézve t. L, a melyek az egyházak önkormányzati jogára vonatkoznak. Hogy vájjon történt-e ez más egyházakkal, azt nem tudom. Egyről tudom biztosan: az erdélyi evangelicus egyházzal nem történt és ezen emlékiratoknál fogva, melyek előttünk fekszenek, ugy látszik, a többi protestáns egyházakkal sem. Nem áll tehát azon állítás, hogy a törvényjavaslatnak az egyházak önkormányzati jogába ütköző intézkedései magukkal az egyházakkal történt egyetértés ahipján és azokat kielégítőleg fogalmaztattak volna. De áll egy és ez az, hogy nemcsak az önkormányzati jog mikénti használata, hanem maga az önkormányzati jog felett fog dönteni. Ennek nézetem szerint elodázhatlan következménye az, hogy ezen jog feletti intézkedés jövőre is függővé lesz téve a változó többségek véleményétől. Ha valaki protestáns részről ehhez hozzá akar járulni, ám lássa. Én nem teszem, nem teszem pedig- azért, mert ezen az utón veszélveztetve látom azon békét az egyházak között, a mely eddig Magyarországon és Erdélyben is fennállott és mely az egyházak tökéletes egyenjogúságán s viszonosságán alapszik. A törvényjavaslat imitt-amott ugy teszi magát, mintha az egyházak önkormányzati jogát fenn kivárnia tartani, de ez nézetem szerint, eltérőleg az eddigi javaslatoktól, nem történik külön fejezetben összesített intézkedések által, hanem elszórtan és olyan módon, hogy ha a javaslat ugy lesz törvénynyé, mint a hogy van, bizonytalanságot, kétséget, súrlódásokat fog okozni, a mit én egy külön, kivált szerves törvénynél, a legrosszabb tulajdonságnak tekintek, a melyen pedig a részletes vitánál segíteni épen nem lehet. Több kifogásom van a törvényjavaslat ellen anyagi tekintetben is. Nézetem szerint a törvényjavaslatnak már kiindulási pontja s egyes szervezeti intézkedései, alapelve kétes. Ezt elismerte a t. közoktatási minister ur, midőn az utolsó javaslathoz csatolt indokolásában azt mondja, hogy a középiskola kérdései nem csak itt Magyarországon,
