Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-196

242 l98. orzágos ülés február Z6. [883. sul s igy használtatott nemcsak az 1874-iki, hanem az 1873-iki leszámolás is 1880-ban, mikor a regnieídaris bizottságok működtek. Enúítette továbbá t. képviselőtársam, hogy az 1880: LIV. t.-cz. 5. §~ának harmadik bekezdése ugy intézkedik, hogy Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek 45'VBa akként számíttatik ki, hogy összes egyenes és közvetett adóiból csak azon kiadások vonatnak le, melyek az adók kivetésével és behajtásával, a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide nem értve, a közvetett adók és jövedékek előállításával és közvetlen kezelésével járnak. En nem állítottam és a bizottság sem állította, hogy a jelenlegi leszámolás minden critieán felül áll. Volt szerencsém említeni, hogy igenis vannak e leszámolásnak oly oldalai, melyeken kellene és lehetne is segíteni, ha ezt az érvényben álló törvény nem akadályozná. De ha t. képviselőtársam méltóztatik a törvény egyik pontjának consequentiáját levonni, akkor méltóztassék a további consequcntiát is levonni. (Helyeslés.) A törvény, melyet idézni méltóztatott, világosan és határozottan azt mondja, hogy az egyenes adók tiszta j"ö védelmének kiszámításánál levonandók a kivetési és behajtási költségek. Méltóztatnak tudni, hogy az egyenes adókat sem Horvátországban, sem sehol a világon adóhivatalok nélkül kivetni és behajtani nem lehet. Jelenleg a kivetés és behajtás közegei Horvátországban ugy, mint Magyarországban, AZ adóhivatalok és adófelügyelőségek. Ha tehát t. képviselőtársam oly szorosan ragaszkodik a törvény betűjéhez, hogy azt alkalmazni kívánja minden körülmények közt, méltóztassék beleegyezni abba is, hogy a horvát-szlavónországi adóhivatalok és adófelügyelőségek költségei szintén egész mértékben levonassanak, melyek pedig magukban véve 200,000 írtra mennek. Ha t. képviselőtársam az előbbi consequentiát elfogadja, méltóztassék elfogadni ezt is. (Helyeslés.) Minthogy t. képviselőtársam beszédéből más pontok nem voltak hallhatók rám nézve ép ugy, mint t. képviselőtársamra nézve az én szavaim, felszólalásával tovább nem foglalkozhatom. (Élénk helyeslés.) Mihalovich Károly: Nem kívánok bővebben reflectálni azokra, a miket Madarász képviselő ur mondott. Tessék elhinni, hogy én is azon nézetben vagyok, hogy nem minden arany, a mi fénylik és hogy nem oly fekete az ördög, a milyennek festik. Csak azt kívánom constatálni, hogy a pénzügyminister ur egy szóval sem czáfolta meg azon állításomat — és ebben rejlik az egész dolognak a veleje, — hogy minél nagyobb összeget fog Magyarország a külföldre és Ausztriára eladott dohány után bevenni, annál kevesebb lesz a mi tiszta jövedelmünk. Ebben culminál az egész kérdés és ez az, a mi ellen óvást teszünk és a mire nézve orvoslást kérünk. A másik, a mire válaszolni kötelességem, az, a mit a ministerelnök ur mondott a horvát kormányról. Köszönöm, hogy a ministerr elnök ur megvédelmezte a horvát kormányt. Igen jól védelmezte és nagy köszönettel tartozom neki érte. De én nem ugy értettem, hogy a horvát kormány nem képviselné Horvátország érdekeit. Azt mondtam, hogy jobban szeretnék lenni magyar képviselő, mert a magyar kormány, egyetértve a képviselőkkel, az ő jogaikat megvédelmezi. Ezen speciális ügyben én a horvát kormány álláspontját nem ismertem és most sem ismerem. Ez volt az, a mit mondani kívántam, de egyáltalán nem aka1 rom állítani, hogy a horvát kormány nem védelmezi Horvátország speciális érdekeit. Más megjegyzésem nincs, úgyis tudom, hogy határozati javaslatom nem fog elfogadtatni. Elnök: Következik a szavazás. Első kérdés az, hogy elfogadtatik-e Mihalovich képviselő ur határozati javaslata, mely szerint mindaddig, míg az arra hivatott tényezők közt nem jön létre megállapodás az iránt, hogy az 1873-iki egyezmény miként értelmcztessék, az ügy eldöntése elhalasztatik. Ez előzetes kérdés, tehát először tűzendő szavazásra. Ha ezen indítvány nem fogadtatnék el, következik azon hntározati javaslat, melyet a bizottság terjesztett elő és pedig minthogy a határozati javaslatnak 3 pontja van, minden pontra külön fog kitűzetni a kérdés. Szükséges lesz még ezután szavazásra kitűzni Joszipovits képviselő ur indítványát, mely a jövőre nézve tartalmaz eljárási módozatot. Tibád Antal jegyző (olvassa Mihalovich Károly határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Mihalovich Károly határozati javaslatát? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kern fogadtatott el. Következik a bizottság javaslata. Baross Gábor jegyző (olvassa, a lúottság határozati javaslatának első pontját) Hegedűs Sándor: T. ház! Nekem ezen határozati javaslathoz egy módosításom, illetőleg pótlásom van. A határozati javaslat első pontjában ugyanis arról van szó, hogy az 1879 : XXXI, t.-cz. értelmében szükséges erdészeti kiadások levonassanak a többi kiadásokból és a tiszta kiadás összege kiszámittassék. Ha ez principialiter mondatik ki és nem szorítkozik tisztán kizárólag csak egyedül a számadások eredményére, akkor ebből igen könnyen az következhetnék, hogy tehát mindazon kiadások, a melyek az 1879: XXXI. t.-cz.bői jövőre is származnak, oly kiadásoknak tekintendők, a melyek levonandók. Holott az, ki az 1879: XXXI. t.-cz.-et, de különösen az ezt megelőző törvényeket összeveti és figyelemmel kiséri, az észre fogja venni, hogy magából ezen törvényből, de különösen az ezt megelőző törvényekből, mint