Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

iS 181. ©magos ülés feferaár 1. 1883. Azon esetben, tehát, ha nem fogadtatnék el Lits t. képviselő ur módosítványa, egy pótindít­ványt óhajtanék elfogadtatni, mely a gr. Bánffy Béla módosítványának módosítása lenne. Módo­sításom ez: -gr. Bánffy Béla módosítványában ezen szavak helyébe „2 írtnál kisebb, 8-nál na­gyobb", tétessenek ezen szavak „egy frtnál ki­sebb, 4-nél nagyobb". Ne menjünk azon maxi­mumon túl, melyet az igazságügyi bizottság jó­nak látott megállapítani. Legyen szabad mellékesen még egy meg­jegyzést tennem. Vannak bizonyos helyzetek, hol nem elég az, ha bizonyos tendentiák nem forognak fenn, hanem szükséges, hogy bizonyos tendentiáknak még a gyanújától is mentek ma­radjunk. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni egész általánosságban, mert nem szeretném, hogy azt mondhassák, hogy a kik regale-birtokosok, azok akarják, hogy ugy mondjam, illusoriussá tenni a törvényhozás czélszerü intézkedéseit. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát miden ekelőtt — ha a sorrend lehe­tővé teszi — szavazni fogok Lits képviselő ur módosítására, de ha az el nem fogadtatnék, ajánlom módosítványomat, mely a gr. Bánffy Béla módosítványának egy pótmódosítása. (He­lyeslés a túlfelől.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Szólásra többé senki sincs felje­gyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vi­tát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját,(Eláll!) azután, vannak ugyan aláírói Lits és gróf Bánffy módosítványainak, azonban a házszabályok szerint a modosíiványok benyújtóit a zárszó joga meg nem illeti, kivéve. ha a t. ház nekik megengedi. Körösi Sándor: T. ház! (Eláll! EMU) Ne méltóztassanak megijedni, nem szándékom a felmerült nézetekre válaszolni, esak a beadott módosításokra akarok egy pár, de rövid észre­vételt tenni ós az igazságügyi bizottság állás­pontját óhajtom igazolni. (Eláll! Eláll!) Az igaz­ságügyi bizottság intentiója a törvény szövege­zésénél nem volt más, mint az, hogy népünk alsóbb osztályai az adósságok összehalmozódása által ne jöhessenek abba a helyzetbe, hogy a lelketlen korcsmárosok által vagyonukból ki­forgattathassanak. Ennek elérésére azt találta a legczélszerűbbnek, hogy határozott összeget állí­tott fel, hogy azon alul a hitel a munkásosztály részére megmaradjon és hogy azonfelül a biró semmit meg ne Ítélhessen. Kijelentem azonban, hogy a bizottság ehhez szorosan nem ragaszko­dik és hogy a 4 frtot csak tájékozásképen vette feí és nem ugy, hogy az okvetetlenül elfogad­tassék. A bizottság az e fölött való döntést a t. ház bölcsességére bizza. Mivel pedig e tárgyra ] vonatkozólag gróf Bánffy Béla ur adott be egy módosítványt: kijelentem, hogy ez azon elvi állásponttal a melyet a bizottság elfoglal, nem ellenkezik, hanem azt módosítja czélszerííségi szempontból, a mennyiben a törvényhatóságokra akarja bizni. hogy 2 frtig is leszállíthatják, de 8 frtig is terjeszthetik a hitelt. A t. ház bölcse­ségétől függ, hogy a kettő közül melyiket ki­vallja törvényerőre emelni. Én részemről kijelen­tem, hogy kötelességszerü'leg ajánlom az igazság­ügyi bizottság szövegezését elfogadásra, de egyé­nileg b. Bánffy képviselő ur módosítását párto­lom . (Helyeslés jolbfélől.) Lits Gyula: A b. Prónay Dezső képviselő ur által ellenindítványom támogatása érdekében elmondottak után, csak röviden kívánom észre­vételeimet megtenni. Azok ellenében, a kik a korcsmai hitelnek bizonyos összegig való fen­tartását ezek után is pártolják, bátor vagyok felhozni, hogy mi fog történni oly esetben és helyen pl. egy nagy községben, egy mezőváros­ban, hol 8—10—-15 korcsmahelyiség' van, ha mindegyikben joga lesz valakinek 4 frtig hitelt nyithatni. Ily esetben a korcsmahitelt biztosít­hatja valaki magának 40—50 sőt 100 frtig, a mi elegendő arra, hogy a földmíves és iparos osztályt a korcsmauzsora általi vég-megsemmisülés örvényéhez juttassuk. (Ugy van! a szélső balon.) Gr. Csáky László és Németh Albert képviselő urak indítványom ellenében felhozták azt, hogy a korcsmai hitel meghagyása a mezei munkások érdekében szükséges. Ezzel szemben csak any­nyit vagyok bátor megjegyezni és e tekintetben nem egy megyében, hanem az egész országban divó szokásra hivatkozom, hogy én nem képze­lek oly tisztességes munkaadót az országban, a ki a mezei munkásnak egy hétre való hitelt ne nyisson. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy uradalmakban és a kisebb földtulajdonosok is a mezei munkások számára ugy az élelmi szert, mint az italt vagy természetben szolgáltatják, vagy pedig az egész munkaidényre hitelt nyit­nak nekik. így a munkás osztály a korcsmai hitelt nem kénytelen igénybe venni. A regale csökkenésére nézve a ministerelnök ur felhozta, hogy az 1876. kormányrendelet a regale ér­ték csökkenésére nem szolgált, sőt épen a regale csonkítása elleni kihágásokat akarta megakadá­lyozni. Bátor vagyok a t. ministerelnök úrtól annyit kérdezni, legyen szives azt statistikailag beigazolni, vájjon a regale-jog csonkítása mikor volt gyakoribb : az 50-es években, vagy pedig 1876 óta, a ministeri rendelet idejétől fogva? Azt hiszem, mindenesetre ez utóbbi években lénye­gesen szaporodtak, mióta ezen újabb korlátozás bekövetkezett. Azt mondja a t. ministerelnök ur továbbá, hogy én ellenindítványom érvelésével csupán egy

Next

/
Thumbnails
Contents