Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-196

244 191 országos filés február 2?. 18S5. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: j T. ház! Vidovich képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám: „Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy közegei ott, hol a királyi kisebb haszonvételeket megvették, az illetékegyenérték kiszámításánál az évi jövedelem huszonegyszeresét veszik kivetési alapul ? Van-e tudomása arról, hogy hol a községek ezen jogot volt földesuraktól megvették savételárt bizonyos annuitásokban fizetik, a még adósságképen rajtok fekvő annuitás, a kivetésnél le nem számíttatik. \ Ha van tudomása, hajlandó-e ezen szabálytalanságokon segíteni. * T. ház ! Az interpellátió első részére, vájjon miként számíttatik ki ezen haszonvételek után az egyenérték, bátor vagyok kijelenteni, hogy ez alapszik az 1881 : XXVI. törvényczikk 23. §-án, mely azt mondja, hogy a regalejövedelmektől akként számítandó ki az egyenérték, hogy a jövedelem húszszorosa számittassék és pedig azon jövedelem húszszorosa, mely az 1875. évi XXII. t.-cz. értelmében adó alá tartozik. így tehát ez intézkedés teljesen a törvényen alapszik és ezt módosítani nekem a törvény ellenére nem áll módomban. Különben bátor vagyok megjegyezni, hogy ez intézkedés nem új, nemcsak az 1881: XXVI. törvényen alapszik. Ugyanezen eljárás követtetett 1875 óta is. Az interpellátió mosódik részére: szándékozom-e intézkedni az iránt, hogy ott, hol a regáléjövedelmeket megvették és bizonyos annuitásokkal tartozásban vannak, ez annuitások a jövedelemből leszánűttassanak, bátor vagyok megjegyezni, hogy a törvény idézett szakaszánál fogva ez annuitás a jövedelemből le nem vonható, mert a törvényczikk világosan megmondja, hogy ez nem történhetik. Nem is volna ez méltányos s helyes sem, mert ez által a törvény kijátszása formaszerü" megterheltetés által könnyűvé tétetnék. Ezt sem áll hatalmamban módosítani. A t. képviselő azt is megemlítette, hogy a jövedelem nem húszszorosán, hanem huszonegyszeresen vétetik az egyenérték számítása alapjául. Ez tévedésen alapszik, mert ha csakugyan huszonegyszercsen vétetett volna, az hibás kiszámítás lenne, melyet rectificáini mindenesetre szükséges, mert a törvény értelmében húszszorosán kell azt számítani. Ettől eltérni azonban, mint már említettem, az általam idézett törvényczikknél fogva nem áll hatalmamban. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfélől.) Vidovich György: T. ház! A t. pénzügyminister urnak interpellátióm első részére adott válaszát köszönettel tudomásul veszem. Nem az iránt interpelláltam én, hogy húszszorosán vétetett a jövedelem számításba, hanem hogy huszonegyszeresen. Mert a törvény homályossága folytán ugy is magyarázható, mintha huszonegyszeresen kellene kivetni és van is példa rá; mint példát felhoztam, hogy egy községnek, a melynek évi jövedelme a regáléból 1600 frt, nem 32,000, hanem 33,600 frt után kellett az illetékegyenértéket megfizetnie. A mi a másik szempontot illeti, hogy t. i. az, a mit a községek még a regáléért le nem fizettek, képezheti-e egyenérték tárgyát, erre nézve az a nézetem, hogy nem képezheti, mert azon összegért, a mivel a község volt földesurának tartozik, az esetben, hogy ha birtokváltozás történik, az örökösödési adót a birtokosnak meg kellett fizetnie és mert a községek addig azon összegnek, a mely a regáléért mint adósság fenmarad, még nem birtokosai, a mit világosan mutat az, hogy évenként 5—6'/ -ot fizetnek utána. Én e kérdést különösen ajánlom a minister ur figyelmébe most, midőn a regale megváltása nem messze van; mert hogyha az egyenérték-adó így marad, akkor a regale megválta sának nagy akadálya lesz, mert a községek, ha megveszik a regálét 20 — 30 évi törlesztésre és ha a törlesztési teher figyelembevétele nélkül vettetik ki az illeték, n regáléból nemcsak hogy jövedelmet nem fognak húzni, hanem egyenesen ráfizetnek. Nézetem szerint a kamat és az illeték oly teher, a mi a regale megváltását talán örökké lehetetlenné teszi. Kérem a minister urat, hogy ezen ügyben intézkedni méltóztassék. Elnök: Méltóztatik a t. ház a minister ur válaszát tudomásul venni'? (Tudomásul vésessük!) A minister ur válasza tudomásul vétetvén, következik a közmunka és közlekedési minister ur válasza Almássy Sándor képviselő ur interpellátiójára. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Mint a múlt ülések egyikében volt .szerencsém jelezni, nekem Almássy képviselő ur azon interpeilátiójáról, a melyet múlt év márczius hó 4-én intézett a közlekedési ministerhez, nem volt tudoraásom. Ha tudtam volna, hogy a képviselő ur az egyik évben tett interpellátióját a másik évre is áttenni óhajtja és hogy elődömhöz intézett interpellátióját velem szemben is fentartja, szívesen feleltein volna rá. Igaz, a képviselő ur magánbeszélgetés közben említette vagy két héttel ezelőtt interpellátióját, de ekkor erre azt válaszoltam, hogy én figyelemmel kisérem ugyan, hogy kik intéznek hozzám kérdést, de interpeilátiójáról nincs tudomásom. Egyébiránt a dolog állását nem kutatva, kész vagyok Almássy Sándor urnak a következő interpeliátiójára a választ megadni: „A Tarna-Zagyva folyó kárt tevő kiöntéseinek elhárítása czéljából elvállalt malom rendezés tárgyában 6877. sz. a. 1873. január 4-én kelt