Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-181
iS 181. ©magos ülés feferaár 1. 1883. Azon esetben, tehát, ha nem fogadtatnék el Lits t. képviselő ur módosítványa, egy pótindítványt óhajtanék elfogadtatni, mely a gr. Bánffy Béla módosítványának módosítása lenne. Módosításom ez: -gr. Bánffy Béla módosítványában ezen szavak helyébe „2 írtnál kisebb, 8-nál nagyobb", tétessenek ezen szavak „egy frtnál kisebb, 4-nél nagyobb". Ne menjünk azon maximumon túl, melyet az igazságügyi bizottság jónak látott megállapítani. Legyen szabad mellékesen még egy megjegyzést tennem. Vannak bizonyos helyzetek, hol nem elég az, ha bizonyos tendentiák nem forognak fenn, hanem szükséges, hogy bizonyos tendentiáknak még a gyanújától is mentek maradjunk. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni egész általánosságban, mert nem szeretném, hogy azt mondhassák, hogy a kik regale-birtokosok, azok akarják, hogy ugy mondjam, illusoriussá tenni a törvényhozás czélszerü intézkedéseit. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát miden ekelőtt — ha a sorrend lehetővé teszi — szavazni fogok Lits képviselő ur módosítására, de ha az el nem fogadtatnék, ajánlom módosítványomat, mely a gr. Bánffy Béla módosítványának egy pótmódosítása. (Helyeslés a túlfelől.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját,(Eláll!) azután, vannak ugyan aláírói Lits és gróf Bánffy módosítványainak, azonban a házszabályok szerint a modosíiványok benyújtóit a zárszó joga meg nem illeti, kivéve. ha a t. ház nekik megengedi. Körösi Sándor: T. ház! (Eláll! EMU) Ne méltóztassanak megijedni, nem szándékom a felmerült nézetekre válaszolni, esak a beadott módosításokra akarok egy pár, de rövid észrevételt tenni ós az igazságügyi bizottság álláspontját óhajtom igazolni. (Eláll! Eláll!) Az igazságügyi bizottság intentiója a törvény szövegezésénél nem volt más, mint az, hogy népünk alsóbb osztályai az adósságok összehalmozódása által ne jöhessenek abba a helyzetbe, hogy a lelketlen korcsmárosok által vagyonukból kiforgattathassanak. Ennek elérésére azt találta a legczélszerűbbnek, hogy határozott összeget állított fel, hogy azon alul a hitel a munkásosztály részére megmaradjon és hogy azonfelül a biró semmit meg ne Ítélhessen. Kijelentem azonban, hogy a bizottság ehhez szorosan nem ragaszkodik és hogy a 4 frtot csak tájékozásképen vette feí és nem ugy, hogy az okvetetlenül elfogadtassék. A bizottság az e fölött való döntést a t. ház bölcsességére bizza. Mivel pedig e tárgyra ] vonatkozólag gróf Bánffy Béla ur adott be egy módosítványt: kijelentem, hogy ez azon elvi állásponttal a melyet a bizottság elfoglal, nem ellenkezik, hanem azt módosítja czélszerííségi szempontból, a mennyiben a törvényhatóságokra akarja bizni. hogy 2 frtig is leszállíthatják, de 8 frtig is terjeszthetik a hitelt. A t. ház bölcseségétől függ, hogy a kettő közül melyiket kivallja törvényerőre emelni. Én részemről kijelentem, hogy kötelességszerü'leg ajánlom az igazságügyi bizottság szövegezését elfogadásra, de egyénileg b. Bánffy képviselő ur módosítását pártolom . (Helyeslés jolbfélől.) Lits Gyula: A b. Prónay Dezső képviselő ur által ellenindítványom támogatása érdekében elmondottak után, csak röviden kívánom észrevételeimet megtenni. Azok ellenében, a kik a korcsmai hitelnek bizonyos összegig való fentartását ezek után is pártolják, bátor vagyok felhozni, hogy mi fog történni oly esetben és helyen pl. egy nagy községben, egy mezővárosban, hol 8—10—-15 korcsmahelyiség' van, ha mindegyikben joga lesz valakinek 4 frtig hitelt nyithatni. Ily esetben a korcsmahitelt biztosíthatja valaki magának 40—50 sőt 100 frtig, a mi elegendő arra, hogy a földmíves és iparos osztályt a korcsmauzsora általi vég-megsemmisülés örvényéhez juttassuk. (Ugy van! a szélső balon.) Gr. Csáky László és Németh Albert képviselő urak indítványom ellenében felhozták azt, hogy a korcsmai hitel meghagyása a mezei munkások érdekében szükséges. Ezzel szemben csak anynyit vagyok bátor megjegyezni és e tekintetben nem egy megyében, hanem az egész országban divó szokásra hivatkozom, hogy én nem képzelek oly tisztességes munkaadót az országban, a ki a mezei munkásnak egy hétre való hitelt ne nyisson. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy uradalmakban és a kisebb földtulajdonosok is a mezei munkások számára ugy az élelmi szert, mint az italt vagy természetben szolgáltatják, vagy pedig az egész munkaidényre hitelt nyitnak nekik. így a munkás osztály a korcsmai hitelt nem kénytelen igénybe venni. A regale csökkenésére nézve a ministerelnök ur felhozta, hogy az 1876. kormányrendelet a regale érték csökkenésére nem szolgált, sőt épen a regale csonkítása elleni kihágásokat akarta megakadályozni. Bátor vagyok a t. ministerelnök úrtól annyit kérdezni, legyen szives azt statistikailag beigazolni, vájjon a regale-jog csonkítása mikor volt gyakoribb : az 50-es években, vagy pedig 1876 óta, a ministeri rendelet idejétől fogva? Azt hiszem, mindenesetre ez utóbbi években lényegesen szaporodtak, mióta ezen újabb korlátozás bekövetkezett. Azt mondja a t. ministerelnök ur továbbá, hogy én ellenindítványom érvelésével csupán egy
