Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-199
304 199. országes filé* m&rczins S. ISSä. tanfolyam után a három évi lyceumi cursust. Közigazgatási tekintetben, különösen a főfelügyelet tekintetében azonban ezen javaslat nem tér el lényegesen a későbbiektől. A többi javaslatok a körülmények, új tapasztalatok s a szereplő személyek szerint különböznek egymástól. így például az egyikben az érettségi vizsga egészen kivétetik az iskolából s külön bizottságok állíttatnak fel, minden tekintet nélkül az iskola jogi és felekezeti természetére; az egyikben részleteztetnek a tanárképzés és képesítés, a másikban az csak általánosságban érintetik, ugy a tanárok száma is hol kisebbre, hol nagyobbra van szabva, egyben azonban valamennyien megegyeznek Thaly Kálmán: A eentralisatióban! (Ellenmondás jobbfelöl.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: A tanítás szabadságában. (Helyeslés jobboldalon.) Valamennyi szerint minden felekezet, minden törvényhatóság s község, sőt minden egyes állampolgárnak joga van iskolát fenntartani vagy újat nyitni, oly szabadság, melynél nagyobb egyetlen államban se létezik. (Helyeslés a 'jobboldalon.) Az államban azonban minden szabadságnak feltételei és korlátai vannak, tehát a tanítási és iskolai szabadságnak is, mert a nélkül az állam nem felelhetne meg hivatásának. Az évek során beterjesztett törvényjavaslatok közül egyben sincsen nyoma az állami monopóliumra, s az iskojai autonómia megszüntetésére irányzott törekvésnek. Es én nem kétlem, hogy bármelyiket emelte volna a törvényhozás kellő vita és talán némely módosítás után törvényerőre : nem koczkáztatott volna semmit, sőt az egyházi autonómia sértetlenül fennmaradt volna, de az iskolaügy lendületet nyert \ olna s a kedélyek meg volnának nyugtatva. Már ha ily előzmények után valaki képes a tapasztalatokból következményeket vonni s azon kényszerhelyzetben van, hogy az ügyet nem ejtheti el, mert egyszer a napirendre hozva, kell hogy megoldást nyerjen, természetesen kerülni fogva a szirteket, melyeken javaslata hajótörést szenvedett. En tehát törekedtem, hogy a törvényjavaslatból mindaz kimaradjon, mi annak keresztülvitelét nehezíti, különösen pedig a sokféle részletek, melyek a törvényjavaslatot az iskolafentartók előtt odiosussá tették. Azért a felügyeletnek főleg két momentumban akarok kifejezést adni, mert abban rejlik egyrészt a siker constatálása, másrészt a siker lehetősége s föfeltétele. Mert e törvényjavaslatnak két feladata van: politikai feladata az 1791 : XXVI. t.-cz. 5. szakaszának praeeizirozása, cultnrális vagy didactieai föladata pedig a tanítás emelése s a tanulás sikere. Én tehát az érettségi vizsgára s a tanárképesitésre fektetem a fősúlyt. Az érettségi vizsgánál — mely a további tanulásnak előfeltétele sa tisztviselők qualificatiójáról szóló törvény szerint qualificatio is— kell, hogy az állam ellenőrködési jogát gyakorolja, hogy pedig az hatályos legyen s ne maradjon csak a papiroson — csakis azon formában érhető el, a mely a törvényjavaslatban van felállítva. Miután továbbá a tanítás sikere a tanítás minőségétől, ez pedig a tanárok minőségétől van feltételezve s az állam e törvényjavaslat szerint a, tanári képzést mindenkire bizza s tanárképző intézeteket mindenkinek megenged, (Közbeszólás a szélső baloldalon: Szabad fizetniük!) a képesítést magának tartja fenn és kezéből ki nem bocsátja. Thaly Kálmán: Mikor nines is a kezében! (Zaj jóbbfélől.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: E czélból a két egyetemnél tanár-képesítő bizottságokat szervez. S ez nem is lehet máskép, mert ma nem léteznek más tudományos testületek, melyekre azt bizni lehetne. A törvényjavaslat s e nézetek ellenzői a közoktatási bizottságban — nem várván be a házban való tárgyalást, külön véleményt adtak be, mások pedig más utón léptek fel e törvényjavaslat ellen s kénytelen vagyok már most ellenfeleink nézeteit megbírálni s ez utón azt, mint már előbb mondtam, bővebben kifejteni. A külön vélemény lélektanilag is érdekes okmány, mert két külön világnézet s két külön korszak felfogásának a vegyüléke. (Ugy van! a jobboldalon.) A realisticus egalisáló irányzat s a felekezeti dacz . . . Thaly Kálmán: Köszönjük szépen! Trefort Ágoston vallás- és közoktatás Ügyi minister: Nem sértésképen mondom, hanem nem nevezhetem másnak, mint dacznak, mely az állam irányában mindig féltékeny, mintha még ma is az ellenreformátiótól lehetne félni — fognak kezet e különvéleményben. Thaly Kálmán: Trefort bibornok! (Zaj a baloldalon. Halljuk! jobbfelől.) Trefort Ágoston vallás- és közokta tásügyi minister ; Az első irányzat főleg az egységes középiskolában nyer kifejezést, mert a különvélemény irói nem akarják sem a mai gymnasiumot, sem a mai reáliskolát, hanem egy harmadik, egy egységes középiskolát szervezni. En e tekintetben tovább megyek, mint a t. előadó ur, a ki szerint ezen kérdésben még sub judice lis est; és én azt mondom, ezen kérdés már el is van döntve, az egységes középiskola lehetetlen, mert nem egyeztethető meg a mostani cultnrális s közgazdasági élettel. (Helyeslés jobbfelöl.) A társadalomban vannak hivatások, melyek előkészítéiéhez a classicus nyelvek s irodalmak ismerete szükséges s ez irányban nyilatkoznak a leghíresebb természettudósok s orvosok is; másoknak a classicus nyelvek nem szükségesek. Kétséget nem szenved,
