Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-194
220 194. országos ülés február 23. 1883. 194. ORSZÁGOS TTLÉ 1883. évi február hó 23-án. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai; Jegyzőkönyv-hitelesítés. A fegyver- ós vadászati adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása. A zárszámadási bizottságnak a Ludovica Akadémiára vonatkozó előterjesztése és elfogadása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: gr. Szapáry Gyula, b. Kemény Gábor, gr. Széchényi Pál, Bedekovics Kálmán, Trefort Ágoston, Pauler Tivadar. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jeg3^zőkönyvét Rakovszky István jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett szólni kívánók neveit egyrészről Pejacsevich Tivadar, másrészről Fenyvessy Ferencz jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Rakovszky István jegyző (olvassa a febr. 22-én tartott illés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentein ki. Az elnökségnek semmi előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend : a fegyveradóról és vadászati adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának a folytatása, még pedig az V. fejezet és a régi 49., most új 50. §. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa az V. fejezet czimét, mely változattanul äfogadtatik és a régi 49., új 50 §-t). Tomcsányi László: T. ház! A 49., most már 50. §., melyben megállapíttatik, hogy az elvesztett jegynek birtokosa csupán az egész évi összegnek újbóli lefizetése mellett kaphat vadászjegyet, azt hiszem, az igazságérzettel legkevésbé sem egyeztethető össze, Nem igazságos ez, mert újból adó kívántatik oly tételből, mely már adóhivatal által mint bevételezett van bekönyvezve. De nem méltányos azon oknál fogva sem, mert a törvény úgyszólván utalja az illetőt a jegynek elvesztésére, midőn kényszeríti, hogy azt folyton magánál tartsa. Ennek következtében módot kell találni arra, hogy az adó másodszor való lefizetésétői az illető megmentessék. Egyetlen érv hozatik fel ez ellen, t. i. az ellenőrzés nehéz volta,, miután az állíttatik, hogy a vadászjegy tulajdonosa másnak átadhatná a maga jegyét. Erre nézve azonban már a 40. §. intézkedik, midőn jövedéki kihágás alá esőnek mondja, azt, a ki jegyét másnak átadja vagy maga hamisított jegyet használ. Hiszen, ha ez irányadó lenne, akkor az is állana, hogy adójának újból megfizetésére köteleztessék az, a ki adókönyvét elvesztette, miután adóját befizette, mert könyvét netalán másnak adhatná át használat végett. De, a mint az adókönyvnek más által való megtaláltatása nem használna annak, a ki megtalálta, ugy a vadászjegyet sem használhatja, A baj orvoslásának könnyű szerét látom, mert hiszen az ellenőrzést már az is nehezíti, hogy a törvény nem kényszeríti a lejárt jegy tulajdonosát, hogy azt beszolgáltassa, már pedig lejárt jegygyei könynyebben esik visszaélés, mint a más jegyével. Azt hiszem tehát, hogy midőn 12 frt adó mellett még fegyveradót is kell fizetni, még sem lenne méltányos, hogy netalán az év egész szakára már lefizetett összeget újból kénytelen legyen megfizetni, a ki jegyét esetleg az év vége felé vesztette el. Nézetem szerint lehet módját találni a baj orvoslásának, például az adóhivatal, melynél az illető lefizette az adót, 50 kros vagy 1 frtos bélyeggel igazolványt vagy elismervényt állítana ki, mely az elveszett jegyet pótolná és ez a hatóságokkal közöltetnék. Vagy másnemű intézkedésre is rá-