Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-196
196. országos ülés február 26. 18&1 233 telkek után követelt százalék elengedése iránt kérelmez. Á kérvényi bizottságnak adatik ki tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik a napirend, vagyis a zárszámadási bizottság 329. számú jelentésének tárgyalása, amely a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az 1880. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról szól. Azt hiszem, hogy a t. ház a jelentést nem kívánja felolvastatni s igy az általános vitát megnyitom; az első szó az előadó urat illeti. Lukács László előadó: Az 1868. évi XXX. t.-cz. 28. §-a ugy intézkedik, hogy Magyarország és Horvát-Szlavonországok között minden évben leszámolás tartassák. Az állami számvevőszék a törvény ezen intézkedésének eleget teendő, beterjesztette az 1880. évre vonatkozó leszámolásról szóló jelentését. E jelentés épen ugy, mint a korábbi években benyújtott jelentések, két kimutatást foglal magában. Ezek egyike a közösügyi pénzkezelésre, másika a horvát autonóm beligazgatási pénzkezelésre vonatkozik. Méltóztatnak tudni, hogy a közösügyi pénzkezelésire vonatkozó leszámolásnak mi a rendeltetése. Czélja constatálni, vájjon Horvát-Szlavonországok jövedelmeik 557,-ából mennyiben voltak képesek eleget tenni azon kötelezettségnek, amely őket a közösügyi költségekhez való hozzájárulás tekintetében, törvényileg megállapított adóképességük arányában terheli. Miután pedig az eddigi tapasztalás azt tanúsította, hogy Horvát-Szlavonország ebbeli kötelezettségének teljes mértékben mindeddig megfelelni nem tudott: ezért ugyanezen leszámolás feladata azt constatálni, hogy mennyi volt azon összeg, a melyet az egyik vagy másik évben Magyarország Horvát-Szlavonországok előnyére Horvát-Szlavonországok helyett fizetett a közösügyi költségekhez. Ezen ráfizetésből, illetőleg annak a leszámolás utján való nyilvántartásából követelési jog Magyarország részére nem származik, mert ez az 1868. törvényben nem tartatott fenn. Mindazonáltal tévedés volna azt állítani, hogy a leszámolás fontossággal nem bir, sőt azt hiszem, hogy ezen leszámolásnak megvan nemcsak pénzügyi, de nagy politikai jelentősége is. Hogy ezen leszámolás helyes eredményre vezessen, mindenekelőtt azon kérdést kell megbirálás tárgyává tenni, hogy az állami bevételek és kiadások közül melyek azok, a melyek közös természettel bírnak és melyek azok, a melyek közös természettel nem bírván, a közösügyi leszámolás tárgyát nem is képezhetik. Ezen szempontból indulván ki a, zárszámadási bizottság, az állami számvevőszék által benyújtott leszámolást ugy találta, hogy az némi tekintetben rectíficatióra szorul. Ennél fogva a bizottság a leszámolást oly irányban rectificálta, hogy abból egy pár tételt kihagyni, egypár KBPVH. NAPLÓ. 1881—84.X. KÖTET. tételt pedig felvenni határozta el. Kihagyta, a bizottság mindenekelőtt az 1879. évi XXXI. t.-cz.-kel, vagyis az úgynevezett erdőtörvénynyel kapcsolatos kiadásokat 1880. évre 36,267 írttal. Kihagyta pedig ezt azért, mert e törvény csak a szorosan vett Magyarország területére léptetett életbe, természetesen tehát mindaddig, inig ezen viszony fennáll, az azzal járó költségek s szoros értelemben vett Magyarországot terhelik. Kihagyta másodszor a keleti marhavész és egyéb járványok elfojtására 1880-ban szükségelt 743 ezer frtnyi összeget. Miután meggyőződött arról, hogy az ily természetű kiadások Horvát-Szlavonországban az autonóm budgetböi fedeztetnek, ennélfogva azok a közösügyi leszámolásnak szintén nem képezhetik tárgyát. Azonban bevette a bizottság a 2261 frtnyi összeget, melylyel a pénzügy ministerium hozzájárul a kínestári levéltár átalakításához és bevette másodszor a hadmentességi díj czímén í88l-ben befolyt 1.457,000 frt összeget kivételesen, a mely díj ugyanis, mint méltóztatik tudni, az alapját képező törvény rendelkezésénél fogva speciális rendeltetéssel biró állami bevétel, a mennyiben ily speciális rendeltetéssel bir, t. i. 857,000 frt erejéig sem az egyik, sem a másik leszámolás tárgyát nem képezheti. Azonban az 1880. évre eltérni kellett ezen szabálytól és pedig az 1880: 59. t.-czikk utasítása folytán. Ezen törvényezikk ugyanis elvonta a hadmentességi díjt ezen évre speciális rendeltetésétől, midőn kimondta azt, hogy a hadmentességi díjból befolyó 857,000 forint, csak 1881. évtől fogva fordíttassék a díjalap dotálására, a mi 1880-ban ezen czímen befolyt, az közönséges államjövedelemnek tekintendő. Ennélfogva természetesen az ezen évben befolyt 857 ezer forint, mint közös szükségletek fedezésére fordítandó közös bevétel, a közösügyi leszámolásba beveendő volt. Mindezen módosítások végeredménye pedig az, hogy azon összeg, melyet Magyarország, Horvát-Szlavonország előny érc a közösügyi költségvetéshez 1880. évben fizetett és melyet az állami számvevőszék 4.029,000 forintban állapított meg, a zárszámadási bizottság combinátiói szerint leszállittatott 3.932,000 forintra, a mely összeg a valóságnak csakugyan meg is felel. Áttérve most a második, a horvát autonóm beligazgatás leszámolásra, ismeretes a t. ház előtt, hogy ezen leszámolás rendeltetése kipuhatolni, vájjon mennyi volt egyik vagy másik évben a Horvát-Szlavonország tiszta közjövedelme, melynek 45 százalékja a horvát-szlavón beligazgatás szükségleteire fordítandó. Tehát ezen leszámolásoknak feladata egyszersmind kipuhatolni azt is, vájjon egyik vagy másik évben nem utalványoz tatott-e több vagy kevesebb, mint a mennyit 45 százalék czímén utalványozni kellett volna. A 30
