Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-194

220 194. országos ülés február 23. 1883. 194. ORSZÁGOS TTLÉ 1883. évi február hó 23-án. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai; Jegyzőkönyv-hitelesítés. A fegyver- ós vadászati adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása. A zárszámadási bizottságnak a Ludovica Akadémiára vonatkozó előterjesztése és elfogadása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: gr. Sza­páry Gyula, b. Kemény Gábor, gr. Széchényi Pál, Bedekovics Kálmán, Trefort Ágoston, Pauler Ti­vadar. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jeg3^zőkönyvét Rakovszky István jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett szólni kívánók neveit egyrészről Pejacsevich Tivadar, másrészről Feny­vessy Ferencz jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Rakovszky István jegyző (olvassa a febr. 22-én tartott illés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőköny­vet hitelesítettnek jelentein ki. Az elnökségnek semmi előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napi­rend : a fegyveradóról és vadászati adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának a folyta­tása, még pedig az V. fejezet és a régi 49., most új 50. §. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (ol­vassa az V. fejezet czimét, mely változattanul ä­fogadtatik és a régi 49., új 50 §-t). Tomcsányi László: T. ház! A 49., most már 50. §., melyben megállapíttatik, hogy az el­vesztett jegynek birtokosa csupán az egész évi összegnek újbóli lefizetése mellett kaphat vadász­jegyet, azt hiszem, az igazságérzettel legkevésbé sem egyeztethető össze, Nem igazságos ez, mert újból adó kívántatik oly tételből, mely már adó­hivatal által mint bevételezett van bekönyvezve. De nem méltányos azon oknál fogva sem, mert a törvény úgyszólván utalja az illetőt a jegynek el­vesztésére, midőn kényszeríti, hogy azt folyton magánál tartsa. Ennek következtében módot kell találni arra, hogy az adó másodszor való lefizetésétői az illető megmentessék. Egyetlen érv hozatik fel ez ellen, t. i. az ellenőrzés nehéz volta,, miután az állíttatik, hogy a vadászjegy tulajdonosa másnak átadhatná a maga jegyét. Erre nézve azonban már a 40. §. intézkedik, midőn jövedéki kihágás alá esőnek mondja, azt, a ki jegyét másnak átadja vagy maga hamisított jegyet használ. Hiszen, ha ez irányadó lenne, akkor az is állana, hogy adójának újból megfizetésére köteleztessék az, a ki adókönyvét elvesztette, miután adóját befizette, mert könyvét netalán másnak adhatná át használat végett. De, a mint az adókönyvnek más által való megtalál­tatása nem használna annak, a ki megtalálta, ugy a vadászjegyet sem használhatja, A baj orvoslá­sának könnyű szerét látom, mert hiszen az ellen­őrzést már az is nehezíti, hogy a törvény nem kényszeríti a lejárt jegy tulajdonosát, hogy azt beszolgáltassa, már pedig lejárt jegygyei köny­nyebben esik visszaélés, mint a más jegyével. Azt hiszem tehát, hogy midőn 12 frt adó mellett még fegyveradót is kell fizetni, még sem lenne méltányos, hogy netalán az év egész szakára már lefizetett összeget újból kénytelen legyen megfi­zetni, a ki jegyét esetleg az év vége felé vesztette el. Nézetem szerint lehet módját találni a baj or­voslásának, például az adóhivatal, melynél az illető lefizette az adót, 50 kros vagy 1 frtos bélyeggel igazolványt vagy elismervényt állítana ki, mely az elveszett jegyet pótolná és ez a hatóságokkal közöltetnék. Vagy másnemű intézkedésre is rá-

Next

/
Thumbnails
Contents