Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-193

204 19S. országos ülés február 2 2. 1885. Fenyyessy Ferencz jegyző (olvassa amódosítványt): „A 6. §. b) c) d) pontjaiban említettek a vadászati adó felét fogják fizetni." Ernuszt Kelemen: T. ház! A felett lehet eltérő nézet, hogy egy törvényjavaslatnak egyikmásik szakaszát el akarjuk-e fogadni vagy nem, de egy felett határozottan egy véleményben vagyunk, t. L, hogy ha törvényt alkotunk, legyen az oly értelmesen, világosan szerkesztve, hogy azt mindenki megérthesse és épen világos szerkezete következtében félreértésekre alkalmat ne adjon. (Helyeslés.) A törvénynek e 6. §-a a kivételekkel foglalkozik s épen azért annál határozottabban kell szerkesztve lennie. Azt értem, ha előttem szólott Fekete Lajos képviselőtársam eltérni akar a szakasztól, lehet azt helyesen szerkeszteni, hogy — mint a régi törvényben volt — különbözés legyen a közt, a ki mulatságból vadász és a kinek hivatásához tartozik a vadászat és a mint például a mesterembernek mestersége folytatásához szükséges a szerszám, ugy az erdőőrnek, vagy csősznek óvatossági, védelmi szempontból van szüksége a fegyverre. Ezen szempontból kiindulva, a régi törvény különbséget tett azok közt, a kik 12 frtot fizettek, különbséget azon kiskorúak közt, a kik atyai engedélylyel vadásztak, ezek 6 frtot fizetvén, valamint azon vadászok közt, kik hivatásuknál fogva vadásztak és egy évre 3 frtot fizettek és végre azok közt, kik mint vadászcselédek a birtokos jelenlétében esetről esetre ad hoc vadászhattak. Ha tehát erről szó lenne, meglehet, hozzájárulnék ahhoz, hogy ezek is megadóztassanak. Én nem tudván, hogy t. képviselőtársam ilyen indítványnyal lép fel, csak a törvény jelen szerkezetéhez akartam szólani s az esetre, ha elejtetnék Fekete t. barátom javaslata és a törvényjavaslat 6. szakasza elfogadtatnék, egy módosítványt ajánlok a t, ház figyelmébe, mely ezen szakasz tisztázására van irányulva. Ugyanis e szakaszban kivételek kik közt tétetnek ? Olyanok közt, kik egyáltalában mindenkor ki vannak véve: a consulok és consularis személyek közt, azután olyanok közt, kik bizonyos szolgálati viszonyban vannak az állammal vagy egyesekkel. Az egyesek közt kétféle eset jön elő, mely kellőleg határolva nincs. Vagy az illető birtokos saját szolgálati személyzetével rendelkezik, mikor saját birtokáról van szó; vagy mikor ő mint bérlő olyanokkal rendelkezik, kik vele személyes szolgálati viszonyban nincsenek, csak az által jönnek vele ilyen viszonyba, hogy ama vadászterületnek ő a bérlője. Ezek felett neki valami rendelkezési jogot kell adni, mert az ilyen csőszök, erdőőrök a legnagyobb orvvadászok szoktak lenni. Ezért határozottan meg kell e szakaszban emlékezni a vadászterületekről. Itt csak az erdőbirtokokról van szó. Vannak vadászatok, melyek csak erdőterületekre szorítkoznak, de vannak, melyek csak mezei területekre terjednek, vannak ismét olyanok, melyek kevert területekre terjednek ki. Tehát e szakaszt máskép kell stylizálni. Ez okból, hogyha a t. ház a szakasz szellemét elfogadja, jobb megérthetés és számtalan viszálkodás elkerülése végett bátor leszek a 6. §. 7. alineáját következőképen szövegezni: Ezen szakasz b), c), d), e) pontja alatti személyek az azon vadászterületen, melyen alkalmazva vannak, vadászatra is használható fegyvert csak a vadászterület tulajdonosának, illetőleg bérlőjének engedélye mellett viselhetnek és csak a vadászati törvény korlátai közt vadászhatnak. Más területeken azonban a vadászatot még a vadászati törvény korlátai közt is csak a vadászati adó jlefizetése mellett gyakorolhatják. Fenyressy Ferencz jegyző (olvassa Ernuszt módosítványát). Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Engedelmet kérek, hogy az eddig beadott módosítványokra némely észrevételeket tegyek. (Halljuk!) ' Mindenekelőtt Balogh t. képviselő ur módosítványára bátorkodom megjegyezni, hogy a szőllő eddig a mezőgazdasághoz számíttatott s azt hiszem, nincs szándékában a törvényhozásnak most ezen változtatást tenni. Az világosan ki van mondva, hogy a mezőgazdasághoz tartozó csőszök adót nem fizetnek, a módosítás tehát felesleges. A mi Fekete Lajos képviselő urnakelőadását illeti, azt hiszem, alig van párt és kormány, a mely arra vállalkoznék, hogy akár az aristocratiának, akár a democratiának, vagy akármely egyéb kasztnak érdekében alkosson törvényt. Én e törvényjavaslatot sem tartom olyannak, a melyre az ő mértéke ráilleszthető volna, mert az egy pár nap előtt megalkotott vadásztörvényben nincs kizárólagos jog adva az aristocratiának arra, hogy vadászatot béreljen, vagy birtokot bírhasson. Ennélfogva én, ki nagyon jól tudom, hogy még a született aristocraták közt is vannak olyanok, a kik a legtisztább és a legönzetlenebb democratiának hivei, ezen törvényjavaslattal szemben azon mértéket, a melyet Fekete Lajos képviselő ur használt, elfogadhatónak nem tartom azért, mert mindenki, legyen aristocrata, vagy democrata, épen ugy lehet vadásztulajdonos, mint vadászbérlő. Nézetem szerint a törvényjavaslatban felsorolt kivételek megfelelnek mindenféle igényeknek. Ennélfogva én elegendőnek tartom azon provisiót, a mely a 6. §-ban foglaltatik. Miután azonban Ernuszt Kelemen módosítványa ezen intentiót szabatosabban adja elő, azt elfogadhatónak tartom s azért ezt a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jobbfelöl.) Jónás Ödön: Én a vadászati adót luxus-