Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-197
25S 197 orszfigos fllós február 28. 1883 rak Tekintetében, vájjon azok irodalmi műnek, vagy üzleti nyomtatványnak fognak-e tekintetni, mert sok naptárná] rés; idő óta szokásban van az, hogy az ország ezímerét oda nyomtatják s a közönség annyira megszokta ezt, hogy talán nem is fogja megvenni ezen naptárakat, ha a czímer hiányzik róluk. Bátor vagyok tehát kérni a t. ministerelnök urat, méltóztassék felvilágosítást adni, vájjon ezen naptárak részleges irodalmi tartalmuk daczára az üzleti nyomtatványok alatt értetnek-e ? Miután a szakasz e részben nem egészen világos, óhajtandó, hogy vagy a minister ur, vagy az előadó ur nyilatkozni méltóztassék. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Igen félek, hogy annyiban, a mennyiben a képviseli) ur n naptárakat szeretné kivenni, nem oszlathatom el aggályát, mert azt tartom, hogy akár naptár legyen, akár más nyomtatvány, mindenesetre magánosok, magánjellegű testületek, vállalatok, intézetek adják azt ki s a törvénynek kötelezőnek kell lenni minden irányban mindenkire. Az ilyenekre nézve intézkedik a későbbi szakasz, mely megengedi, hogy a kik eddig jóhiszemű! eg használták a czímert, ha bizonyos idő alatt jelentkeznek és a díjat lefizetik, használhassák azt ezentúl is. A jótékony egyletekre s intézetekre nézve pedig meg van mondva, hogy ezeknél a díjat el is lehet engedni. De azt hiszem, hogy általában az a czél, hogy ezentúl a czímer használata koríátoltassék s itt a közt, hogy valami naptár-e vagy nem naptár, vagy bánni egyéb, különbséget tenni nem lehet, mert az is ugyanazon embertől vagy társulattól származik, mint bármi más; tehát egyenlő mértékkel kell mérni, mindenkinek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház változatlanul az 1. §. első bekezdését is, szemben az előadó ur módosítványával, igen vagy nem? Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni az 1. §-t, szemben az előadó ur módosítványával? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el és igy a §. az előadó ur módosítványával elfogadtatott. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a 3. §-t). Csanády Sándor: En a szőnyegen levő 2. §-t sem méltányosnak, sem igazságosnak nem tartom. Olyannak tartom, mely egyes kereskedőknek kárt okozhat és mely compromittálhatja az állam hitelét. Ugyanis a 2. §-ban az mondatik, hogy azok, a kik az ország ezímerét akarják használni, az alispánhoz, vagy más hivatalnokhoz kötelesek folyamodni és az alispán köteles megvizsgálni az árúczikkek lerakó helyét és csak akkor ajánlhatja, illetőleg a ministerelnök csak akkor adhatja meg a jogot arra nézve, hogy az ország czímere használtassák, ha azon raktárakban, illetőleg árulási helyen kitűnő czikkek találtatnak. Már t. ház, maga ezen, a hivatalnokok által való megvizsgálás feltételezi azt, hogy azon raktárakban sokkal jobb czikkek áruitassanak, mint általában más raktárakban. Magyarország czímerének kitűzése bizonyos előnyt nyújt azon boltosoknak és raktárosoknak és megtörténhetik igen könnyen, hogy a raktár tulajdonosa csak alkalmul akarja felhasználni az állam czímerének igénybe vételét azért, hogy kitűzhesse az állam ezímerét és ott mégis a legrosszabb ezikkeket árulja. Tehát, mert az árúczikkek ily módoni megkülönböztetése által már előnyt nyert az illető folyamodó, a többi kereskedők ez által kárt fognak szenvedni. Azt mondtam, hogy az ily czímer osztogatása által még az állam is compromittáltathatik. Igenis könnyen megtörténhetik, hogy pl. egy borkereskedő a legrosszabb borokat küldi a külföldre a magyar állam ezímere alatt. És ha a külföld ezen kereskedő által kiküldött borok után akarja megítélni a Magyarországban termelt borokat, ez kártékonyán hat az ország egész bortermelésére. Azért én a 2. §-t kihagyatni kérem. Duka Ferencz jegyző (olvassa Csanády Sándor indítványát): „ A 2. §. hagyassák ki." Tibád Antal előadó: A i. §. intézkedik a czímerek használata iránti engedély adását megelőző eljárásról: tehát az a törvényjavaslat egyik leglényegesebb intézkedése, ugy, hogy e nélkül a javaslatnak értelme sem volna. Csanády képviselő ur, ki ezen §. kihagyását hozta indítványba, ha jól fogtam fel előadását, erre egyedül azon indokot hozta fel, hogy a czímerek használatában visszaélés is történhetik, a mennyiben a czímerek használata mellett, rósz portékát hozhatnak forgalomba s azt ily módon értékesíthetik a jobb portékát áruló kereskedők rovására. T. ház! Nekem nincs szándékomban tagadni azt, hogy visszaélés történhetik, de a törvényjavaslat a czím használatának engedélyezését illetőleg a lehető legnagyobb garantiát állítja fel akkor, a midőn e tekintetben az előnyomozást az alispán, a polgármester s ehhez hasonló választott tisztviselő által téteti meg, a kikben azt hiszem, minden garantia megvan, a mit személyekben egyáltalában meglelhetni, hogy ez eljárásnál az ország érdeke fog figyelembe vétetni. De másrészről Csanády Sándor képviselő ur ezen visszaélésekre hivatkozva, akkép igyekezik a dolgot feltüntetni, mintha a vevők az árúkat egyedül azért vennék meg, mert a magyar czímer díszlik rajtok. Méltóztassék elhinni, a vevőnek vannak szemei és az nem veszi az árút egyedül a magyar czímer kedvéért, hanem megnézi és megítéli az árú minőségét és becsét is. Kérem a t. házat, hogy a Csanády Sándor képviselő ur által beadott indítvány elvetésével a
