Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-193

206 193. országos ülés február 22. 1883. I maga beismeri, igen szegény emberek, akkor az ő kiképeztetésükre az a féladóösszeg is nagy hátrány lesz; el kell tehát nekik engedni az egészet. Nem szabad egy helyütt fösvénykedni és nem szabad más helyütt adni, hol arra szükség nincs. (Igaz! ügy van! a szélső balon.) Én tehát az általam előterjesztett indokoknál fogva bátor vagyok a következő ellenindítványt beterjeszteni: „A 6. §. utasittassék vissza a bizottsághoz újabb szövegezés végett, hogy az a) és b) pontok hagyassanak ki, a c) d) e) pontok legyenek a) h) c) pontokká és az erdőőri szakiskolák hallgatói a vadászati adó alól szintén egészen mentessenek fel.

8 Azért kérem a visszautasítást, mert 8 bekezdést s ezek között a a) b) c) d) e) pontok megváltoztatását s azoknak újabb helyes szerkezetét itt rögtönösen lehetetlennek tartom. (Helyeslés a szélső balon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Thaly Kálmán: T. ház! Én csak a végett akarok röviden felszólalni, hogy kijelentsem, hogy Madarász József t. képviselő ur ellenindítványát pártolom. A mi különösen ezen 6. §-ban megjelölt ki vételt illeti, erre vonatkozólag részemről is teljességgel osztozván a Madarász t. képviselőtársam véleményében és hibáztatván az indokolásban a közjog ellenére olvasható kitételt, melyet ezen pont indokolására a minister ur fölvett, miszerint az ő Felsége birodalmi tanácsában képviselt országai és tartományaiban is igy van, tehát legyen itt is igy, óhajtanám ezen indokolás mellé soroltatni, legalább felvilágosításul az egyéb indokokat is, ha t. i. vannak, ámbár igen jól tudom sajnosán a tapasztalásból, hogy a többség előtt főargumentum az itt jelzett indok, mindazonáltal felteszem, hogy egyéb indokok is lehetnek. Épen azért kérném a t. pénzügy minister urat, vagy szólásra jogosított tanácsosát vagy az előadó urat, a kik bizonyára rendelkeznek erre nézve statistikai adatokkal, legyenek szívesek felvilágosítani, hogy a Magyarország és Ausztriával diplomatiai viszonyban álló külföldi hatalmak, mint pl, Németország, a hol a vadászati adó be van hozva és Anglia a hol ugyan nem tudom, hogy ezen adó fennáll-e, szintén adómentességet adnak-e a mi diplomatiai testületünk tagjainak? Mert azon esetben, hogy ha a velünk diplomatiai összeköttetésben álló állasnak hasonló udvariassággal járnak el, akkor részemről megszavazom ezen pontot a viszonosságszempontjából teljes készséggel, már csak a magyar vendégszeretet elvénél fogva is. Azonban, ha a külföldön nem ugy lenne és a mi diplomatiai testületünk tagjai nem élveznének a külföldi államokban hasonló kedvezményt, akkor határozottan törültetni kérném ezen pontot. Mindenekelőtt tisztelettel kérném, méltóztassanak a rendelkezésükre álló adatokkal kételyeimet eloszlatni, illetőleg felvilágosítani. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Az indokolás ellen tett észrevételre nézve bátorkodom megjegyezni, hogy eddig igen sokszor felváltva használtatott a „birodalom" és „monarchia" kifejezés, de nem késem kijelenteni, hogy részemről a „monarchia" szót tartom a correct kifejezésnek, ezt is szoktam használni és gondom lesz reá, hogy ezentúl mindig e kifejezés használtassák az indokolásokban és egyéb irományokban. (Helyeslés.) Áttérve a Thaly képviselő ur kérdésére, vájjon a viszonosság elvén alapszik-e az a) pont intézkedése, hogy a diplomatiai testületek tagjai más helyeken vadászati adót nem fizetnek-e, bátor vagyok megjegyezni, hogy általánosan bevett szokás, hogy a külföldi diplomatiai testületek tagjai sehol semmi néven nevezendő adót nem fizetnek. Hogy azon országokban, melyekben a vadászati adó be van hozva, ezt nem fizetik-e: arra nézve positiv felvilágosítást nem adhatok: de azon előzmények után, melyek e tekintetben az adókra nézve általában fennállanak, valamint méltányossági szempontból is kérném, hogy a szakasz ezen intézkedését elfogadni méltóztassék. Ezen szakasz ellen több módosítvány adatott be, azok némelyikére már t. ministertársam gróf Széchényi Pál válaszolt, különösen a szőlőkre és erdőcsőszökre nézve és én kijelenthetem, hogy e tekintetben teljesen osztom nézetét. Fekete Lajos t. képviselő ur azt kívánja, hogy a b) c) d) és e) pontokba* említett vadászcselédek, csőszök, pásztorok, erdőőrök, erdőkerülők az adónak csak felét fizessék. Erre csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a főindok arra nézve, hogy ezek a vadászati adó alól egészen kivétettek, az volt, mert a végrehajtás vagy ellenőrzés nehézséggel jár. Mert ha a csősz, a kinek rendeltetése, hogy puskával járjon az erdőben, egy nyulat lelő, azt ellenőrizni nem lehet; azért nem kívántam olyan intézkedést a törvényjavaslatba bevenni, a melynek végrehajtása a lehetetlenséggel határos lenne és nem volna méltányos, hogy a csőszök 12 frtot, vagy akár 6 frtotis fizessenek, holott ma is 2 forintot, fizetnek. Ennek alapján kérem, liogy erre nézve a szöveget Fekete Lajos ur indítványával szemben fentartani méltóztassék. Ernuszt képviselő ur módosítványához, a mely teljesen beillik a törvényjavaslat keretébe és annak világosabb kifejezést ad, készséggel hozzájárulok. (Helyeslés.) A mi Madarász t. képviselőtársunk indítványát illeti, mely a szakaszt némelyt pontjainak kiigazítása végett a bizottsághoz kívánja visszauta-