Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-197
197, omiges ülés február 28.1883. 249 Elnök: A t. képviselő urak interpellátioikat j az ülés végén fogják megtenni. Következik a napirend: a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vízszabályozási és ármentesítő társulatok és Szeged sz. kir. város részére kötendő állami kölcsönről szóló 1880. évi XX. t.-ez. 32. szakaszának módosításáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa), Elnök: Kérdema t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében megszavazni? (Igen!) A törvényjavaslat megszavaztatott és igy alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a közigazgatási bizottság 399. szám alatti jelentése a magyar korona országai egyesített czímerének és az ország külön ezímerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni, az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottsági előadót illeti. Tibád Antal előadó: Tisztelt ház! A magyar korona országai egj^esített czímerének, és Magyarország külön czímerének magánosok és magán jellegíí testületek, vállalatok és intézetek által való használhatására vonatkozólag országos törvény nem intézkedvén, arra nézve a gyakorlati életben ez idő szerint azon felfogás szolgál zsinórmértékül, hogy miután azon ezímerek az országéi, azokat az ország minden egyes polgára engedélyezés és minden további feltétel nélkül tetszése szerint szabadon használhatja. Ezen felfogással és az ezen felfogás alapján kifejlődött gyakorlattal szemben, újabb időben némely törvényhatóságok a magánosokat, magánjellegű testületeket, vállalatokat és intézeteket a czímer használatának egyidejüleges eltiltása mellett, a használati jog kimutatására szorították, minek folytán nagyszámú folyamodvány érkezett a használati jog megengedéseért a belügyministerhez. Megtörtént az is, hogy némely hitel- és pénzintézetek saját kibocsátású hitelpapírjaikat a magyar állam czímerei egyikének vagy másikának aegise alatt hozván forgalomba : a külföldi tőzsdéken, ez által őket jogszerűen meg nem illető előnyt biztosítottak maguknak; de megtörténhetett és meg is történt nem egyszer az is, hogy a magyar állam reputatióját és tekintélyét eompromittálták, károsították. Ezen két körülmény szolgált kiindulási pontul t. ház, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szerkesztése és benyújtásánál s a közigazgatási bizottság azon meggyőződésben van, hogy azok által a kérdés törvényhozási utón való szabályozásának szüksége minden kétséget kizárólag igazolva van. I A mi már magának a törvényjavaslatnak irá- | KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. X. KÖTET. nyát, lényegét illeti, az, a mint a törvényjavaslat szövegéből látni méltóztatik: a jelenleg dívó korlátlan használati szabadság és az állam, valamint az állampolgárok érdekeire nézve egyaránt károssá és hátrányossá válható feltétlen tilalom közt a középúton mozog; a mennyiben a czímer használatát a hitel- és pénzintézetek részére a törvényhozás — más, magánjellegű társulatok, vállalatok és intézetek, valamint magánosok részére a ministerelnök által a belügyminister, illetőleg a horvátszlavonországi bán és esetleg más, arra hivatott közegek és hatóságok véleménye folytán, esetről esetre adandó engedélyezéstől teszi függővé. A törvényjavaslat lényegesebb intézkedései közül kiemelendőnek tartom t. ház, hogy az engedélyezés a törvényjavaslat által, 50 frtnyi, az állampénztárba beszolgáltatandó díj fizetéséhez köttetik ugyan, de gondoskodva van arról is, hogy jótékonysági közintézetek és társulatok azon díj fizetése alól felmentethessenek. A mi az eddig szerzett jogokat illeti, a törvényjavaslat e részben is kellőleg gondoskodik, hogy azok, a kik egyik vagy másik czímert 1881 végéig használták s a kik annak használatát ezen törvényjavaslat hatályba lépte alkalmával is gyakorolni akarják, a díj lefizetése mellett minden további feltétel nélkül meghagyassanak a jog gyakorlatában. Megemlítendőnek tartom még azon körülményt is t. ház, hogy az engedélyadás joga, noha a tárgy természeténél fo,<rva a belügyminister hatáskörébe tartoznék, a törvényjavaslat által a ministerelnök hatáskörébe utaltatik. Ezen intézkedésnek oka azon körülményben rejlik, hogy a belügyminister hatásköre, a mint méltóztatnak tudni, Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki s igy e tekintetben szükséges volt, a ministerelnök hatóságát állítani fel. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezeknek előre bocsátása után kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Minő gyakorlat volt eddig hazai országos ezímerünk használata ügyében, értve ugya szűkebb magyarországi, mint az összetett állami czímerre nézve, azt a t. előadó ur iménti felszólalásában, de különben maga az indokolás is kifejtette; ebbe tehát én nem bocsátkozom. Azonban a t. ministerelnök ur jónak látta indokolásában, némely külföldi államokban fennálló nsusra is utalni s ez által indíttatva érzem magamat én is némi vonatkozásokat tenni e tekintetben egy és más külföldi államra, megjegyezve, mindazáltal azt, hogy engem a külföldi ususok meg nem győznek arról, hogy mi ne a saját körünkben előfordult álláspontok és gyakorlat szerint intézzük el ezen törvényjavaslatot; nekünk megvannak a magunk álláspontjai ezen ügyben s ezek irány32
