Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-196

196. orsíágos ülés febrnár 26. 1883. 243 erdészf ti kiadások származnak olyanok, a melyek nem vonandók le és a melvek Horvátországot is terhelik. En nagy hátrányának tartom az 1879: XXXI. t.-cz.-nek azt, hogy ezen teher feltétlenül ki nem terjesztetett Horvátországra ; hátrányának tekintem egyszerűen azért, mert Horvátországban vannak állami, községi és véderdők, a melyekre nézve határozottan éskizárólag a magyar kormány intézkedik. Minthogy pedig'az 1873: XXXIV. törvényezikk 2-ik §-a, mely intézkedik a határőrvidék bekeblezéséről és az ottani erdők felosztásáról, világosan azt mondja 7-ik pontjában, hogy az államerdők főigazgatásával megbízott közegeknek ellenőrzése alá rendeltetnek az ottani állami és községi erdők, igen természetes dolog, hogy az ezen ellenőrzéssel összefüggő kiadások egyszersmind oly kiadásoknak tekintendők, a melyek Horvátországot is terhelik; továbbá ugyancsak az 1879: XXXI. t.-ez. 17. §-a, mely az üzemterveknek megállapításáról intézkedik, kötelességévé teszi a községi és állami erdők üzemterve megállapítását is; ennek keresztülvitele és kidolgozása is oly költséget képez, a mely alól Horvátország magát ki nem vonhatja; ez is olyan teher, a mely Horvátországot is illeti. Ennek következtében tehát, hogy jövőre praeeedens ebből ne alkottassák, én az 1. pontnak végére szükségesnek tartom a következő hozzátoldást beilleszteni: „Megjegyzendő, hogy az 1880. évi erdészeti kiadások levonása ezen kiadások jövőben való elszámolási módjának nem praejudicál". (Helyeslés.) Elnök: A módosítvány fel fog még egyszer olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa Hegedűs Sándor módositványát). Elnök í Az előadó nr kivan a módosításhoz szólni. Lukács László előadó : T. ház! A zárszámadási bizottság, midőn a határozati javaslatot ugy szövegezte, mint a hogy az szövegezve van, azt hitte, hogy a határozati javaslatnak ilyen szövegezése nem fog a jövőre praejudieiumot képezni ; még pedig azért, mert azon képviselőházi irományok mellékleteiben világosan és határozottan kitüntetve van, hog}

T az 1883. évre azon kiadások, melyeket az 1879: XXXI. t.-ez. tett szükségesekké, azért hagyattak ki, mert ezen évre az erdészeti törvény csak a szorosabban vett Magyarország területére terjesztetett ki. Nagyon természetes, hoffv ha ezen ok elesik, elesik az okozat is és mihelyt azon eset következik be, hogy a mint azon erdészeti kiadások, melyek a törvény következtében szükségesekké válnak, Horvátországban is szükségesek lesznek: akkor Horvátország természetesen nem fogja kivonhatni magát azok aránylagos viselése alól. (Ugy van!) Azonban nehogy félreértésre szolgáltasson alkalmat a szerkezet, nincs kifogásom az ellen, hogy a Hegedűs Sándor képviselőtársam által indítványozott pótlás elfogadtassék. (Helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. A határozati javaslat 1. pontja nem támadtatván meg, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott, Most az a kérdés, elfogadja-e a t. ház azon pótlást, melyet Hegedűs Sándor képviselő ur indítványozott. (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Következnek a határozati javaslat többi pontjai. Baross Gábor jegyző '(olvassa az a), i), c) pontokat, továbbá a 2. és 3. pontokat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A határozati javaslat e szerint elfogadtatván, szükséges a háznak elhatározni azt is, hogy a határozat a főrendiházzal közöltessék. Minthogy a különvélemény visszavonatott, az nem fog mellékeltetni. Most kérdem a t. házat, elfogadja-e a Josipovich Imre t. képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot? (Elfogadjuk!) A t. ház a határozati javaslatot elfogadja. E szerint e tárgy be lévén fejezve: következik az állandó pénzügyi bizottság-jelentése a Tisza és mellékfolyói mentéb^n_alakalt vizszabáryozó és ármeirTesítő'"éK''SFeged sz. Idr. város részére kötendő állami kölcsönről szólTT8SOr^vl-ÍCXrí^czr3fr r-szakaszánakliíódösftásác tárgyazó törvény]avaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak venni méltóztatnak, az általános tárgyalást megnyitom. Első szó illeti az előadót. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az 1880. XX. t.-ez. 32. §-a 8.900,000 frtnyi kölcsönt engedélyez Szeged város polgárainak. Ebből a kölesönből 1883. februáriusig csak mintegy 4.200,000 frt vétetvén igénybe, kissebb kölcsönök pedig nagyobb számmal nem vétettek, szükségesnek látta a kormány, hogy a, felmerült kívánalmaknak megfelelhessen, a 10 — 50,000 frtos kölcsönöknek nagyobb számban való megnyitását indítványozni. A törvényjavaslat arról szói, hogy először az 1883. év végéig, másodszor pedig, hogy egy millió forint erejéig további kölcsönöket is nyújthasson a kormány. Azt hiszem, hogy Szeged kiépítése előmozdítása czéljából ez szükséges és czélszerü intézkedés. Azért kérem a t. házat, méltóztassék azt azon szövegben, melyben a pénzügyi bizottságnak szerencséje van'beterjeszteni, elfogadni. Elnök: Szólásra senki nemiévén feljegyezve, kijelenteni, hogy a törvényjavaslat általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet, az 1. és 2. §§ at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök:Ekként a törvényi avaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyminister ur válasza Vidovich képviselő ur interpellátiójára. 31*