Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

191). országos BIOS márczius 5. 1§83. 303 őszre halasztatofct. Többször lettünk azon őszszel összehiva e végett, de b. Eötvös József betegeske­dése, mely szomorú catastrophával végződött, meg­akadályozta azt. De biztosíthatom a t. házat, hogy az elhalasztásban semmiféle felekezeti velleitások nem szerepeltek s hogy akkor még senkinek sem jutott eszébe, hogy felekezeti féltékenységből odázza el e törvényjavaslat tárgyalását. Báró Eötvös halála után ezen ügy szünetelt, de midőn én 1872. szeptemberben minister lettem, hasonló kényszerhelyzetbe jutottam, mint Eötvös: minden oldalról hangsúlyoztatott a középiskolák reformjának s az arra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésének szüksége. Ennek folytán tartottam illetékes szakférfiakkai enqueteket, conferentiákat » ezen eljárás szüleménye volt azon törvényjavas­lat, melyet, én 1873. június 28-án nyújtottam be. E javaslat részletesen és alaposan tárgyaltatott a közoktatási bizottságban s 1874. év február 9-én került a bizottság jelentése a ház asztalára s az osztályokhoz utasíttatván, a központi bizottság je­lentése május 17-én terjesztetett be a képviselő­házba. E jelentés azonban nem került napirendre, de nyíltan senki sem agitált ellene felekezeti te­kintetekkel. Pénzkérdést csináltak belőle s rele­gáitatott jobb időkre. Az 1875—78-iki országgyűlés küszöbén kez­dették fújni a felekezeti trombitát. (Élénk derült­ség.) Egy mikoiezi superintendentiális gyűlésen azt kiáltozták, hogy a gymnasiumok és reálisko­lákról szóló törvényjavaslat fenyegeti a protestáns egyházak autonómiáját. Csanády Sándor: ügy is van! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás Ügyi minister: De annak daczára 1875-ben november 29-én én újra beadtam a törvényjavas­latot ez ügyben, mert nem ismerhettem el a szoros összeköttetést a protestáns egyházak autonómiája s a középiskolák reformja között. E javaslatot is a közoktatási bizottság tüzetesen tárgyalta, de tekintettel az akkor minden figyelmet elfoglaló kiegyezési kérdésekre, a közoktatási bizottság­nem tett a háznak jelentést. A dolgok ily helyzetében legopportunusabb­nak véltem a középiskolák törvény általi szabá­lyozásáról egyelőre lemondani. Egy évig mit se tettem, de miután sok oldalról megtámadtattam — mert ezen javaslatnak az a sajátságos sorsa volt, hogy mikor a ház előtt feküdt g tárgyalása köve­teltetett, akkor mindent elkövettek, hogy ne tár­gy altassék, de mikor azt visszatartottam, akkor benyújtása sürgettetett, különösen ezen t. oldalról is. (A szélső halra mutatva. Egy hang a szélső balon: Nem emlékszem rá!) Ismerve a hangulatot, meg­próbáltam s pedig tekintélyes protestáns férfiakkal egyetértve, tisztán a felügyeletre szorítkozni. De mikor a tervezetet készítettem a felügyelet mi­kénti gyakorlatára, akkor ismét azt hangoztatták, hogy a felügyeletről törvényt nem lehet alkotni, inig az iskolaszervezetet nem szabályozzuk, hogy coordinálni kell a res litteráriát, mert csak akkor lehet a felügyeletet praeeizirozni. Megfeleltem te­hát ezen óhajnak is s részletes törvényjavaslatot terjesztettem be a gymnasiumok s reáliskolákról 1P80. márczius 20-án. A közoktatási bizottság jelentéséi májas 7-én beadta s 11-ére lett az a napirendre kitűzve s Madarász József t. képviselő urnak jutott azon szerencse, hogy a felekezeti s a választási féltékenység érdekei találkozván, azt a napirendről levétette. (Ellenmondás a szélső balfelöl.) Csanády Sándor: A szabadság érdekei kí­vánták ! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Uj országgyűlési cyclus követ­kezvén be, a törvényjavaslatot újra benyújtottam 1881. október 6-án. Az egyházak s hitfelekezetek nagy figyelemmel követték e törvényjavaslat ala­kulását, kívánták, hogy nézeteik meghallgattassa­nak, minek folytán a közoktatási bizottság, az én kezdeményezésem mellett a felekezeti hatóságok képviselőit és a tanügyi szakférfiakjelesbjeitmeg­hívta. Ezen enquete eredménye volt a t. képviselő urak előtt is ismeretes füzei, melyben az illetők aspiráíióí és óhajtásai le vannak fektetve. A köz­oktatási bizottság c nyilatkozatok figyelembevéte­lével kivárna a törvényjavaslatot tárgyalni, de mikor azon kérdés állíttatott fel, elfogadtatik-e az illető törvényjavaslat a részletes tárgyalás alap­jául, a dolog váratlan fordulatot vett s a tanul­mányi alap kérdésén megbukott a javaslat. Az egyik fél azt mondotta: a törvényjavaslat igen jó s én azt elfogadom ha biztosítékot nj'erek az iránt, hogy a tanulmányi alap katholikus alap­nak tekintetik; a másik fél azt mondotta: én el­fogadom a törvényjavaslatot ha biztosítást kapok, hogy a tanulmányi alap nem katholikus, hanem állami jellegű. A törvényjavaslat e kérdést érin­tetlenül hagyván, így azt egyik fél sem akarta el­fogadni és részletes tárgyalás alapjául a bizott­ságban nem is fogadtatott" el. Miután így a bizott­ság jelentése nem jutott a t. ház elé, nem maradt egyéb hátra, minthogy a kérdéses javaslat újra utasittassék a bizottsághoz, melynek jelentése a törvényjavaslat új szövegezésében a t. ház előtt fekszik s napirendre ki van tűzve. Ha most a kormány által benyújtott öt tör­vényjavaslatot s a közoktatásügyi bizottság három jelentését s azok kíséretében több intézkedésben megváltoztatott törvényjavaslatokat, összesen te­hát nyolezaí, elemezzük, kiviláglik természetesen : miben különböznek egymástól s miben egyez­nek meg. Báró Eötvös József javaslata didacticai tekin­tetben lényegesen különbözik a későbbiektől, mert ő megtartotta a tagozást az ai- s felső gymnasium közt s szándékozta behozni a hatéves gymnasiumi

Next

/
Thumbnails
Contents