Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-181
ISI. országos ülés febriár 1. 188S. 15 Ezt, t. ház, attól a szegény embertől megtagadni nem lehet. (Helyeslés.) Hisz könnyű azt mondani igen t. képviselőtársamnak, hogy a kinek pénze nincs, az ne igyék. Hiszen nagyon jól gondoskodott t. képviselőtársamról már a föld első' felosztása alkalmával maga Zeus, mert tudjuk, hogy a nagy német költő azt mondja : „Der Kaufherr nimmt was seine Speicher fassen, Der Abt wählt sich den edlen Firnewein, Der König sperrt die Brücken und die Wege Und spricht: der Zehente ist mein". (Nagy derültség.) De annak a szegény ügyefogyott nyomorult embernek, a ki lejön a hegyekből, hol tiszta friss levegőhöz, jó vizhez van szokva, hol az eső ellen megvédi magát az árnyas fáknak lombjai alatt s a ki azután a szabad ég alatt ki van téve folytonos esőzésnek, zivatarnak: nincs egyebe, a min felmelegedjék, mint az a kis pálinkája, a mit neki igenis azért ad korcsmáros, hogy hetenként becsületesen megfizeti. De minthogy usus magistra vitae és minthogy a paraszt emberben eleitől meg van ösztönszerűleg az, hogy kisegíti magát a bajból s tudjuk, hogy nálunk az alföldön mi történik. Azt, a mit ő tulajdonkép a családnak megkeres, azt a tiszta búzát, azt nem látja a korcsmáros. A zabaratást szokta ő készpénzzé tenni, azt maga a gazdája, a ki neki a keresetet nyújtja, maga váltja meg tőle, vagy a korcsmáros veszi meg készpénzért. De azért, hogy általában az országban a korhelységet megszorítsam, azért megfoszszam orvosságától, valóban az élete fentartására szükséges mindennapi italától azt a szegény napszámos munkásembert, oda engem a philantropia nem vezet soha s annálfogva én a szöveget fogadom el. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Néhány szót óhajtok szólni, főleg azért, mert két módosítvány adatott be_. melyek iránt nyilatkozni kívánok. [Ralijuk !) Mielőtt ezt tenném, meg kell jegyeznem mindenekelőtt azt, hogy különösen Göndöcs igen t. képviselő ur beszédjéből azt hiheti az ember, hogy eddig kocsmai hitel nem volt, hanem most akar a törvényhozás korcsmai hitelt megállapítani. Pedig tudjuk, hogy ellenkezőleg áll a dolog, mert eddig, a mi a törvényhozási rendelkezéseket, szabályokat illeti, korlátlan volt a korcsmai hitel; most pedig a czél ezt a korcsmai hitelt korlátolni, nem pedig annak tág kaput nyitni, mint a t. képviselő ur mondta, hanem épen annyira, a mennyire a gyakorlati élet igényei engedik, korlátolni, de csakis annyira, a menynyire a gyakorlati élet igényei engedik. Mert abban meg — már bocsánatot kérek bárkitől — én is hivatkozhatom arra, hogy ismerem tapasztalatból ugy a gazdasági nép, mint a kisiparos szükségleteit és általában mindezen osztályokét; de méltóztassanak elhinni, hogy kivált bizonyos viszonyok közt csakugyan az egészség kérdése az, hogy mértékletesen szeszes italokkal élniök lehessen. (Ugy van!) Ez egy általánosan elismert, ugy közegészségügyi, mint közgazdasági tény, melyet kétségbe vonni nem lehet és én részemről nem akarok a vizivás dicsőítése ellen felszólalni, de már a hajdaniak is azt mondták: vina bibant homines, cetera animantia fontes. (Nagy derültség.) De hogy különösen azon munkást, a ki, felteszem, a hegyes vidékről lejön az alföldre, vagy elmegy csak a szomszéd megyébe, arra utalni, hogy igya azt az egészen más fajta vizet, mely igazán az alföldön gyakran eledelnek nevezhető, ugy, a mint Göndöcs képviselő ur nevezte el, (Élénk derültség) oly zavaros és iszapos — az lehetetlenség; mert kivált a felföldi ember, ha tisztán az ily viz ivására szorittatik, jót állok érte, hogy 57o csakhamar betegen feküdnék. (Ugy van!) Továbbá megjegyezni kívánom azt, hogy higyje el nekem a képviselő ur, ha kivihetném •— nem azt, a mit ő akar, mert azt nem is óhajtanám kivinni, mivel érdeke ellen volna a népnek, hogy t. i. semmi szeszes italt ne igyék, de ha kivihető volna az, a mit mondtam, hogy az egy hét alatt elfogyasztott szeszes italt a hét végén kifizesse : tökéletesen eleget tudnánk tenni a nép valódi érdekeinek. (Helyeslés.) Csak az sajnos, hogy erre lehet utalni, erre utalni a hitel megszorítása is egyik eszköz, de ezt kötelezőleg keresztülvinni valóban teljes lehetetlenség, mert csakugyan minden egyes ember háta mögé csendőrt kellene állítani. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő ur a regale megváltásáról is szólott. Én a magam részéről csak annyit kívánok constatálni, hogy igenis a tegnapi napon mondottam, hogy a kormány azzal foglalkozik; mondtam azt is, hogy mitől függ, hogy a beváltás könnyen lehetővé tétessék. De t. képviselő ur, méltóztassék elhinni, hogy azt, miszerint a vagyonos községek a regale használatát saját erejükből megvehetik, mindnyájan tudjuk. Nem kell azért Gyulára menni. (Derültség.) Igen szívesen elolvasnám azon elaboratumot, melyet a képviselő ur kidolgozott, de tudom, hogy megváltották Nagyváradon, megváltották Biharmegyében és számos más helyen az országban. Helyes tény volt Gyula városa részéről, de bocsásson meg a képviselő ur, nem valami új dolog. Azonban meg kívánom jegyezni azt, hogy ugy, a mint ő is akarja, a miben — megmondom őszintén, ha nem is újat, de sok practicus dolgot találok — arra, hogy ez országszerte lehetővé legyen oly községekre nézve is, melyek nem vagyonosak, oly nagyszerű hitel igénybe-