Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

302 199 országos ülés raárczius 5. 18S3. ségi szellem és mig Magyarország ily nagymérvű culturalis kiadásokat nem tehet, komolyan a nemzetiségeket félteni Magyarországon nem lehet és a ki mégis azt perorálja, az roszhiszeműleg cselekszik. (Igaz! Vgy van!) T. ház! A magyar nemzet osztogatott fehér lapokat, megalkotta a nemzetiségek egyenjogosításáról szóló törvényt, osztogatott jogokat jobbra és balra, barátnak és ellenségnek egyaránt, lovagias magyar bőkezűséggel, gondolt másokra, ideje, hogy gondoljon magára. (Elénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) T. ház! A legmélyebb meggyőződésből és a legmelegebben ajánlom a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Mielőtt a tárgyalást folytatnánk, kérem, méltóztassék meghallgatni a főrendiháznak üzenetét. B. Nyáry Jenő, főrendiházi jegyző: Nagyméltóságú elnök! T. ház! Á főrendek megbizásából vagyok bátor jelenteni, hogy a főrendek márczius elsején tartottJühfeqkben a megyei háztartásról, aj g^gyfíbsyOSn lelmehetegek ápoldájának fckzeriléféről és 1883. évi fentartási költségeiről, a tár-'askötóá-üzletről Budapesten és a phyl- j loxera vastatrix terjedése elleni óvintézkedésekről J szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadták ; j ellenben a fegyver adóról szóló törvényjavaslaton némi módosításokat tettek, a melyekhez való hozzájárulásra a t. házat felkérik. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat tiszteletteljesen átnyújtani. Elnök: Fel fognak olvastatni. Tibád Antal jegyző (olvassa'. Elnök: T. ház! A felolvasott jegyzőkönyvi j kivonatok szerint: a megyék háztartásáról, a gyó- j gyíthatlan közveszélyes elmebetegek elhelyezésére j szánt ápoldának első felszerelésére és az intézet 1883. évi fentartására megszavazott póthitelről és a phylloxera vastatrix terjedése ellen teendő óvintézkedésekről szóló törvényjavaslatokhoz a főrendiház változatlanul hozzájárult és igy ezek legfelsőbb szentesítés czéljából szokott módon felterjesztetni határoztatnak. Ellenben a fegyeradóról s a vadászati adóról szóló törvényjavaslaton a főrendiház némely módosításokat tett; azt hiszem tehát, az ezen módosításokra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat kinyomatandó, a ház tagjai közt szétosztandó s azután fog a ház felettük határozni. A módosításokat oly természettíeknek látom, hogy az egész ügyet nem szükséges a bizottsághoz visszautasítani és a ház itt is dönthet felette. (Helyeslés.) Következik most a napirend tárgyalásának folytatása. A ministtr ur kivan szólani. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalását megkezdeni méltóztatik, engedje meg a t. ház, hogy j e javaslatra s annak fejlődési processnsára vonatkozólag némi megjegyzéseket tehessek s némely tényeket adhassak elő — tájékozásul a t. háznak s főleg azon t. képviselőkre való tekintetből, kik az előbbi országgyűléseken nem voltak itt. (Halljuk!) Iparkodni fogok ez ügyben objective szólani s az egész ügyet sine ira et studio tárgyalni, mert nem óhajtom azt sem felekezeti, sem más particularis szempontból tekinteni — a magyar cultura s a magvar állam érdeke lévén az — mi közös érdekünk mindnyáj unknak. 1870. évi ápril hó 7-én nyújtott be b. Eötvös József négy törvényjavaslatot a közoktatási ügyekről, melyek egyike a középiskolákról szólt, mert azon időben a parlamenti rendszernek nem ugyan mézes heteit, de mégis mézes éveit éltük, mikor azt hittük, hogy az állam minden viszonyait és vonatkozásait eodificálni kell és lehet. De b. Eötvös József a törvényjavaslatot a középiskolákról különösen azért terjesztette be, mert, ismervén ezen iskolák nagy hiányait s a tanítás csekély sikerét, a hiányokat orvosolni akarta s mert nemcsak a képviselőház, hanem az egész ország tőle azt várta, sőt követelte s mert az 1791: XXVI. törvényczikk 5. §-a egyenesen arra mutat, hogy ez irányban törvényt kell alkotni — midőn a felügyelet elvét megállapítja s kimondja, hogy a res litterariat, ez alatt főleg az iskolai ügyet értvén, coordinálni, azaz törvény utján szabályozni kell. Ha az 1791-iki törvényeket áttekintjük, be kell vallanunk, hogy alkotóifbölcs férfiak voltak s koruk míveltsége színvonalán álltak; de nem voltak praeticus államférfiak, mert csak az elveket rakták le a törvényekben s azok formulatióját a jövő nemzedékekre bízták, minek következtében folytonos súrlódások jöttek létre a kölcsönös jogok értelmezése iránt. Ha b. Eötvös kevésbbé scrupulosas ember lett volna a felügyeleti jog gyakorlatában : talán egy szabályrendelettel, egy interpellátióval vagy egynéhány petitió tárgyalásával lehetett volna a felügyeleti jogldefinitióját tisztába hozni. Thaly Kálmán: Nem olyan kiesi dolog ez! (Egy hang a szélső baloldalon: Hosszul történt volna!) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: De b. Eötvös József azt törvény által akarta eldöntetni s törvényjavaslatot adott be s igy a dolog egyszer ily alakban a napirendre jővén, azt okvetetlenül tisztába kell hozni; minden elodázás csakis a követelmények mértékét fogja fokozni s az érdekeltekre nézve hátrányossá fog válni. ( Vgy van ! jobbfelől.) B. Eötvös József javaslata a közoktatási bizottsághoz lett utasítva, de közmegegyezéssel abban állapodtunk meg — a bizottságnak tagja volt a t. ministerelnök ur, valamint én is — hogy az illető ülésszakban a javaslatot törvény erejére emelni alig lehetséges s igy annak tárgyalása a következő