Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-194

104- országos ülés február 2S 1SS3. 221 állanék, ha például a minister ur rendeleti utón adná ki az erre vonatkozó utasítást. Minthogy pedig e kérdés elintézése nem oly felette sürgős, kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt e részbeni javaslattétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Módosítványómat ajánlom a t. ház figyelmébe. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítuányt): „A 49. §. újabb tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik." Lits Gyula: T. ház! A vadászati adónak 12 írtban leendő meghatározásánál a pénzügyminister ur azon indok által vezéreltette magát, hogy azt az állam jelen pénzügyi helyzetében az egyensúly helyreállítása kívánja. Nem kétlem, hogy midőn a t. túloldal ezen magasztos eszmének megvalósítására a minister ur kívánságának eleget tesz, a kormány egy lépéssel előbbre haladt, hogy az állam pénzügyi helyzete egyensúlyba hozassék; másrészről abban sem kételkedem, hogy a kormánynak e ezél elérésénél babérkoszorúja egy levéllel szaporodott. Azonban határozott meggyőződésem, hogy bármennyire magasztos a czél és bármennyire hazafiúi kötelességünknek kell lenni e czél megvalósításának, de az eszközök és módok megválasztásában nem mehetünk el odáig, a hol ezen eszközök és módok nem méltányosak, másodsorban pedig az az államnak, mint ilyennek méltóságával és tekintélyével meg sem egyezik. Ilyen volna, ha ezen paragraphusnak azon rendelkezése, hogy az adó újból megköveteltessék mindazoktól, a kik vadászati jegyüket elvesztették, vagyis önhibájukon kívül kényszerhelyzetbe jutottak, oly helyzetbe, mely rájuk nézve egyébként is már bizonyos kényelmetlenséggel jár. Oly színezete volna ennek, t. képviselőház, mintha az állam más kárával gazdagodni kívánna; (Igaz! TJgy van! a szélső halon) és nem tagadhatom, hogy ezen intézkedésnek bizonyos zsarolási színezete van, mert hiszen hasonló eset fordulhatna elő bármely adójegynél. Ha valaki adókönyvecskéjét vagy illetéki nyugtáját elvesztené, ebből e szerint az következnék, hogy adóját újra megfizesse. Hiszen nincs is benne semmi kétség. Számtalan eset fordul elő, hogy a kevésbé gondos embereket, kik az ily nyugtát meg nem őrizték, ez adónak kétszeres, háromszoros megfizetésére kényszerítették. Ez sem nem jogos, sem nem méltányos, mert az adóhivatali lajstromok épen arra. szolgálnak, hogy ezen kötelezettség teljesítését vagy nem teljesítését kitüntessék. Tehát ha valaki ezen adót már megfizette, erről az adóhivatali okmány tanúskodni fog annál is inkább, mert az egyszer kiadott vadászati jegynek rendes folyószáma van. Megengedem, ;

bogy ha valaki vadászati igazolványát elveszti, kötelezve legyen arra, hogy ezen vadászati jegynek, melyen ezen igazolvány kiadatik, értékét térítse meg. Hanem az, hogy ezen, bizonyos időre váltott és már egyszer megszerzett jogot, melyet önhibáján kivül elvesztett, újból megszerezze, én azt sem jogosnak, sem igazságosnak, sem méltányosnak nem tartom és azért bátor vagyok ezen módosítványomat beadni, mely azt tartalmazza, hogy a paragraphus azon intézkedése, melynél fogva a már egyszer vett iga»zolvány után megint megfizettessék az adó, kihagy assék. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt): „A törvényjavaslat régi 49. §-a 4. pontjában ezen szavak: „a kifizetett egész adónak lefizetése mellett" kihagyandó". Harkányi Frigyes előadó: T. ház! Azt hiszem, már ugy a minister ur, mint én is, mint előadó, elég tanújelét adtuk annak, hogy a hol lényeges javítás szüksége mutatkozott, ott a javításoknak útját nem állottak, így elfogadtatott az új 7. §., mely a dúvadok elpusztítására szükségesnek mutatkozott. Kérdés, hogy a most ezen szakaszra nézve tett indítványok helyesek és keresztülvihetők-e ? T. ház! E tárgy már a pénzügyi bizottságban is megfordult s elismerem, hogy az látszólag igazságtalannak tűnik fel, hogy ha valaki már egyszer megfizette az adót, a vadászati jegy elvesztése esetén újra fizesse azt. De itten tisztán ál] az az elv: casus iioeeí dominó. Miért nem vioyáx rá? Ha valaki egy tizes bankót elveszít, azt sem fogja soha visszakapni. (Nyugtalanság a szélső baloldalon.) Ez intézkedés horderejére nézve fel akarom enüíteni,hogy sokkal nagyobb lenne a secatura,kogy ha valaki visszaélésből más jegyével vadász, kénytelen lenne személyazonosságát kimutatni. Vegyük pl., hogy én Madarász képviselőtársamnak jegyével vadászok. Madarász József: Olyan nincs! Kem váltok soha! Harkányi Frigyes előadó: Sajnos, mert egy adóval kevesebbet fizet. (Derültség.) Hogy ha valaki a más jegyével vadász, kénytelen személyazonosságát kimutatni, mert azt mondhatnák, hogy ő nem vesztette el a jegyet, hanem bejelentette rosszakaratból, hogy elvesztette. Ha a pénzügyi közegeknek mindig tisztességes emberrel volna dolga, természetesen erre szükség nem volna. De például vasutakon is igen gyakran megtörténik, hogy olyanok szabadjegyet használtak, kik arra nem voltak jogosítva. így ha ezen intézkedés a törvényben nem lenne, mindenki kénytelen volna személyazonosságát mindig igazolni, holott most a finánca tudva azt, hogy minden embernek csak egy jegy van kiadva, erre nem kényszerítheti. Ezen secaturának volna akkor az ember kitéve, ha ez az intézkedés a törvényben helyt nem foglalna. Másképen áll a dolog az elromlott vadászjegyekkel ; ezek — habár megromlott állapotban — meglévén, megnyugvással adhatja ki a pénz-